Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A vidékminisztérium megsértette Kishantosi jó hírnevét

2014.05.19. 20:23

A Fővárosi Törvényszék május 19-én hozott első fokú, nem jogerős ítélete szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megsértette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jó hírnevét. A bíróság a VM-et eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte arra, hogy 15 napon belül tegye közzé az ítélet rendelkező részét. A bíróság ugyanakkor több, kisebb súlyú közlés esetében elutasította a nonprofit Kft. keresetét.

Az ökogazdaság a vidékfejlesztési tárca 2013. április 25-én kiadott, "Kishantos jövője helyi gazdálkodók kezébe kerül" című közleménye miatt fordult a bírósághoz. A közleményben azt állították, hogy a gazdaság folyamatosan elmaradt díjfizetési kötelezettségével.

A Fővárosi Törvényszék szerint a vidékfejlesztési tárca ezzel a valótlan állítással megsértette a kishantosi gazdaság jó hírnevét.

Az ítélet szerint a minisztérium azzal is megsértette a felperes jó hírnevét, amikor azt, hogy a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos jogvita nyomán fizetési kötelezettsége keletkezett, úgy tüntette föl, mintha a felperes a megkapott állami támogatás ellenére a haszonbérleti díjfizetési kötelezettségét nem teljesítve díjhátralékot halmozott volna fel.

A bíróság szerint a VM megsértette az ökogazdaság jó hírnevét a Világgazdaság Online-on idén január 14-én megjelent, Bitay Nándorral készült interjúban is. Bitray azt állította, hogy Kishantos a szerződésben vállalt fejlesztéseknek nem tett eleget, amivel pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak.

Valótlanul állította az agrártárca, hogy az e kár miatt indított perben az állam jogerősen nyert volna az ökogazdasággal szemben. Azt, hogy a kishantosi nonprofit kft.-t a haszonbérleti szerződés miatt keletkezett jogvita során a bíróság 27 millió forint megfizetésére kötelezte, úgy tüntette fel a tárca, mintha a bíróság az államnak okozott kár megfizetésére kötelezte volna - tartalmazza az ítélet.

A bíróság a felperes gazdaság egyéb keresetét elutasította. Az indoklás szerint például a VM egyéb sérelmezett közlései közül a politikai hangulatkeltés, a nyilatkozatháború indítására vonatkozó kijelentés a felperes magatartásának az alperes szerinti megítélése, amely lehet ugyan téves vagy akár szándékosan elítélő, ám olyan, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó megnyilvánulása, ami nem eredményez jogsértést. Ezek a közlések ugyanis nem a pályázati eljárás érdemére vonatkozó tényekkel kapcsolatosak.

A sérelmezett nyilatkozatok eltávolítását a bíróság nem tartotta indokoltnak. Úgy ítélték meg, hogy azok csak egy kisebb részét képezték egy-egy nagyobb lélegzetű interjúnak, közleménynek, ezért az egész eltávolítása indokolatlan lett volna, a részleges eltávolítás pedig jellegénél fogva nem megoldható.

A pernyertesség, illetve a pervesztesség arányát egyenlőnek értékelte a bíróság figyelemmel arra, hogy a nagyobb súlyú közlések tekintetében a felperes keresetének helyt adott, több kisebb súlyút utasított el.