Kedden bukhat a tényleges életfogytiglan
További Belföld cikkek
-
Az államtitkár szerint nincs tömeges elvándorlás a bíráknál - Az amerikai nagykövet egy asztalhoz ültette Schmidt Máriát és Iványi Gábort
- A Momentum politikusa kiakadt az újrainduló Győzike Show miatt
- 31 gyereket szállítottak kórházba egy budapesti általános iskolából
- Jogi lépéseket tesz a magyar állam Brüsszellel szemben az autópálya-szerződés megvédésére
Magyar Lászlót 2005-ben ítélték tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (tészre) több ember meggyilkolásáért, rablásért és több más bűncselekményért, 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta ezt az ítéletet. A Szegeden fogva tartott negyvennyolc éves elítélt ezután fordult a strasbourgi bírósághoz, mert egy korábbi ítéletben a testület kimondta: a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani börtönbüntetés ellentétes az emberi jogokkal.
Ez nem azt jelenti – ezt a korábbi angol ügyben hangsúlyozta a bíróság – hogy azonnal el kellene engedni a súlyos bűncselekmények miatt elítélt embereket. Csak annyiról van szó, hogy biztosítani kell a későbbi felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet előre megfosztani az elítélteket a reménytől, hogy valaha kiszabaduljanak. A bíróság hozzátette, hogy a legtöbb európai országban, ahol van életfogytiglani börtönbüntetés, időnként, általában 25 év után felülvizsgálják ezeket a büntetéseket, hogy indokolt-e még az emberek fogva tartása.
Ez egy elvi kérdés, mert az elkövetett cselekménytől függetlenül mindenkinek jár, hogy meghatározott időszakonként felülvizsgálják, hogy indokolt-e még az ő büntetésének fenntartása
– mondta Karsai Dániel, Magyar ügyvédje. Az ügyvéd is hangsúlyozta, hogy a keddi strasbourgi döntés semmiképpen sem jelenti azt, hogy ki kellene engedni a súlyos bűnözőket: csak annyit, hogy meg kell lennie az esélynek, hogy időnként felülvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartásuk. A legsúlyosabb bűnözők egy ilyen rendszerben is életük végéig rács mögött maradnak, ha a felülvizsgálatok során nem látják indokoltnak az elengedésüket.
A Fidesz sarokköve
Az Alaptörvénybe is bekerült a tész, így az Magyarországon mindenképpen jogszerűnek minősül, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) sem mondhatja ki valamiről, hogy alkotmányellenes, ha egyszer benne van az Alaptörvényben. A magyar társadalom nagy többsége (például az Alaptörvény elfogadása előtti kérdőívre válaszolók 90 százaléka) támogatja a tészt.
Ez azért érdekes kérdés, mert 2010-ben – még az Alaptörvény 2012-es hatályba lépése előtt – az AB foglalkozott a tésszel, de ítéletet nem hoztak. A Társaság a Szabadságjogokért be is perelte a testületet, hogy adja ki az ülések jegyzőkönyveit, ezt a kérést azonban elutasította a Fővárosi Törvényszék. Így nem lehet tudni, hogy az AB az Alaptörvény hatályba lépése előtt mit gondolt a tészről.
Még tíz országban van tész
Európában tizenegy országban van tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre hasonlító megoldás a strasbourgi bíróság 2013. júliusi gyűjtése szerint.
Hat országban van olyan rendszer, mint Magyarországon: itt az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek alapesetben egy idő után feltételesen szabadlábra kerülhetnek, de van lehetőség tényleges életfogytiglani büntetésre is, amikor előre kizárják a későbbi szabadulás esélyét. Ilyen rendszer működik (Magyarországon kívül) Bulgáriában, Franciaországban, Szlovákiában, Svájcban és Törökországban.
Öt állam van, ahol csak tényleges életfogytiglani büntetés van, feltételes szabadságra nincs lehetőség: Izland, Litvánia, Málta, Hollandia és Ukrajna.
Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdés
„Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.”
Szemben az Alaptörvénnyel?
A strasbourgi bíróságot viszont nem köti a magyar Alaptörvény, a testület a Magyarország által is aláírt emberi jogok európai egyezménye alapján ítélkezik.
Karsai úgy véli, hogy ha kedden elmarasztalják Magyarországot, akkor biztos, hogy módosítani kell a büntető jogszabályokat. Szerinte szerencsésebb lenne, ha kikerülne az Alaptörvényből is a tészre vonatkozó rész, de „lehetségesnek tart olyan értelmezést, ami alapján az Alaptörvényt nem kell módosítani.”
A kisegyházakról hozott áprilisi ítélet kapcsán felvetődött, hogy a strasbourgi bíróság közvetve az Alaptörvényről is kimondta, hogy sérti az egyezményt. A kormány a kisegyházas döntést a strasbourgi bíróság Nagykamarájánál támadta meg, ami azonban leginkább csak időhúzásra jó. A Nagykamara csak a nagyon újszerű, bonyolult és jogilag nagy jelentőségű ügyekkel foglalkozik, de mivel a tészről korábban már döntöttek – és éppen a Nagykamara döntött – a hasonló, ismétlődő ügyekkel várhatóan már nem fog foglalkozni ez a testület. Arról, hogy körülbelül egy a kétezer-ötszázhoz az esélye, hogy egy strasbourgi ügy a Nagykamara elé kerüljön, ebben a cikkünkben olvashat.
A strasbourgi bíróság ítéletei kötelezőek az államokra: jogsértés esetén kártérítést kell fizetniük. A bíróság ezenkívül fel is szólíthatja az államokat, hogy módosítsák a törvényeiket, de ez nagyon ritka. Ennek ellenére egy-egy elítélés is elegendő szokott lenni ahhoz, hogy az adott állam módosítson a törvényein, két okból is. Egyrészt az emberi jogi egyezmény aláírásával az állam vállalta, hogy úgy fog működni, hogy nem sérti meg a polgárok alapvető jogait, így ha a bíróság ítélete ellenére nem módosítja a szabályokat, akkor az önmaga által vállalt egyezménnyel megy szembe. Másrészt anyagilag és diplomáciailag is kínos, ha sorra ítélnek el egy-egy országot ugyanabból az okból.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
