Fény derülhet az ajánlóíves csalásokra
További Belföld cikkek
- Történelmi mérföldkőhöz ért a magyar orvostudomány
- Szijjártó Péter: Olyan helyre megyünk, ahol magyar külügyminiszter még nem járt!
- Kövér szerint Magyar Péter összegyűjtötte azokat, akiknek elegük volt Gyurcsányékból és a momentumos ostobákból
- Orbán Balázs szerint az 1956-os kijelentéseinek utóélete mindössze egy dezinformációs kampány
- Minden Eperjesre költöző család kap egymillió forint támogatást
Az áprilisi országgyűlési választás talán legnagyobb botránya a jelöltállításhoz szükséges listák miatt robbant ki. A kisebb pártok ugyanis a gyanú szerint egymás közt adták-vették az összegyűjtött íveken szereplő választópolgárok személyes adatait, és a visszaélés révén a szükséges választói támogatás töredékével is jogot szereztek az induláshoz a választásokon. Ha az elért eredményeik nem is, a listaállításért járó, százmilliós nagyságrendű állami támogatás minden bizonnyal megfelelően ellentételezte az erőfeszítéseiket.
Sok választópolgárnak nem tetszett, hogy visszaéltek az adataival, csakhogy a helyi választási irodák elutasították a panaszokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig nem látta indokoltnak és kivitelezhetőnek az ügy érdemi kivizsgálását. A NAIH így érvelt:
...az adott esetben nagyszámú ajánlás áttanulmányozása aránytalan terhet róna az adatkezelő szervekre, ellehetetlenítené a választási szervek munkáját, végső soron pedig veszélybe sodorná a választások megtartását.
A jogvédők bátorítására ezután több érintett bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig a napokban két perben is nekik adott igazat az illetékes választási irodákkal szemben: az első fokú döntés értelmében a felpereseknek joguk van megtudni, hogy melyik párt ajánlóívén szerepel az aláírásuk. A törvényszék elrendelte az érintett ajánlóívek zárolását, hogy azokat a választás utáni 90 nap elteltével ne semmisítsék meg (mert egyébként ez a törvényi előírás).
A felpereseket képviselő Társaság a Szabadságjogokért felszólította a NAIH-ot, hogy vonja vissza az állampolgárok információs önrendelkezési jogait indokolatlanul korlátozó jogértelmezést képviselő állásfoglalását, kezdeményezzen vizsgálatot a visszaélések kivizsgálására és zárolja az összes ajánlóívet.
„Az elsőfokon megnyert perek már így is az adatvédelem erős ellenszélben kivívott győzelmét jelentik a választási eljárásban. A további perekben megszerzett adatok pedig végre a választások tisztaságával kapcsolatos kételyeket is tényszerűen igazolhatják” – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Részvételi Programjának vezetője.
Ezen is múlt a kétharmad
A kispártok indulását megkönnyítő új választási törvénnyel kapcsolatban az egyik fő kritika az volt, hogy az ellenzéki voksok megosztása érdekében túl alacsonyra került a léc, amit a jelöltállító szervezeteknek az induláshoz meg kell ugraniuk, a listaállításért járó százmilliók pedig kellően vonzóvá teszik az indulást a választói támogatás nélküli kamupártoknak. A választásokon pontosan ez történt, tucatnyinál is több ilyen párt állhatott rajtvonalhoz, a sajtó pedig a listamutyis csalásoktól volt hangos.
A Fidesz végül pont kétharmadnyi, 133 mandátumot szerzett, az egyiket a budapesti 15. választókerületben, ahol alig 58 szavazaton múlt a siker. Ugyanebben az egyéni választókerületben az Együtt 2014 nevű, a baloldali szövetség egyik pártjára nagyon hasonlító nevű formáció 197 szavazatot kapott.