Zárul a Nyírő kórház orvosainak csalási pere

2014.05.27. 18:08
Június elején zárulhat le a Nyírő Gyula Kórház egykori meddőségi centrumának vezetői ellen többrendbeli csalás vádjával folyó eljárás. Az ügyészség szerint az orvosok 2004-2005-ben olyan beavatkozásokért kértek 100 és 300 ezer forint közötti összegeket, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is kifizetett, az orvosok szerint viszont csak azért kértek pénzt, mert az általuk bevezetett új típusú műtétet nem finanszírozta az állam. Ha a bíróság is osztja a nyomozó hatóságok véleményét, a precedens értékű ítélet után sok száz orvost és egészségügyi dolgozó is bajba kerülhet.

A napokban várható elsőfokú ítélet a Nyírő Gyula kórház két orvosának 2011 óta húzódó csalási perében. V. Attilát, a meddőségi centrum egykori vezetőjét 62, míg F. Istvánt, az akkor a kórház alkalmazásában álló szakorvost 15 sértett jelentette fel.

A 2006-ban kezdődött rendőrségi nyomozásból az derült ki, hogy a két orvos 30-35 millió forintos beruházással vásárolt egy akkoriban még újdonságnak számító endoszkópos és lézeres műtő eszközt. Mivel a társadalombiztosítás a 2000-es évek elején még nem ismerte ezt az eljárást, ezért nem fedezte a költségeket.

Az orvosok állítása szerint a betegeket tájékoztatták, hogy a hagyományos műtéti beavatkozás továbbra is ingyenes, de ha a modern laporoszkópos műtétet választják, akkor az önköltséges beavatkozásnak minősül.

A laporoszkópiás eljárás lényege, hogy nem kell nagy műtéti bemetszéseket ejteni a betegeken, a beavatkozásokat apró bemeneti nyílásokon keresztül is el lehet végezni. Ez főleg nőgyógyászati műtétek alkalmával jelent könnyebbséget, esztétikusabb és gyorsabb gyógyulási a folyamat. Ezért nagyon sokan a költségek ellenére is önként vállalkoztak a műtétre.

Az eljárás ma már nem számít egyedinek, számos helyen alkalmazzák, de a tíz évvel ezelőtt, elsősorban a bevezetésének módja és finanszírozási körülményei miatt büntetőügy lett a meddőségi centrum újításából.

A vád szerint az orvosok megkárosították a közel 80 feljelentőt, mert pénzt kértek el tőlük egy egyébként ingyenesen is elvégezhető OEP-finanszírozott beavatkozásért. Így felmerül a kettős finanszírozás gyanúja. A kórház 88 betege viszont azt vallotta, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy választhat a modern, de fizetős, és az elavult, de ingyenes eljárás között.

Az ügyben készült hivatalos OEP-szakvélemény az érintett páciensek esetét átvizsgálva arra jutott, hogy a kettős finanszírozás vádja nem igazolható. A vádlottak ügyvédje, Zamecsnik Péter szerint a bűncselekmény gyanúja tulajdonképpen a nyomozóhatóság ellen merülhet fel, hiszen annak ellenére, hogy az OEP szakvéleménye kimondta, hogy nem igazolható a kettős finanszírozás ezeknek a műtéteknek az esetében, nem ejtették a vádat.

A szakma körökben attól tartanak, hogy a per végkimenetele túlmutathat a bíróság előtt álló orvosok ügyén, az ítélet több helyen érintheti az egészségügyi köz- és magánfinanszírozás hasonló határeseteit.