Hálapénz: át kell írni a Btk.-t

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezi a Legfőbb Ügyészség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert nem egyértelmű a szabályozás a hálapénz esetében. A Legfőbb Ügyészséghez a Magyar Rezidens Szövetség fordult. Levelük alapján a Legfőbb Ügyészség is úgy látja, hogy a Btk. 291. paragrafusának értelmezésekor

markáns jogi érvek szólnak mind a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.

A törvény megfogalmazása a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, ezért nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét, írja a Legfőbb Ügyészség.

Az egészségügyi dolgozók megérdemlik azt a tiszteletet, hogy biztos jogi környezetben végezzék  a munkájukat. Fontos, hogy most a Legfőbb Ügyészség is kimondta ezt, mondta az Indexnek Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. A rezidensek végső célja, hogy a hálapénzt teljesen kiiktassák az egészségügyből, de tisztában vannak vele, hogy ez egyik pillanatról a másikra nem lehetséges.  

Más, ha utólag fizetik?

A Btk 291. paragrafusa nem konkrétan a hálapénzről, hanem általában a vesztegetés elfogadásáról szól. A Btk. igazából már 1978-ban is lehetővé tette volna a hálapénz szankcionálását. Az akkori szabály szerint vesztegetésnek minősült, ha az orvos kötelességét megszegve fogadott el pénzt. 2002-től ez a megfogalmazás úgy módosult, hogy az orvos működésével kapcsolatban nem kérhet és fogadhat el jogtalan előnyt. 

A 2013-ig hatályos Btk. szerint a hálapénz utólagos elfogadása nem számított bűncselekménynek, csak fegyelmi vétségnek. Az orvos akkor csak akkor követte el a vesztegetés elfogadása alapesetét, ha a hálapénzt ő kérte előre, vagy előnyért a kötelességét megszegte. A Magyar Orvosi Kamara 2012. január 1-jétől hatályos Orvosetikai Kódexe például így fogalmaz:

A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértés és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.

Az igazgató megengedheti

Az új Btk. elfogadásával megváltozott a helyzet változott. A hálapénzes esetek eldöntéséhez azonban a büntető törvénykönyvhöz kiadott, Polt Péter mostani legfőbb ügyész által szerkesztett kommentár sem ad egyértelmű eligazítást:

Az új Btk. hatályba lépése után álláspontunk szerint az orvos nem kérhet és nem is fogadhat el majd hálapénzt, mivel mind a jogtalan előny kérése, mind az előzetes vagy akár utólagos elfogadása is vesztegetés elfogadásának minősül. (Érvelni kizárólag azzal lehet majd a hálapénzt utólag elfogadó orvos védelmében, hogy a hálapénz – amennyiben utólag kérés nélkül adják – megfelel az Orvosetikai Kódex rendelkezéseinek, így nem minősül jogtalan előnynek, ezáltal nem valósul meg bűncselekmény.)

A paraszolvencia egyfajta legalizálását a munka törvénykönyvének 2012-es módosítása tette lehetővé. Az ugyanis kimondta, hogy „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki". Bár ez a passzus elsősorban a vendéglátásban dolgozókra készült, az orvosokra is vonatkozott. Azóta számos kórház igazgatója kiadta ezeket az engedélyeket. Ezzel mentesítették a hálapénzt elfogadó orvosokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azonban ez egy igencsak cinikus megoldása volt a helyzetnek. Bár a Btk. tiltotta a hálapénzt, nyitottak egy kiskaput, és áttolták a felelősséget a kórházigazgatókra. Dénes Tamás szerint már ez is egyértelmű üzenet volt a döntéshozók felől, hogy ezt a kiskaput előbb-utóbb be lehet zárni.  

A ravasz a pisztolyon

„Önmagában a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért tudomásom szerint sem most, sem korábban nem indult büntetőügy, és ezen az új Btk. hatályba lépése sem változtatott” – állítja Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász. A hálapénz sok esetben inkább csak a ravasz a pisztolyon, ami néha elsül. Egy szakmai műhiba esetén nem mellékes körülményként az is fel szokott merülni, hogy a beteg tetemes összeget is fizetett az orvosnak.

Kovácsy Zsombor 2009-ig az azóta megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője volt. Az akkor gyűjtött tapasztalataik is azt mutatták, hogy a hálapénzben hallgatólagosan mindkét fél benne van, ezért a beteg nem is panaszkodik miatta. A betegek a pénzért többletszolgáltatást remélnek: elismert orvost, nagyobb odafigyelést, jobb szobát és egyéb előnyöket.

Kovácsy Zsombor szerint bár az orvosi kamara megengedően viszonyul a pénz utólagos átadásához, ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg ne várna előnyöket. A hálapénzt ugyanis nem úgy adják a betegek, mint a borravalót az étteremben. Ha egy kezelési szakasz végén pénzt adnak, akkor is azt remélik, hogy ha később visszamennek újabb vizsgálatokra vagy kontrollra, az orvos már másként viszonyul hozzájuk. A hosszú kezelések, krónikus betegek ellátása esetén is szokás, hogy a hozzátartozók időről időre adnak pénzt az orvosnak vagy ápolóknak, és ettől is nagyobb odafigyelést remélnek. A vesztegetés esetén valamilyen biztos vagy remélt előnyszerzésről van szó. Ebből a szempontból tehát ugyanúgy egyfajta korrupció lehet az is, ha utólag adnak hálapénzt.

Lehetetlen bizonyítani

Az egészségügyben azonban rendkívül nehezen érhető tetten maga az előny. Vajon ki tudja ellenőrizni, hogy az orvos a betegre egy nap csak háromszor vagy ötször néz rá, vagy hogy jobban mosolyog-e az egyikre, mint a másikra. A hálapénzért nyújtott előny esetei ezért csak nagyon nehezen lennének bizonyíthatók egy bíróság előtt. 

Az orvosok etikai kódexe azt is tartalmazza, hogy minden orvosnak kötelessége küzdeni a hálapénz visszaszorításáért és végleges megszüntetéséért. A hálapénz legfőbb oka a kamara szerint az orvosok megalázóan alacsony fizetése.

Ennek szellemében indított kampányt tavaly a Magyar Rezidens Szövetség. Felmérésük szerint a hálapénzt a betegek és az orvosok is elutasítják. Mint megállapították, a betegek többnyire félelemből fizetnek, nem hálából. Szerintük az orvosok érdeke a rendszer fenntartása. Ezt valamelyest megerősíti, hogy az orvosok akkor mennének bele a hálapénz eltörlésébe, ha legalább háromszorosára emelnék a fizetésüket.

A hiba nem a Btk.-ban van

Kovácsy Zsombor szerint még ha nem is ad egyértelmű eligazítást a Btk. , egy az orvosokra vonatkozó tisztázó passzus sem fogja megoldni a hálapénzt kérdését Magyarországon. A hiba ugyanis nem a Btk.-ban van. A hálapénzt nemcsak az orvosok alulfizetettsége okozza, hanem a kusza kórházi viszonyok, amelyekben pénzzel előnyök szerezhetők.

Semmilyen koherencia nincs az egészségügyi szolgáltatások árában, színvonalában, mennyiségében vagy idejében, mondja az ügyvéd. Az egyik kórházban egy szolgáltatás ingyen is elérhető, a másikban a kórház pénztárában lehet fizetni érte és számlát is adnak, a harmadikban pedig az orvos zsebébe kell tenni a pénzt ugyanezért. Kovácsy szerint ezt a csak a kiegészítő biztosítások rendszere oldaná meg. Tisztázni kellene, mi jár az egészségbiztosítási járulék befizetéséért, mi a kiegészítő biztosításért és mi az, ami a magánegészségügyben érhető el.

Erre a következtetésre jutott a Magyar Rezidens Szövetség is. Korábbi állásfoglalásuk szerint a korrupciót az egészségügyben a hiány szüli, ezért ideje lenne megvitatni az „extra” szolgáltatások megvásárlásának és a saját orvos választásának lehetőségét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!