Jusztin
13 °C
30 °C

Kiléptem, hogy ne vádolhassanak korrupcióval

2014.05.28. 07:48
A Fidesz vadonatúj országgyűlési képviselője, Tuzson Bence menő ügyvédi irodáját hagyta ott a politikáért. Ő az egyike annak a néhány embernek, akit Orbán Viktor kezdőként vett be a kisebb parlament miatt szűkebb létszámú fideszes csoportba. Tuzson szerint az országnak vízióval rendelkező politikusokra van szüksége. Az ő víziói már korábban, a gazdasági jogi ügyekben kezdtek körvonalazódni. Kiderült, meglepően hasonló elképzelések alakultak ki a fejében, mint a miniszterelnöknek.

Honnan jött 42 évesen az indíttatás, hogy otthagyja a bejáratott ügyvédi karrierjét, és politikai pályára lépjen?

1989-ben, a rendszerváltás hangulatában érettségiző diákként csatlakoztam az MDF-hez, majd amikor megalakult az Antall-kormány, a miniszterelnök mellé sodródtam mint ifjúsági tanácsadó. Ez persze csak egy informális megbízatás volt, de meghatározó élmény.

Be kellett járnia Antall Józsefhez ifjúságpolitikai tanácsokat adni?

Akkoriban más volt a miniszterelnökség felépítése. 18 éves voltam, és nem is álltam sehol alkalmazásban. Lényegében azért volt rám szükség, mert a Fideszen kívül akkoriban nem sok fiatal mozgott a politikában. Az ajánlást a I.-XII. kerületi MDF-ből kaptam, ami az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb szervezete volt a pártnak. Aztán változott a helyzet, jogi pályára léptem, és ügyvéd lettem. Az irodánk körülbelül harminc alkalmazottal az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő irodává vált. A munkatársak szakcsoportokban dolgoznak, ami azért jó, mert a magyar ügyvédi irodákban általában egyéni ügyvédek dolgoznak egymás mellett. Nem használják ki az irodaszerű működést, mi így hatékonyabbak tudtunk lenni.

Ezért is kérdeztünk rá a pályaelhagyásra, hiszen az irodájukat közbeszerzési területen is nagyon sikeresek között tartják számon.

Igen, van egy négyfős közbeszerzési csoportunk is, de ez csak egy szakág.

A sikeres működés érdekében volt a politikai kapcsolattartásnak is kijelölt felelőse?

Mindig megkérdezik tőlem, hogy a politikai kapcsolataimat felhasználom-e az irodám érdekében. Az ügyek nagy része a valóságban nem kötődik az államhoz vagy a politikához. Persze lehetnek jó kapcsolataim, de az ügyvédi munka tipikusan az a tevékenység, amit egyszerűen jól kell elvégezni. Ha ez nem megy, akkor bármelyik politikussal leülhetünk jót beszélgetni, de a többi húsz iroda közül fognak választani, amelyeknek szintén jó kapcsolatai vannak, és jól is dolgoznak.

Ha ilyen jól ment az irodájának, akkor miért döntött úgy, hogy feladja a pályát, és elszegődik parlamenti képviselőnek?

Az elmúlt két évtizedben is voltak olyan időszakok, amikor vissza-visszakapcsolódtam a politikába. Önkormányzati képviselő is voltam a XII. kerületben Mitnyan György polgármestersége idején. Aztán később is fennmaradt a kapcsolat a politikusokkal, sokan és sokszor kérték ki a véleményünket különféle jogi ügyekben. Amikor Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere úgy döntött, hogy az új ciklusban már nem indul a körzet országgyűlési képviselői posztjáért, megkerestek. Az iroda sokat dolgozott az önkormányzatnak, majd az önkormányzaton keresztül még sokaknak, így viszonylagos ismertségre tettem szert a környéken. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig támogatásáról biztosította az ötletet, így aztán elvállaltam.

És azóta is jó ötletnek tartja? Az életbe lépő megszorítások miatt már nem tarthatja fenn az ügyvédi praxisát, ami nyilván komoly érvágást jelent anyagilag.

Nagy döntés volt, kétségtelen. Az összeférhetetlenség miatt május 6-ra kiszálltam az irodából. Az ügyvédi irodáknál az a szabály, hogy a bentmaradó tagok elszámolnak a kiszálló taggal, azaz kifizetik. Onnantól a nevem sem szerepel az iroda nevében.

Nem minden ügyvéd választotta ezt a megoldást. Papcsák Ferenc, aki saját irodája révén tavaly a legmagasabb jövedelemmel rendelkező képviselő volt, csendestársként bent maradt az irodájában.

Igen, erre is lehetőséget adnak a szabályok, én azonban nem ezt választottam, azért is, hogy később se lehessen esetleg megvádolni a kapcsolatok felhasználásával. Időközben nekem is lett komolyabb vagyonom, és az iroda is ki fog fizetni, így szabadabban gondolkozhattam ebben a döntési helyzetben.

A parlamentben mindig is túlsúlyban voltak az ügyvédek. Ön szerint nem kéne kizárni az ügyvéd képviselők ügyeskedési lehetőségét is, és megtiltatni, hogy tulajdonosok maradjanak az irodájukban?

A folyamat abba az irányba indult, hogy ne keveredjenek az érdekek. Ez jó irány. De le kell szögeznem, hogy a valóságban sokkal kevésbé jellemzőek a tudatos összefonódások, mint azt a sajtó alapján feltételezni lehet. Sokszor spontán alakulnak ki helyzetek, amikben aztán később összefüggéseket vélünk felfedezni. Tulajdonosként lehetne plusz jövedelmem, de én azt mondtam, hogy mostantól politikus leszek: nem lenne szerencsés, ha az irodám esetleges későbbi megrendeléseivel összefüggésbe hoznának.

Nemrég védekezni kényszerült az FKF sóraktározó telkének megvásárlása miatt is. Épp az Index írta meg, hogy a félmilliárdos üzlet mindkét oldalával kapcsolatban állt az irodája.

Ez az ügy jó példa arra, amikor egymással nem összefüggő, de annak látszó megbízások miatt kell magyarázkodni. Volt valamikor az irodának egy ügyfele, akit egy bérleti jogviszonyban képviseltünk. Évekkel később az FKF megvásárolt egy ingatlant ettől az embertől. Tény, hogy az FKF-et is képviseltük jogi ügyekben, de adásvételi vagy ingatlanszerződések kapcsán egyáltalán nem. Már tisztában vagyok vele, hogy ha az ember politikával kezd foglalkozni, akkor könnyen céltáblává válhat.

Nem. Az tette érdekessé, hogy irracionálisan magas volt a vételár. Ha a kollégánk néhány perc alatt tudott találni a piacon jóval olcsóbb és azonnal hasznosítható telket, ahol fel lehetett volna építeni a só tárolásához a sátrat, akkor az FKF miért pont ezt az ingatlant választotta? Ilyen esetekben a sajtó fokozott gyanakvással kezeli az ügyletek résztvevőit.

Nem ismerem ilyen mélységig a konkrét ügyet, de már tisztában vagyok vele, hogy ha az ember politikával kezd foglalkozni, akkor könnyen céltáblává válhat.

A főváros cégei közül másokkal is kapcsolatban áll az iroda?

Nem, nincs más cég, csak az FKF-nek dolgoztunk. Egyébként a lehetséges támadások miatt a családommal is megbeszéltem a dilemmámat, hogy akarom-e ezt. Négy gyerekem van, a legkisebbek most tíz hónaposak, a feleségemnek van elég dolga otthon, úgyhogy fontos volt tudnom, hogy támogat-e a dologban.

Hamarosan le kell adnia az első képviselői vagyonbevallását. Az üzletrésze eladásával bekerülhet a leggazdagabb képviselők közé?

Nyilván nem én leszek a leggazdagabb, nem is nézegettem mások vagyonnyilatkozatait. Kétségtelen, hogy nagy, sokat érő ügyvédi iroda a miénk, sőt, még az ingatlanok is saját tulajdonban vannak. A rám eső rész értékét most számfejtik a kollégák, számokat ezért még nem mondanék.

A számoknak napokon belül ki kell derülnie, ezért kérdezzük. Az elszámolás után százmilliós nagyságrendű lesz a vagyona, vagy közelebb a félmilliárdhoz?

Félmilliárd alatt. Bőven.

Életszínvonal-visszaesést jelent majd a váltás?

Nem vagyok nagy lábon élő ember, nincsenek olyan hobbijaim, amelyek nagyon költségesek lennének, és még csak nem is dohányzom.

Láttunk már harminc-negyvenmilliós Mercedest is a Parlament parkolójában.

Nekem nincs olyanom, egy hétéves Volkswagen Phaetonom van. Az is az ügyvédi iroda nevén volt, de már saját tulajdonba került. Összességében azt hiszem, hogy ezt a vagyont jól kezelve, és a politikusi jövedelemből továbbra is tudom tartani azt az életszínvonalat, amit eddig biztosítottam a családomnak.

A politikai pálya melletti eltökéltsége azt is jelenti, hogy adott esetben vállalna politikai tisztséget is?

Szerintem az ember tartsa a fokozatosságot.

Az fokozatosság, hogy fideszes újoncként rögtön a legfontosabb bizottság alelnöke lesz?

A törvényalkotási bizottság fontos és fajsúlyos bizottság az új parlamenti struktúrában. Azzal kezdtem a felkészülést, hogy felcsaptam a házszabályt, és elkezdtem megtanulni.

A Facebook-bejegyzései alapján a kampány alatt egyfajta eminensdiák-imidzs rajzolódott ki önről, mint aki nagyon jól hozza azokat az üzeneteket, amit a párt vagy Orbán Viktor. Testhez állónak érzi ezt szerepet?

Ezen eddig nem gondolkoztam. Lehet, hogy van egy kis negatív felhangja is, de azt gondolom, ha valamit csinálunk, akkor csináljuk rendesen. Az ügyvédi tevékenységben már elég sokat letettünk az asztalra, látszott, hogy tudunk eredményt produkálni. Eddig is volt egy jó életem, jó családom, jó irodám, a váltás egy kihívás, egy másik terület.

A Fideszben is van egy átlagos karrierút, és ritka az olyan gyors emelkedés, mint az öné. Talán éppen Gulyás Gergelyt lehetne a ritka példák közül említeni, aki fiatal ügyvédből hirtelen a párt egyik fő alkotmányozó képviselőjévé vált.

Nem a karrierutat figyeltem, szerintem az a fontos, ha tudja az ember, milyen politikusra van szüksége hosszú távon az országnak. Alapvetés, hogy ne elsősorban technokrata politikussá váljon az ember, azaz ne csak technikai értelemben legyen politikus, mert szerintem ilyenből elég sok van. Talán ma a baloldalnak ez az egyik legnagyobb problémája, hogy tele van olyan emberekkel, akik kitanulták, hogyan kell a szakmát űzni, de nincs mögöttük vízió, jövőkép, az ország érdekében.

Van ilyen azért bőven a jobboldalon is.

Igen, de a jobboldal sikerei sok mindent igazolnak. Szerintem Mesterházy Attila esetében nem látják a választók a társadalmi víziót, mert nem ebből indult ki. Technikailag politizál, de tartalmilag nem. Ez a baj Bajnai Gordonnal is. Akinek van elképzelése, az Gyurcsány Ferenc, de vele meg az a problémája még a saját táborának is, hogy nem baloldali a víziója, ráadásul már leszerepelt. Olyan típusú politikusokra van szükség Magyarországon, akik mögött van társadalmi elképzelés a jövőről.

Ezt a víziót szemléltette a Facebookon megjelent Orbán-találkozós fotó is? A képaláírás szerint a miniszterelnök önnel – egy ügyvéddel – egyeztetett az ország ipari fejlődésének irányáról.

Az én egyik alapgondolatom, hogy az ország ipari termelését erősíteni kell, mert hosszú távon munkahelyteremtésről csak akkor beszélhetünk, ha mögötte értékteremtés is van. Az Egyesült Államoknak is sikerült alacsonyan tartott energiaárral és jó szinten tartott bérekkel visszacsábítania a keleti országokból a gyártó cégeket. A teljes logisztikai költséget is figyelembe véve olcsóbbá válik az otthoni termelés, hazatelepülnek a cégek. Ha alacsonyan tartjuk az energiaárakat, akkor versenyképesek leszünk ipari oldalon is. Még magasabb munkabérrel is tudnánk olyan áron termelni, ami olcsóbb lehet a környező országoknál.

Úgy tűnik, hogy a víziója erősen egybevág Orbán Viktoréval. Már az ügyvédkedés közben is ezen járt az agya, hogy hogyan lehetne fellendíteni az ország iparát?

Gazdasági ügyvédi iroda vagyunk, a saját munkánkon keresztül is nagyon sokszor találkoztunk ezekkel a kérdésekkel, a gazdasági élet feldobja a problémákat. Tényleg járt ezen az agyam, és aztán lassan összeállt egy kép a nagyobb egészről is. Annak csak örülök, hogy hasonlít az elképzelés Orbán Viktoréhoz, de nem arról van szó, hogy most az utóbbi két hónapban fogtam valamilyen irányt, és azt próbálom sajátként előadni, régóta dolgozom ezen.

Ki a kedvenc magyar politikusa a mostaniak közül?

Nyilván a meghatározó politikus ma, akit én nagyra tartok, az a miniszterelnök úr, ez teljesen egyértelmű. De ha kicsit visszamegyünk az időben, az a típusú politika, amit Antall József művelt, az számomra példaértékű. Onnan van az indíttatásom, abból az időből.

Mi az, amit az Antall csinált jobban, és mi az, amit Orbán?

Antallt 1990-ben lehetett miniszterelnöknek megválasztani, ma már nem lehetne, mások az elvárások. Akkor nem a gazdasági jólét megteremtése volt az elsődleges cél, hanem az ország függetlenségéé. Az ő személyiségének a pozitívumai ebben nyilvánultak meg. Most gazdasági területen is cselekvőbb miniszterelnökünk van, ami rendkívül jó dolog. Egy olyan politikus, akinek szerintem tényleg nagy, a nemzetet érintő víziói vannak. Lehetséges, hogy ez túlságosan elméletinek hangzik, de ha nem vázol fel valaki egy jövőbe mutató ívet, akkor nincs mit lebontani cselekvésre. Széchenyi azért kezdett vasutat építeni Budapest és Vác között, mert volt elképzelése az ország iparosításáról. Vagy nézzük a Lánchíd kérdését. Amikor a Lánchíd megépült, mint nagy kereskedelmi összekötő vonal az ország két fele között, Széchenyi nem azzal lobbizott mindenhol, hogy ez fontos kereskedelmi útvonal lesz, hanem azt mondta a kedves bálozó hölgyeknek, hogy milyen jó lesz nektek, mert télen át tudtok járni a budai bálokra, és nem kell megvárni a jégzajlást. Tehát volt egy víziója, amit lebontott cselekvésre. És ebben nagyon erős a miniszterelnökünk.

Beszélt közbeszerzésekről, meg az ügyvédi irodában tapasztaltakról. Ezen a téren állandó téma a Közgép szerepe: találkozott már Simicska Lajossal?

Életemben még soha.

És mit gondol róla?

Vannak olyan képességek, amelyek csak néhány cégnél vannak meg Magyarországon. Egyszerűen ezek a cégek fogják elvinni ezeket a közbeszerzéseket.

Ezek a képességek a Közgépnél se voltak mindig meg.

Igen, de ez nem akkor kezdődött, amikor Fidesz-kormány lett. A Közgép a korábbi időszakban is képes volt működni. Ha valaki acélszerkezetű hidat akar Magyarországon építeni, akkor ma nem nagyon kerülhet szóba más cég. A nagy mélyépítési munkákban résfalazást is csak három cég képes csinálni. Aztán ha tőke kerül az ilyen cégek mögé, akkor már tudnak hasítani. Persze jó képességű emberek kellenek hozzá.

Tehát fölösleges politikai összefonódásokat sejteni a Közgép sikerei mögött?

Én azt mondom, hogy csak politikai hatáskeltés, ami ebben a kérdésben a kampányban folyik, mikor kiteszik a Simicska–Orbán-képet egymás mellé. Nem így működik szerintem a gazdaság, nincs ennyire szoros összefüggés. Csányi Sándor is az ország egyik leggazdagabb embere, meg Demján Sándor is, ők tehetséges, különleges képességű emberek, ezt el kell ismerni. Simicska Lajost nem ismerem személyesen, de ő is jó képességű ember: valamit így összerakni, így felépíteni, ehhez rátermettség, tehetség kell.

Arról a politikai stílusról, ami az Orbán-kormányzást, az elmúlt négy évet jellemezte, hogy a fontosabb ügyekben lényegében egyszemélyi döntés születik, mit gondol?

Alapvetően nem egyszemélyes döntésekről van szó, az más kérdés, hogy ezek a döntések aztán egy személyben nyilvánulnak meg, mert egy személyé a felelősség, a miniszterelnöké, aki a kormány döntését kimondja. De egy óriási stáb dolgozik azon, hogy ezek a döntések megszülessenek. Az más kérdés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen is kiáll a döntések mellett, és védi az ország érdekeit. Hogyha most azt kérdezik, hogy az Európai Unión belüli konfliktusvállalás – ami sok vitát felvetett –, helyes-e, nos, a legmesszebbmenőkig egyetértek ezzel, hiszen a legfontosabbak Magyarország érdekei.

Van olyan, amiben nem ért egyet?

Most nem tudok olyat mondani.

Paks?

Paks kérdésében kifejezetten egyetértek. Mi egész más helyzetben vagyunk, mint Németország, az államnak nincs annyi pénze, hogy a zöldenergia használatán keresztül innovációra kényszerítse a gazdaságot. Úgy kell versenyképes gazdaságot teremtenünk, hogy olcsó energiát termelünk, ez a jó irány.

Az is jó, hogy titkosak a szerződések? Maga Orbán Viktor mondta, amikor Gyurcsányék Pakson akartak építeni, hogy nem lehet ilyesmit titokban tartani.

Nem tudom megítélni azt a politikai környezetet, nyilván egy ilyen kérdés nem egy szimpla politikai kérdés, hogy kötünk egy szerződést.

Nem volt az elmúlt években egyetlen olyan kormányzati döntés sem, aminél egy kicsit felvonta a szemöldökét, hogy ez így nem biztos, hogy jó?

Nyilván nem lehet minden döntés teljes mértékben mindig helyes, ezt nem is állította senki. Még a választási kampányszlogen sem azt mondta, hogy minden tökéletes, hanem azt, hogy jobban teljesít az ország. Születhettek olyan döntések, amelyek nem teljes mértékben jó döntések. De összességében az irány jó.

Most nem tud vagy nem akar ilyet mondani?

Ha ilyen majd eszembe jut, képviselőként dolgozni fogok azon, hogy kijavítsuk.

Az irodája régebben dolgozott Rogán Antalnak. Ön szerint jól kezelte a frakcióvezető a vagyonnyilatkozata ügyét, vagy nem?

Abban biztos vagyok, hogy amit Rogán Antal elkövetett, az csak adminisztratív hiba. Az, hogy valamit rosszul írt be, az hiba. Hozzáteszem, hogy ebből, ha nincs választási kampány, nem is lett volna ügy. Mint ahogy azóta nem is nagyon volt szó róla.

Ebből kampány nélkül is biztos, hogy ügy lett volna: egy vezető kormánypárti képviselő vagyongyarapodásáról beszélünk, és hogy elég lehetett-e rá a jövedelme.

Jogászként vegyük végig hogy ez hogy néz ki: beleírja a lakását, annak adott a mérete. Neki azt kell beírnia, ami a földhivatal nyilvántartásában szerepel, hiába van hozzá csatolva a valóságban mondjuk a loggia is, hiába más a valóság. Ellentmondásos helyzet alakult ki. Ezért amikor kiegészítette a vagyonnyilatkozatát, akkor magyarázkodni kényszerült, mert nem azt írta be, amit a jogszabály előírt.

Az egész dolog úgy kezdődött, hogy nem az volt a nyilatkozatában, mint ami az ingatlannyilvántartásban: hogy övé az egész lakás.

Igen, de ez meg egy jó kérdés, hogy hogyan konkurálnak egymással a jogszabályok. Nem tudom, van-e felesége, de ha van, és nincs önök között házassági vagyonjogi szerződés, akkor mindennek a fele a feleségéé. Most mit fog beírni egy ilyen helyzetben? Ugye Rogán Antal felesége vagyonnyilatkozatát nem látjuk, ő a sajátjába beírta a felét, kétszer meg nem tudja beírni.

De ezzel az erővel, amikor Rogán felesége is vett egy ingatlant a házban, akkor annak a felét meg Rogán Antalnak kellett volna feltüntetnie a saját vagyonbevallásában. Sehogy se stimmel.

A jogi anomáliákat nehéz tisztázni. Ez az ügy arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek sokkal alaposabbnak kell lennie. Akkor is, ha a jogszabály nem vonatkozik rá, utalni kell arra, hogy egyébként az ingatlan-nyilvántartás szerint száz százalékban az én tulajdonomban van a lakás. Más típusú precizitást vár el a közvélemény, egyébként joggal, ahhoz képest, mint amit a jogszabály előír.

Az előbb a törvényt hangsúlyozta, most a közvélemény elvásárát. De a józan ész azt diktálja, hogy a politikusoknak azért kell nyilatkozniuk, hogy nyomon követhető legyen a vagyongyarapodásuk. És ha ők ezt igyekeznek elkerülni, vagy úgy alakítják a magukra vonatkozó jogszabályokat, hogy ne lehessen átlátni a gyarapodást, az nem jó.

Igen, de itt nincs erről szó.

Pont ezért kérdezzük, mert eddig alkalmazta a jogot, mostantól meg törvényhozóként formálhatja. A törvények színvonala, a nyilvánosság mennyire lesz fontos szempont a munkája során?

Ha figyelték, az alakuló ülésen Kövér László erről beszélt, és ha megnézik az új házszabályt, akkor annak éppen az a lényege, hogy kiküszöbölje az ilyen jellegű problémákat. A házszabályban vannak garanciák arra, hogy zavaros jogszabályok ne szülessenek meg. Az biztos, hogy a jogalkotás színvonalának javítása alapvető cél.

Mik lesznek azok a helyzetek, amikor jól jön, hogy megvan a kétharmad?

Ezt majd eldönti a gyakorlat. Az alapvető törvényalkotási hullámon már túl van az ország. A kétharmadnak ma nagyobb a politikai, mint a jogi jelentősége.

Orbán Viktor többször is tett utalást, legutóbb Berlinben, hogy a keresztény erkölcs ügyét egy olyan nemzeti kérdéssé akarja tenni, mint amilyen a határon túli magyarok kettős állampolgársága.  Ön szerint mennyire lehet a kereszténység közös nemzeti ügye mindenkinek?

Annyiban, hogy Szent István óta meghatározó kultúrkör Magyarországon. Ez a judeo-keresztény kultúrkör, amire ráépül az egész európai berendezkedés, a későbbiekben meghatározóvá tette a gondolkodásmódunkat. Az, hogy le tud ülni bárkivel itt Európában, és hasonló alapgondolatai vannak, mint egy franciának vagy németnek, az ebből a gyökérből táplálkozik, függetlenül attól, hogy milyen vallása van, hisz-e Istenben.

De ha ez már most is így van, mi dolga van itt a politikának?

Ha az a kérdés, hogy rá kell-e kényszeríteni bárkit valamilyen vallás gyakorlására, akkor azt mondom, hogy természetesen nem, de ez nem is cél. Ugyanakkor van egy közös gyökerünk, itt Európában, ami ebből a kultúrkörből származik.

A gyermekeit egyházi vagy állami iskolába járatja?

Az ikrek kicsik, a nagyobbik államiba jár.