Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Csepreghy: A kormánynak kötelessége vizsgálni az Norvég Alap pénzeit

2014.05.29. 10:03 Módosítva: 2017.01.12. 11:54

„A Magyar Kormánynak nem csak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években” – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján, arra reagálva, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapot koordináló, brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója szerint a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joguk a Norvég Civil Támogatási Alap szervei felett.

A törvény erőt ad

"A törvény erőt ad" - ezzel az állítása szerint norvág közmondással kezdte sajtótájékoztatóját Csepreghy Nándor, majd hozzá tette, éppen ezért azt remélik, hogy a szerdai levél nem a norvég kormány álláspontját tükrözi, csupán egy "Brüsszelbe delegált túlbuzgó bürokratáét". 

Csepreghy szerint a levet író FMO-nak már csak azért sincs igaza, mert a Norvég Alapból érkező pénz nem egy magánadomány, hanem az Európai Unió, illetve Norvégia, Izland és Lichtenstein hivatalos megállapodása arról, hogy utóbbi országok miként tudják az EU által nekik biztosított kedvezményekért cserébe az egyes tagországok fejlesztéseit támogatni. Az alapból befolyó pénzek jogosultja ezért minden magyar állampolgár, tehát közérdek megvizsgálni, hogy tényleg minden magyar állampolgár egyenlő eséllyel fér-e hozzá a pénzekhez, vagy egy bizonyos politikai csoporttal kivételeznek a pénz szétosztói.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján
Fotó: Huszti István

A Norvég Alap ellen Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár  indított támadást áprilisban. Lázár kormányellenes, burkolt LMP-szervezetnek állította be a független civil szervezetek pályázatát bonyolító Ökotárs Alapítványt, és levelet írt a norvégoknak, amelyben tiltakozott a „külföldi befolyás” ellen. Az alap két csatornán folyósít támogatást Magyarországnak, egy 40 milliárdos csomag az EU újabban csatlakozott országainak fejlesztését szolgálja. Ennek egy részét – mintegy 4 milliárd forintot – a Norvég Alap brüsszeli szervezete osztja szét közvetlenül civil szervezetek támogatására, az Ökotárs Alapítványon keresztül. Ezt támadta meg Orbán erős embere.

Norvégia nem ismeri a jogszabályokat?

Csepreghy közleményében kifejtette, hogy a norvég fél egyszerűen rosszul tudja, hogy mely jogszabályok vonatkoznak a Norvég Alap ellenőrzésére. Csepreghy szerint  „a Norvég és Európai Gazdasági Társulás Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról rendelkező, a finanszírozóállamok és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződés X. cikke kifejezetten előírja Magyarország számára, hogy köteles kezdeményezően fellépni annak érdekében, hogy a legmagasabb fokú átláthatóság, az elszámoltathatóság és költséghatékonyság  minden szinten érvényesüljön.” Az államtitkár értelmezése szerint ez a jogszabály a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feladatául szabja a támogatások és segélyek felhasználásának ellenőrzését.

Éppen ezért érthetetlen, miért vonakodik az Ökotárs alávetni magát a vizsgálatnak – csak annak áll érdekében kibújni egy vizsgálat alól, akinek takargatnivalója van. Az pedig az európai gyakorlatban példátlan, hogy egy idegen hatalom nyíltan egy másik ország törvényeinek be nem tartására buzdít. Norvégia éppen ezt teszi, amikor arra utasítja az Ökotársat, hogy tagadja meg a KEHI felé információk kiadását – írta Csepreghy.

A vizsgálat során a Kehi annak is a végére fog járni, hogy miért nem kaptak a támogatásokból olyan szervezetek, amelyek minden kritériumnak megfeleltek, és egyetlen hibájukként csupán az volt felróható, hogy ideológiájuk nem azonos a támogatók alapelveivel. Az államtitkár úgy tudja, hogy az Ökotárs visszautasította például katonasírok felújításának a támogatását és egyházi karitatív szervezetek támogatását is, mondván, hogy ezek a kormányhoz közel álló célok, oldják meg a szervezetek a kormánnyal a pénzhez jutást. Csepreghy szerint megalapozott a gyanúja annak, hogy a Norvég Alapból érkező pénzekből csak egy politikailag jól definiálható csoport részesült, noha elvileg minden magyar állampolgárnak járnának.

Csepreghy Nándor és Giro-Szász András kormányszóvivő
Csepreghy Nándor és Giro-Szász András kormányszóvivő
Fotó: Huszti István

Magyar közpénzről nincs szó

Az alap forrásait teljes egészében Norvégia, Izland és Liechtenstein biztosítja, magyar költségvetési forrás az alapban még közvetetten sincsen. A támogatások szétosztását koordináló brüsszeli iroda egy nyílt pályázaton bízta meg az Ökotárs Alapítványt a magyarországi pénzek szétosztásával, és az alapítvány részletesen és rendszeresen beszámolt tevékenységéről az FMO-nak. A koordináló iroda szerint mivel magyar közpénzről nincs szó a történetben, csak az FMO, illetve az általa megbízott külső szervezetek jogosultak az Ökotárs ellenőrzésére.

Norvégia a botrányok miatt egyébként időközben elzárta a nagyobb összeget csorgató pénzcsapot, mivel a kormány átláthatatlan módon szervezte át a pénzek elosztását. Röviden, leegyszerűsítve azzal volt problémájuk, hogy minden pénz elosztásáért Lázár János lett a felelős.

A kisebbik összeget, amely közvetlenül Brüsszelen keresztül érkezik, azonban továbbra is utalják. Lázár ezt a pénzt is szerette volna az irányítása alatt tudni, de azzal is megelégedett volna, ha a norvégok beszüntetik a folyósítását. A kormánytól független civil társadalom számára fontos pénzeket Lázár kérése ellenére sem fagyasztotta be az alap.

Csepreghy újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KEHI vizsgálat a Norvég Aklap mindkét kalapját érinteni fogja, tehát nem csak a civilek, hanem a kormány által koordinált részt is. A vizsgálat előrláthatólag három hónapot vesz majd igénybe.