Árpád
-5 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Nincs ennél több a Jobbikban

2014.05.30. 08:04
Az EP-voksolás második helye valójában rosszabb eredmény, mint a parlamenti választáson elért harmadik. Úgy lett ezüstérmes a Jobbik, hogy a baloldali összefogás egykori pártjai együtt kétszer olyan jól teljesítettek, mint a radikálisok.

Az országgyűlési választásokon hiába erősödött a Jobbik 2010-hez képest, mégis letargiába esett a vezetés a választás éjszakáján a megszerzett harmadik hely miatt. Az EP-választásokon viszont sikernek értékelte, hogy másodikok lettek. Valójában pont fordítva kellett volna. Az EP-választások után ugyan elmondhatja magáról a Jobbik, hogy a legtöbb szavazatot szerezte az ellenzéki pártok közül, ám valójában nemhogy áttörés nem történt, de a párt komolyan gyengült az országgyűlési választásokhoz képest.

Szélcsendből ágyútűzbe

A 62 százalékos részvétellel megtartott országgyűlésihez képest az EP-választásokon természetesen minden párt jóval kevesebb szavazatot szerzett, hiszen a választók alig 29 százaléka adta le a voksát. A Jobbik azonban arányaiban a legtöbbet veszítette: míg az országgyűlési választásokra leadott listás szavazatok 20,77 százalékát szerezte meg, addig az EP-n már csak 14,68-at.

Ez nemcsak az országgyűlési választásokhoz, de a 2009-es EP választásokhoz képest is visszaesés.

– mondta az Indexnek Lánczi Tamás. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint erről nem egyszerűen a Jobbik választóinak EU-val szembeni közönye, hanem a párt „ügyetlen kampánya” is tehet, amely nem volt átütő, Morvai Krisztina köré szervezve nem sikerült mozgósítani a szavazókat.

DSC 0188
Fotó: Bődey János

„Az országgyűlési kampány még ügyes volt, ráadásul szélcsendben zajlott, míg az EP-választás alatt már kaptak lövéseket” – folytatta az elemző, utalva a Kovács Bélával szembeni kémkedési vádakra. „Korábban nem így gondoltam, de be kell látnom, hogy az ügy rövid távon is hathatott a választókra” – vélte Lánczi, aki szerint a Jobbiknak nem is annyira a kémvád, mint az ártott, hogy eközben „Kágébéla” fényűző életmódja is kiderült, amivel sérült Jobbik „anti-establishment jellege”, a tisztakezű pártról kialakított képe.

EU-ellenesebbnek kell lenni

Hogy a kampány nem volt átütő, azt elismerte Novák Előd is. A Jobbik alelnöke szerint lehet, hogy markánsabban kellett volna megjelennie a párt EU-ellenességének, például egyértelműbben lehetett volna hangsúlyozni az EU-ból való kilépés lehetőségét. „Sok kifejezetten EU-ellenes ember van, akit a rendszer toldozása-foldozása nem hoz lázba, így nem hajlandó részt venni a választáson sem” – mondta Novák, aki szerint „az EU-n belül nem lehet megvédeni a magyar földet és nem lehet változtatni másodrendű helyzetünkön sem”. Igaz, Novák szerint az EU-val szembeni fenntartások mértéke különböző a párton belül.

„Én mindenesetre a kilépés pillanatát várom”

– mondta a Jobbik alelnöke. Az EP-eredményt összességében azonban sikernek érzi, ám hiába szép egy százalékos eredmény, ha sem kormányalakító erő, sem a legnagyobb ellenzéki erő nem válhat azzal egy pártból. „Ezért nem örültünk a húsz százalék feletti eredménynek sem, és ezért örültünk most, mikor a párt második lett” – jelentette ki Novák, aki szerint az is siker, hogy „a párt nem roppant össze a fideszes hajóágyúk tüze alatt” – vagyis a Kovács Bélával szembeni vádak miatt.

jobbik szabter 5
Fotó: Nagy Attila

Szerinte ez sokkal fontosabb, mint az, hogy abszolút értékben a párt kevesebb szavazatot kapott az országgyűlési választáshoz képest. Novák abban sem lát gondot, hogy az országgyűlési választásokon még közösen indult MSZP, DK és Együtt–PM most csak azért maradt alul a Jobbikkal szemben, mert külön szálltak versenybe az EP-mandátumokért. A trió összesített adatai 28 százalékot adnak ki – ami duplája a Jobbikénak. A Jobbik alelnöke erre azt mondja, ezeket a statisztikákat csak azok emelik ki, „akiknek magyarázkodniuk kell″.

20 éve könnyebb volt

Általában a radikális pártok előnyére szokott válni az alacsony részvétel, ám ez a Jobbikra nem volt igaz az EP-választáson. A hagyományosan erős körzeteiben, Északkelet-Magyarországon is visszaesett 16–22 százalék közé, noha a parlamenti választásokon ugyanitt 20–30 százalékot ért el.

Meglepő ez annak fényében is, hogy az EU-szkeptikus pártok több helyen, így Franciaországban és Nagy-Britanniában is látványosan előretörtek, sőt, hazájukban a legtöbb szavazatot kapták.

Nováknak erre is van egy magyarázata: azt mondja, azokat a pártokat a bevándorlásellenes hangulat vitte előre, ami valóban EU-szintű kérdés, Magyarországon viszont ez nem téma. A Jobbik növekedésének azonban további komoly korlátai vannak.

 A Fidesznek 1994-ben erre lehetőséget adott a jobboldal összeomlása. Most viszont a politikai piac zárt, a Fidesz szavazóbázisának megrengetésére kevés esélye van a Jobbiknak,

– márpedig enélkül nincs esély a minőségi ugrásra, vélte Lánczi, aki szerint a Jobbiknak valószínűleg „ki kell nevelnie saját szavazótáborát”, ahogyan ezt 1996-tól a Fidesz is tette. Erre az esélye azért megvan, hiszen a 30 alattiak körében népszerűbb a párt. Más kérdés, hogy a túl korai politikai szocializáció nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy a 18-20 évesen aktív jobbikos egzisztenciát építve, családot alapítva később is vele fog szimpatizálni – folytatta Lánczi, megjegyezve, hogy miközben a Fidesz lezárta a jobboldalon a Jobbik lehetőségeit,

a radikális pártnak már balról sincsenek tartalékai: akit lehetett, onnan már elszipkáztak.

Akik tehát ott megmaradtak, azok már szoros kötődésű szavazók, akik könnyedén mozognak az MSZP, a DK és az Együtt–PM között, de nem vevők a Jobbikra.  „Ha a baloldali szavazókra ráfordulna a Jobbik, ahogyan erre már tett kísérletet, akkor is legfeljebb néhány tízezer szavazatot szerezhetne talán, és ez nem jelentene áttörést. Eközben viszont egyre nehezebb lenne megtartani a jelenlegi táborát, ami már így sem könnyű” – mondta az elemző, elismerve, hogy a Jobbik már nem regionális párt, hanem országosan mindenütt számottevő erő, ám egyelőre, úgy tűnik, elérték a plafont.

Jobbik: országgyűlési eredmények Jobbik: EP eredmények Kormányváltók: országgyűlési eredmények Kormányváltók: EP eredmények

Nulla összegű játék

Ahogy csalóka a Jobbik második helye, úgy lehet megtévesztő Gyurcsány Ferenc pártjának előretörése. A DK jól tudta mozgósítani a 225 ezres táborát, amely az országgyűlési választáson nem garantálná a parlamentbe való bejutást sem – szerencsés esetben elég az öt százalékhoz, de kevéssel alatta is maradhat –, ám az EP-választásokon alacsony részvétel mellett már látványos eredményre képes: ezúttal 9,76 százalékra volt elég, ami két mandátumot hozott Gyurcsány pártjának – épp annyit, amennyit a 10,92 százalékig jutó, valóban minden várakozást alulmúló MSZP szerzett.

Ám hiába szerepelt jól a DK és az MSZP-t Budapesten összességében megelőző Együtt–PM, ez csupán házi bajnokság volt: a három párt szavazótábora nem nőtt az országgyűlési választáshoz képest.

„Gyurcsány jól tudta, hogy a parlamentbe jutáshoz szüksége lehet a szélesebb szövetségre, ezúttal viszont abban lehetett biztos, hogy egyedül is sikeres lesz a pártja” – magyarázta Gyurcsány szempontjait Lánczi, aki szerint tévedés, ha a volt kormányfő ebből azt szűri le, hogy övé a jövő: elutasítottsága ma sem csökkent.

HUS 5561
Fotó: Huszti István

Az összkép tehát nem változott: A Fidesz túlnyomó ereje töretlen, a Jobbik akkora mint volt, a baloldal pedig csak önmagával meccselt, de valójában nem tudott előrelépni. És még szerencséje is volt, hogy a tőlük távolságot tartó LMP néhány száz szavazattal túllépve megugrotta az ötszázalékos küszöböt, és egy mandátumot szerzett. Ha ez nem történt volna meg, akkor a Fidesz 13 képviselői helyhez jutott volna az EP-ben a Magyarországnak kiosztott huszonegyből.