Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Kazah-magyar két jó barát

2014.05.31. 08:30

Abaj Kunanbajev szobrával gazdagodik a Városliget. A kazah nép költőjének mellszobra már áll is a kazah fővárosról elnevezett Asztana úton, de hivatalosan csak a jövő héten avatja fel a kazahsztáni miniszterelnök. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az avatásra nem a múlt hónapban kinevezett Karim Maszimov, hanem az országot már 1991-es függetlenné válása előtt is, lényegében 1984-től vezető kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev érkezik.

Keleti rutin

A rendszeresen 90 százalékos többséggel választásokat nyerő, 74 éves politikus azonban mégsem jön, a fideszes források szerint talán azért, mert a magyar-kazah viszony már annyira jó alapokon nyugszik, hogy annak fejlesztése rutinból megoldható, így gond nélkül sor kerülhet Maszimov útján a két ország közötti stratégiai megállapodás megkötésére. Tavaly Martonyi János még külügyminiszterként úgy jósolta, hogy ez Nazarbajev idei látogatásakor történhet meg. Nazarbajev legutóbb 2007-ben járt Magyarországon, de úgy tűnik idén ez nem ismétlődik meg.

„Nagyon elégedett volt Budapesttel, jó véleménnyel van Magyarországról” – mondta Kovács Sándor. Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésének fideszes elnöke szerint minden amellett szól, hogy Magyarország elmélyítse gazdasági, kulturális kapcsolatait Kazahsztánnal.

Tavaly Varga Mihály magyar kereskedőházat nyitott Kazahsztánban. A nemzetgazdasági miniszter azelőtt pedig többször járt a közép-ázsiai országban, arról tárgyalva, hogy a kazah állami alap közös magyar és kazah vállalkozásoknak támogatást nyújtson mezőgazdasági, energetikai és építőipari területen.

Kun vér

„Az ország prosperál, a Molnak is vannak ott sikeres olajkutatásai. A legnagyobb amerikai, brit, német cégek is ott nyomulnak. Magyarországnak ezzel nehéz versenyeznie, ám nagy előnye, hogy a történelmi kapcsolatok miatt pozitívan tekintenek rá Kazahsztánban” – mondta a kinti helyzetet jól ismerő Kovács, aki egyben a Kunszövetség elnöke is. A kazahul is beszélő politikus szerint

Kazahsztánban számontartják, hogy Magyarországon kunok élnek, akiknek őseik a kipcsakok, éppúgy, mint a kazahoknak.

Kovács, aki a kun múlttal meg is húzta történelmi kapcsolatok alapjának határát, attól elzárkózott, hogy a turáni magyar múlt egyéb aspektusairól szóljon.

Közép-Ázsia bezzegországa

Kétségtelen, hogy a volt szovjet tagországok közül a 2,6 millió négyzetkilométeres Kazahsztán érte el a legnagyobb gazdasági sikereket az elmúlt 23 év alatt. Nem csak az energiaforrásokban szegény Kirgizisztánnál és Tadzsikisztánnál, de az etnikai villongások miatt ingatagabb, de gázforrásaiban gazdag Üzbegisztánnál és a hasonló kincsekkel rendelkező, ám még inkább tekintélyelvű rezsimet kiépített Türkmenisztánnál is eredményesebb volt.

Kazahsztán egy főre eső GDP-je 14 400 dollár, míg Türkmensztáné 9500, Üzbegisztáné 3700, Kirgizisztáné 2600, Tadzsikisztáné 2300 dollár.

Sem vallási, sem etnikai konfliktusok nem jellemzik, a muzulmán és keresztény kultúra jól megfér egymással, ahogyan a 16 milliós lakosság harmadát adó oroszok sem érzik üldöztetve magukat. Az ország gyakorlatilag kétnyelvű, kazah és orosz nyelvű oktatás is van.

Félig sem diktatúra

Bár a kazah parlament csak egyetlen párt tagjaiból áll, és Nazarbajev 90 százalékos részvétel mellett 95 százalékkal nyeri a választásokat, Kovács szerint téved az, aki diktatúrának gondolná az országot. „Még félig sem diktatúra. Más a társadalmi berendezkedés, sokat számít a család és a családfő, ezek a kapcsolatok a gazdasági és politikai vezetésben is tetten érhetők. De nagyon nem örülök, amikor valaki, az adott nép kultúráját nem ismerve fellengzősen nyilatkozik róla” – mondta Kovács, megjegyezve, hogy

az évi 8-9 százalékos gazdasági növekedés, stabilizás, béke és a többi szomszédhoz képest sokkal nyitottabb társadalom ismeretében nem meglepő, ha az emberek elégedettek a vezetéssel

és készek újból és újból bizalmat szavazni neki. „Ez ráadásul fenntartható gazdasági alapokon nyugszik”

A korábban választási megfigyelőként is Kazahsztánban járt Kovács szerint nem nyomás és fenyegetettség hatására választják meg nagy többséggel Nazarbajevet és pártját. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ugyanakkor több alkalommal szabálytalannak, minősítette a kazahsztáni választásokat.

Nazarbajev, az egyensúlyozás mestere

A kazah parlament korábban is igyekezett Nazarbajev kedvében járni, felvetették például, hogy 2020-ig ne is legyen választás, hanem – a kezdeményezést szentesítő népszavazás után – Nazarbajev újabb megmérettetés nélkül vezesse az országot. Az elnök ezt nagylelkűen visszautasította.

Bár Moszkvával jó kapcsolatokat tart fenn, ügyesen megőrizte mozgásterét: csatlakozott ugyan a mellette Oroszországból és Belaruszból álló Vámszövetséghez, de óvatosan útját állta annak, hogy az orosz cégek uralják a kazah energiapiacot.

Egyrészt vezetéket hozott létre Kína irányába is, másrészt nyugati cégeknek is biztosította az olajipari koncessziókat. 2006-ban George Bush fogadta a Fehér Házban, majd egy évvel később az amerikai alelnök utazott Asztanába – a Nazarbajev által megtett új fővárosba –, ahol Dick Cheney halmozta el dicsérő szavakkal az elmúlt 15 év sikereiért.

Budapest telket kaphat Asztanában...

Kovács elmondása szerint a kazah fővárosban felajánlotta a polgármester, hogy Budapest saját, a magyar fővárost és Magyarországot prezentáló épületet építsen. „A magyar nagykövetnek már jelezte is, hogy válasszanak ki egy telket, amit a város ingyen biztosítana Budapest számára. Egy ilyen telek dollármilliókat ér, mindenképpen élni kellene a lehetőséggel. Ötletek már vannak, konkrét tervről vagy pályázat kiírásáról egyelőre nem tudok” – mondta a karcagi politikus.

...és a kazah költő Budapesten

A budapesti épület még várat magára, ám a Városliget egy kazah szobornak már otthont adott.

Abaj, az ellenzéki

Az 1845-1904 között élt Anaj Kunanbajevnek nagy szerepe volt abban, hogy a világirodalom – többnyire orosz közvetítésen keresztül – kazahul is megjelenhetett. Számtalan kazah városban viseli a nevét köztér, de 1961 óta egy kazah város is Abaj nevét kapta.

Moszkvában is áll egy szobra. A belvárosi parkban ülő Abaj a Puytin-ellenes megmozdulások szimbóluma lett, mivel a tüntetők 2012-ben hosszú hetekig itt gyülekeztek „sétát” és „szabadidős tevékenységet” szervezve. A megmozdulás hamar az Occupy-mozgalmak orosz ágává vált, amihez különösen jól jött a kazah gondolkodó neve, így a tüntetéseket ma már midenki Okkupaj Abaj néven ismeri.

Hivatalosan csak kedden adják át – a kazah kormányfő jelenlétében – de már látható Abaj Kunanbajev szobra. A 19. századi költő, gondolkodó, irodalmár mellszobra nem máshol áll mint a városligeti Asztana úton – az elnevezést a főváros jóvoltából kapta a sétány egy része, ahogyan a Fővárosi Közgyűlés döntött a szoborról is, amit az ellenzék nem támogatott.

Az MSZP-től többen fogalmaztak meg politikai kifogást is, mondván a kevéssé demokratikus ország felé helytelen ilyen gesztust gyakorolni, ám van, aki elsősorban a felállítás módját kifogásolja. „Nem a szoboravatással van a gond, hanem azzal, hogy egy négyzetméternyi talapzatért tíz négyzetméteres területet betonoztak le és fákat vágtak ki” – fogalmazta meg tereprendezési aggályait Tóth Csaba.

Az MSZP zuglói politikusa szerint ez már csak azért is  figyelmeztető jel, mert a kormány a Városligetben összesen 120 ezer négyzetméter beépítését tervezi – a korábbi hírek szerint itt még egy azeri kulturális központ is helyet kapna –, és kevéssé lehet számítani arra, hogy a megvalósítás után a Városligetet még mindig parknak lehet majd nevezni. „A ligetet kétszáz éve közadakozásból hozták létre. Közparknak álmodták meg elődeink, ezt meg kell óvnunk” – mondta Tóth, aki szerint a keleti nyitás jegyében lehet itt üzbég, türkmén és bármilyen emlékmű, ám ha így halad tovább, akkor a Városliget teljesen elvész.