Bernadett
0 °C
4 °C

Eltemetné a Fidesz a választási csalásokat

2014.06.02. 13:33

Örökre titokban tartaná egy fideszes törvénymódosítás, hogy melyik pártok hamisították az aláírásunkat az országgyűlési választáson. A parlamenti választáson sok kamupárt úgy tudott csak elindulni, hogy egymás közt adták-vették az ajánlóíveket, és ezekről másolták át a sajátjaikra a polgárok aláírásait. Hiába mondta ki később a bíróság, hogy az embereknek joga van tudni, hogy melyik pártok használták az aláírásukat a választáson való induláshoz, a következő választásokon a Fidesz mégis lehetetlenné tenné ezt.

Miután többen próbálták megtudni a választási irodáknál, hogy melyik pártok ajánlóívein szerepel a saját aláírásuk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy állásfoglalásában azt mondta: ennek kiderítése túl sok munkát jelentene a választási irodáknak, ezért erre nincs lehetőség. A NAIH szerint értelmetlen is lenne minderre rákérdezni a jelöltek nyilvántartásba vétele után, hiszen akkor már nincs lehetőség jogorvoslatra: a jelölt mindenképp indulhat a választáson. A NAIH állásfoglalása a volt adatvédelmi ombudsman, Majtényi László szerint felelőtlen és a választások tisztaságát veszélyeztette. 

A NAIH állásfoglalásának megfelelően a választási irodák nem árulták el, hogy melyik ajánlóíven szerepel egy-egy ember neve, de a Társaság a Szabadságjogokért segítségével első fokon három választópolgár is pert nyert. A bíróság kimondta: mindenkinek joga van tudni, hogy melyik párt használta fel az aláírását a választáson való induláshoz.

törvény módosítása

A TASZ által kiszúrt módosítás (amit a fővárosi önkormányzati rendszer átalakításáról szóló törvényben rejtettek el) ezt akadályozná meg minden későbbi választáson: törvényerőre emelné, amit a NAIH mondott, vagyis, hogy csak a jelöltek nyilvántartásba vételéig tartó néhány napban lehetne megkérdezni, hogy melyik ajánlóíveken szerepel a saját aláírásunk. A tizennyolc fideszes és KDNP-s képviselő által jegyzett javaslat azt eredményezné, hogy még bírósági perekkel sem lehet felderíteni a választási csalásokat.

A módosítás nem érinti a folyamatban lévő ügyeket, tehát a TASZ által indított perek még a korábbi törvények szerint fognak befejeződni. Az első választás, amin (elfogadása esetén) ezt a szabályt alkalmazni kell majd, az őszi önkormányzati választás lesz.

A választási csalásos ügyben Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke is feljelentést tett, de csak az aktatologatás ment, nyomozni egyik hatóság sem nagyon akart. Erről itt olvashat részletesen. Az ajánlóíveket a választási eljárásról szóló törvény szerint a választás utáni kilencven napot követő első munkanapon meg kell semmisíteni. A nyomozás során el lehet rendelni az ajánlóívek zárolását, ami megakadályozza ezt a törlést, de az Index erre vonatkozó kérdésire rendre nem érkezett válasz sem az ügyészségtől, sem a rendőrségtől. A TASZ által indított perekben a bíróság elrendelte az érintett ajánlóívek zárolását, de ez csak egy-egy választókör szavazatait érinti.

Ezen is múlt a kétharmad

A kispártok indulását megkönnyítő új választási törvénnyel kapcsolatban az egyik fő kritika az volt, hogy az ellenzéki voksok megosztása érdekében túl alacsonyra került a léc, amit a jelöltállító szervezeteknek az induláshoz meg kell ugraniuk, a listaállításért járó százmilliók pedig kellően vonzóvá teszik az indulást a választói támogatás nélküli kamupártoknak. A választásokon pontosan ez történt, tucatnyinál is több ilyen párt állhatott rajtvonalhoz, a sajtó pedig a listamutyis csalásoktól volt hangos.

A Fidesz végül pont kétharmadnyi, 133 mandátumot szerzett, az egyiket a budapesti 15. választókerületben, ahol alig 58 szavazaton múlt a siker. Ugyanebben az egyéni választókerületben az Együtt 2014 nevű, a baloldali szövetség egyik pártjára nagyon hasonlító nevű formáció 197 szavazatot kapott.