Viola
-6 °C
-2 °C

Aranyhíd született Budapesttől Asztanáig

k03
2014.06.03. 14:30

Lazán elszórt rendőrsorfal mentén kocoghattak a Városligetben azok, akik az Asztana úton elhaladtak Abaj Kunanbajev lepellel takart szobra mellett kedd reggel. Hogy ki volt Abaj Kunanbajev, azt a kocogók nem tudták megmondani, Asztana neve sem volt ismerős, vagy csak egyik futó sem akart kiesni az ütemes légzés ritmusából a keleti nyitás méltatása kedvéért.

Lovasnemzetek egymás közt

Megtette ezt Fazekas Sándor, aki a Hermina út autós háttérzajának ellenére jól hallhatóan beszélt a két nép lovasnemzeti identitásáról, a minket összekötő pusztai nomád múltról, 1500 évre visszanyúló kapcsolatainkról. A vidékfejlesztési miniszternek már nagy gyakorlata van a kazahok méltatásában, hiszen áprilisban ő mutatta be a kazah államfő életrajzi könyvének magyar kiadását. Külön örömét fejezte ki Fazekas, hogy „a kazah nép és a magyar nép vezetői,” Nurszultan Nazarbajev államfő és Orbán Viktor miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetnek a népeink közötti kulturális értékek ápolására is.

Aki az épp 110 éve elhunyt Abaj Kunanbajevről eddig keveset tudott volna, az megtudhatta, hogy a kazah irodalmi nyelv megalkotója „a klasszikus keleti irodalmak hagyományait mesterien ötvözte költészetében”.

Mazsarsztan jobban teljesít

„Öregbítse a szobor a kazah és a magyar nép barátságát, legyen a kis- és nagykunok, kazahok és magyarok zarándokhelye egyaránt” – mondta a miniszter, szövegébe beleszőve a kazah főváros nevét viselő városligeti sétányszakaszt is, amely a „Magyarországot és Kazahsztánt összekötő történelmi szálakat” jelképezi.

A kazah kormányfő a miniszter után Asztana és Budapest között létrejött aranyhídról beszélt, amely reményei szerint "örökké fog élni". Az áprilisban kinevezett Karim Maszimov nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Magyarország egyre inkább gyarapodik, miként „az Eurázsia szívében lévő Kazahsztán” is, elsősorban az országot irányító „Nurszultan Nazarbajev bölcs vezetése” révén. (A korábbi tervek szerint a Kazahsztánt már 23 évvel ezelőtti függetlenné válása előtt, lényegében 1986 óta irányító államfő jött volna Magyarországra, ám erre most nem került sor. Nazarbajev legutóbb 2007-ben járt Budapesten.)

Keleti nyitás az irodalomban

„Abaj Kunanbajev nem akárki, én a 70-es évek közepén ismertem meg a nevét” – vallotta meg a Városligetben Lezsák Sándor. Az író, MDF-alapító fideszes politikus szerint a 19. század második felének egyik legnagyobb költője, zeneszerzője ő. „Az, hogy szobra jelent meg Magyarországon, hogy megjelenik a kazah népművészet, zene, de mellette az üzbég, a tadzsik, a kirgiz művészet is, az a keleti nyitás eredménye az irodalomban is, egy olyan korban, amikor nemzetek keresik a maguk állami formáját, lehetőségeit” – mondta az Országgyűlés alelnöke, nem csak a közép-ázsiai országokra, de Magyarországra is gondolva.

Centrális erőtér a sztyeppén

A 2,7 millió négyzetkilométeres ország a térség posztszovjet államainak a legsikeresebbje: nem jellemzik etnikai villongások, mint az olajban és földgázban szintén gazdag Üzbegisztánt, nem állíttat magának szobrot a népvezető, mint tette Türkmenisztán néhai feje, Tadzsikisztán és a kazahokkal közeli Kirgizisztán lehetőségei sem mérhetők a 16 milliós országéhoz. A váltógazdaság hiánya persze lehet kérdés, bár

Nazarbajev tud mértéket tartani:  visszautasította a parlament kezdeményezését, hogy 2020-ig választások nélkül legyen ő az elnök,

és amikor 2007-ben kizárólag az ő pártja, a Nur Otan (A Haza Fénye) jutott be a parlamentbe, akkor nem várta ki a teljes ciklust. 2012-re kevéssel előrehozott választásokat írt ki, amelyen a kormánypárt a 98 mandátumból – további kilencet a nemzetiségiek kapnak – beérte 83-mal, míg nyolcat a demokrata párt, hetet a kommunisták szerezhettek meg.

„Nyilván más a demokráciafelfogásunk, de akik kritizálják azt, ami Kazahsztánban van, ugyanazok politikai szószólók, és mögöttes politikai képviselők előszeretettel mennek üzletelni és a gazdasági kapcsolatot építeni”

– mondta erről Lezsák. A politikai rendszer minősítésétől elzárkózott a delegációt ünnepi díszruhában üdvözlő jászkun főkapitány is. „A Jászkun Kapitányok Tanácsa civil szervezet, politikával nem foglalkozunk. Minden ország maga választja meg a demokratikus berendezkedését. Azt hiszem, a soknemzetiségű Kazahsztán esetében szerencsés a hosszú ideig tartó stabil politikai hatalom, amelynek legfőbb szempontja az ország biztonságának megteremtése volt” – mondta a szőrmével borított lila ruhában feltűnt Fábián József. A Jászkun kapitány szerint példát vehetnénk Kazahsztánról, amelynek lakói nem hagyták magukat megosztani, a nemzetiségek együttműködnek, „az ország egyfelé húz.”

Megéri a szobor

„A szavak könyve a kedvencem Abajtól” – vágta rá kérdésünkre egy kazah diáklány a szobor közelében. Aziza a Nazarbajev által Almati helyett fővárossá tett Asztanából jött, ezért külön öröm volt neki, hogy a fővárosról elnevezett sétányon áll Kunanbajev szobra. Hogy a CEU-n környezetvédelmet tanuló lány mit gondol a kazah politikai berendezkedésről, az nem derült ki:

„A kazah kulturális hagyomány szerint a nők a politikán kívül állnak”

– hárított óvatosan, helyette inkább arról beszélt, hogy az Aral-tó megmentése nagyon fontos, és örül annak, hogy Kazahsztán ezért már sokat tett, bár Üzbegisztán nem annyira.

„A magyar-kazah kapcsolatokban van egy pozitív érzelmi elem, a kazahok részéről és a magyarok egyrésze felől is. Fontos ezért megismertetni a kazah kultúrát magyarországon és viszont” – mondta az Indexnek a Kunszövetség elnöke. A Kovács Sándor nem tagadta, hogy Magyarországnak a kazah gazdaságban rejlő lehetőségeivel is élnie kéne. „A mezőgazdaság lehet a kitörési pont, hogy magyar vetőmagok jelenjenek meg, növekedjen a mezőgazdasági technológiai export, amit aztán a mezőgazdasági képzésben való szerepvállalás követhet” – összegzett a fideszes politikus. Egyelőre a Kazagrónak van együttműködése a Flóra Hungáriával, ennek nyomán már folyik magyar kukoricavetőmag termesztés Kazahsztánban, ám ennek Kovács szerint még nagyobb lökést kellene adni.

„Asztana, Kunanbajev? Nem ismerem, de Kazahsztánról persze hallottam” – mondta egy középkorú férfi, távolabbról nézve a szoboravatást. „Fontos a keleti nyitás, kár volt veszni hagyni a régi kapcsolatokat, még akkor is, ha a régi egypárti rendszer már nem mehetett tovább sem a Szovjetunióban, sem nálunk, mindegy, hogy jól éltünk-e” – vedlett át hirtelen politikai elemzővé a buszsofőr. „A gyűlölködésnél jobb az együttműködés, és kellenek ezek a gazdasági kapcsolatok. Ha ezért szobrot kell állítani a Városligetben, akkor megéri.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!