Megtudjuk, Orbán emberei mit terveznek

A közmédia nem fog a Miniszterelnökséghez tartozni, azt Lázár János ellenezné - ezt ő maga mondja, noha erről nem kérdezték. 

Lázár a német kancelláriát említi példaként, mondván, hogy ott is a kancelláriához van bekötve a hírszerzés. Szerinte egy miniszterelnöknek olyan "nemzetközi portfóliója van ma már", hogy szüksége van olyan információkra, amelyek nyílt vagy félig nyílt, esetleg fedett módon szereznek be a hírszerzők.

Fotó: Bődey János

Lázár szerint rossz döntés volt, hogy korábban az IH a Külügyminisztérium alatt volt, ezért is volt jó döntés most a reorganizáció. (Az IH a Miniszterelnökséget vezető Lázár alá kerül az új ciklusban.) Lázár ellenzi, hogy egy szervezet alá kerüljön valamennyi titkosszolgálat, szerinte nem jó, ha mindegyik szolgálat egy kézbe kerül. 

Úgy volt, hogy Lázár János zárt ülésen hallgatja meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, az ülés most mégis nyílt. Lázár arról beszélt, hogy megerősítené az Információs Hivatalt (IH), ami ugye a hírszerzéssel foglalkozik. Azt mondta, hogy erősítené a klasszikus hírszerzést és azt is, hogy az IH gazdasági elemzéseket is készítsen több évtizedre előre. Lázár szerint olyan szakemberek dolgoznak az IH-nál, akik erre képesek lennének. Ezen kívül további költségvetési forrásokat akar az IH-nak, amelynek szerinte az energetika, az energiabiztonság területén is komoly feladatai lennének.

A nemzetbiztonsági bizottság hallgatja meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter-jelöltet. 

Fotó: Bődey János

A bizottság 6 igen, 2 tartózkodás, 1 nem mellett elfogadta a jelöltségét.

Fotó: Ajpek Orsi

A szocialista Józsa István a bizottsági ülésen kifogásolta,hogy nem lehet tudni, pontosan hova tartoznak az egyes területek a kormányzati munkamegosztáson belül. Józsa ugyan Navracsics alkalmasságát nem vitatta, de azt mondta: a pontos feladatkör ismerete nélkül nem lehet érdemben dönteni. Navracsics azt mondta: ahol nem szükséges a törvényi szabályozás, ott alacsonyabb szinten szabályoznak. Június 6-án meglesz az a kormányrendelet, ami leírja a későbbi feladatkört. Józsa szerint ez így jogilag illegitim helyzetbe hozza addig a miniszterjelölteket.

Lehetőség szerint olyan nagykövetek kellenek legalább a szomszédos országokba, de a többibe is, akik beszélik az adott ország nyelvét, mondta Navracsics Tibor:

nem várhatjuk el, hogy megértsenek minket, ha mi nem értjük meg őket az anyanyelvükön. Történelmi felelősség, hogy mi tegyük meg itt az első lépéseket.

Fotó: Ajpek Orsi

Független, területileg ép Ukrajna az érdekünk a szomszédságunkban, ebben osztjuk az EU álláspontját, de a kárpátaljai magyarok képviseletét is el kell látnunk, mondta Navracsics az Európai ügyek bizottságában. A leendő külügyminiszter hisz abban, hogy az ukrán belpolitikai fejlemények egy jogállamot, demokráciát tisztelő Ukrajnát eredményeznek. Oda kell azonban figyelni a kisebbségi nyelvhasználat, a kisebbségi jogok érvényesülésére a jövő Ukrajnájában is.

Navracsics Tibor szerint nem volt mindig konszenzus Európa jövőjéről, és szerinte a jövőben sem lesz. Elfogadhatónak tartja, hogy ezek a véleménykülönbségek előkerülnek parlamenti vitákban, ütköznek egymással a nézőpontok, más értékek mentén más Európa-kép rajzolódik ki. Így jön létre az, amit mindenki el tud fogadni, de

elfogadhatatlan egy olyan jövőbeli Európa, ami bármely nemzeti érdeket is negligálna.

Fotó: Ajpek Orsi

Nem gondolom, hogy el lennénk szigetelve az EU-n belül

- mondta Navracsics az Európai ügyek bizottságában folyó miniszterjelölti meghallgatáson. Az EU-s elnökség is bizonyíték, hogy nem vagyunk elszigetelve, az utóbbi évtizedek legjobb EU-s elnökségei között tartják számon a miénket. A miniszter külföldi útjain mindig azzal találkozott, hogy nincs fenntartás Magyarországgal szemben. Az elszigeteltség más összefüggésben sem igaz. Mi rendeztük a víz-világkonferenciát, ami az egész bolygó szempontjából stratégiai fontosságú volt:

Magyarország víznagyhatalomként van számontartva a világban.

Más tagállamok pontosan tudják, mit akarnak, nekünk is tudnunk kell.

Fotó: Ajpek Orsi

Be kell indítani a magyarországi diplomataképzést kiegészítve a Corvinuson folyó nemzetközi kapcsolatok képzést, mondta Navracsics Tibor leendő külügyminiszter az Európai ügyek bizottságában. Navracsics szerint a saját érdekeink képviseletében deklaratívan is ki kell állnunk a bővítéspolitika és a szomszédságpolitika terén két eszköz mellett:

• Szövetségkötés más EU-tagállamokkal és a Visegrádi Négyekkel. Ha együtt lépnek fel, annak meghatározó hangsúlya van stratégiai fontosságú kérdésekben. Fontos együttműködni a szlovénokkal és horvátokkal és más kisállami koalíciókkal (pl. balti, Benelux).
• Konfliktusok felvállalása: nem az a külpolitika sikermérője, hogy mennyire konfliktusos egy külpolitika. Lehet sikeres egy nagyon sok konfliktusos is., mert a saját nemzeti érdekeikért kiálló országok időről időre kénytelenek konfliktusokat vállalni. De fontos, hogy ezek "a konfliktusok soha se mérgesedjenek el, és ne váljanak hosszú távú konfliktusokká".

Navracsics olyan Magyarországot képviselne az EU-ban, ami alapvetően a szövetségkötésre helyezi a hangsúlyt, de a nemzeti érdekekért felvállalja a konfliktusokat

A magyar Európa-politika földrajzi és gazdasági meghatározottságokból fogalmazható meg, mára ennek eredményeként jól kitapintható kontúrokkal rendelkezünk. Ennek a politikának az eszköztárában a konfliktus és az együttműködés egyaránt megtalálható. Magyarország nem kis állam az EU-n belül, hanem kis-közepes állam. Ez az Európa-politika mozgásterét és profilját is meghatározhatja. Az ilyen adottságú országok akkor tudtak sikeres EU-politikát folytatni, ha több évre tudatos szakpolitikákkal készültek. A stratégiai célokhoz konszenzus kell kormánytól függetlenül, például senki sem ellenzi az EU további bővítését, vagy a szomszédságpolitikánál a szorosabb együttműködést. Navracsics szerint

ha van egy olyan pont az Európa-politikában, ahol konszenzusra jutunk, az megsokszorozza Magyarország erejét. 

Fotó: Ajpek Orsi

Az euroatlanti integráció elkötelezettség, 1990 óta konszenzusosan a magyar külpolitika alapja, mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetésére jelölt Navracsics Tibor az Európai ügyek bizottságában. Az elmúlt 4 év működése is mutatta, az Európa-politika függ az EU állapotától, Magyarország céljaitól és az eszközrendszertől, amit választunk magunknak. Navracsics szerint az EU-integráció válaszúthoz érkezett, ami miatt újra át kell tekinteni a II. világháború utáni missziót.

Elkezdődött a következő meghallgatás.

Fotó: Ajpek Orsi

6 igen, 3 tartózkodás mellett a bizottság támogatta Navracsics jelöltségét.

Külügyminiszterként az első útja július 11-én Ljubjanába vezet, utána Zágrábban tárgyal, mondta Navracsics. A minisztereljelölt azt mondta: mindig vannak viták, félreértések barátok között is, fontos, hogy ezeket tudják rendezni, és kijelöljék azokat a feladatokat például az energiapolitikában, amikben együttműködnek.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Megkérdezték Navracsicsot, hogy elmenne-e a Bilderberg-csoport ülésére, amire ezt válaszolta:

Van több ilyen zártkörű informális csoport. nem tartom valószínűnek, hogy meghívnának. De ha igen, akkor jövök, és elmesélem, mi volt.

A jobbikos Szávay István szerint a kettős állampolgárság a magyar külpolitikai legnagyobb kudarca. Navracsics azt mondta: „Úgy érzem, hogy ebből a szempontból a nemzetközi intézmények sem segítenek.” Az alapjogi charta kimondja az identitásválasztás szabadságát, szerinte ebben benne van, hogy ki mely nemzetekhez akar tartozni. Az Európai Unió azonban eddig lerúgta magáról ezeket a problémákat. Szerinte ez olyan kérdéseket nyitna meg más EU-tagállamokban, amire Brüsszel nem érzi magát felkészültnek, hogy megoldja. Navracsics szerint a kettős állampolgárság ügyében Csehországban és Szlovákiában is enyhülni látszik a szabályozás szigora, és a szlovák–magyar bilaterális viszonyban is napirenden tartják a kérdést. Navracsics szerint elképzelhetetlen a mai Európában, hogy azért kitagadjanak valakit.

Szerbia stratégiai szempontból jelentős partnerünk, ahogy minden szomszédos országnak is. A nemzetek önrendelkezési joga nem megnyugvást hozott, hanem egyre bonyolultabb a kérdés megoldás. Navracsics szerint Szerbiában van lehetőség arra, hogy lépésről lépésre jussunk előre. A szerb miniszterelnök személyes ismerőse, szerinte a maga belpolitikai mozgásterében hitelesen elkötelezett a magyar–szerb megbékélés érdekében, mondta Navracsics Tibor. 

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Egy önmagában bízó, gazdaságilag prosperáló nemzet tudja felvállalni a szomszédos országokban élő magyarok képviseletét, válaszolta egy kérdésre Navracsics. A határon túli magyarok, azon belül is az Ukrajnában élők helyzetével kapcsolatban azt mondta: a magyar nemzetpolitikai célrendszerben mindig is ott volt az autonómia kérdése, de látják az ukrán helyzet érzékenységét. A leendő külügyminiszter azt szeretné, hogy a határon túli magyar közösségek fogalmazzák meg azokat a jogokat, amiket Magyarország a külpolitikai eszköztárával képviselni tud.

Januárban jutottak el oda, hogy meg tudnák nyitni a belgrádi magyar intézetet. Navracsics azt szeretné, hogy Orbán Viktor nyissa meg az intézményt. Nem akartak  viszont beavatkozni a szerb választási kampányba, aztán itthon ment az országgyűlési és az EP-választási kampány. Most már csak a szerbekkel kell időpontot egyeztetni. Olyan szerb–magyar miniszterelnöki találkozót akarnak, ami akár június végén megvalósulhat.

Az új tárca komplexebb külügyminisztérium lesz, mint az elődje, fontos szerepet kap benne a gazdasági és kulturális diplomáciai aspektus is, mondta Navracsics Tibor, a Nemzeti összetartozás bizottsága előtt. Navracsics szerint nem kudarc, hogy sok konfliktusunk van a külpolitikában, ez ízlés kérdése szerinte, de lehet, hogy a jövőben is nagyon sok lesz. Elsődleges célkitűzés a magyar nemzet érdekeinek képviselete. A jövőben is lesznek olyan kérdések, amikor nem takaríthatunk meg konfliktust, mert védeni kell az érdekeinket, mondta Navracsics. Akár még a barátainkkal is konfliktusba kerülhetünk, de fontos, hogy a viták mindig békésen, intézményes keretek között jussanak el a megoldásig.

Navracsics Tibor csak rövid időre vállalná a külügyminiszteri posztot, mert Andor László után ő szeretne lenni Magyarország következő uniós biztosa. Az uniós biztosi posztra Navracsicson kívül Pálinkás József is bejelentkezett. Ha Navracsics Brüsszelbe megy, helyére Szijjártó Péter kerülne, aki idáig a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként dolgozott. 

• Balog Zoltán: Nemzeti összetartozás bizottsága (9-kor), Magyarországi nemzetiségek bizottsága (11-kor)
• Fazekas Sándor: Mezőgazdasági bizottság (9 órakor), Fenntartható fejlődés bizottsága (12 órakor)
• Balog Zoltán: Magyarországi nemzetiségek bizottsága (11 órakor)
• Lázár János: Mezőgazdasági bizottság (11-kor), Nemzetbiztonsági bizottság (13 órakor, zárt ülés), Európai ügyek bizottsága (fél 3-kor)
• Pintér Sándor: Honvédelmi és rendészeti bizottság + Nemzetbiztonsági bizottság (délután háromkor)
• Hende Csaba: Honvédelmi és rendészeti bizottság + Nemzetbiztonsági bizottság (16.30)

A Nemzeti összetartozás bizottsága hallgatja meg az Országházban. 10-kor az Európai ügyek bizottsága előtt lesz jelenése.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

A népjóléti bizottság kilenc igen, öt nem és egy tartózkodás mellett támogatta Balogh Zoltán miniszteri kinevezését.

Fotó: Huszti István

Balog fontos információt szivárogtatott ki Szabó Tímeának válaszolva. A mostani kormányban tényleg nincs nő, de mondjuk Bajnai kormányában sem volt. Az én államtitkáraim egyharmada nő lesz, árulta el Balog.

Ezzel válaszolt Balog az észak-magyarországi szegénységet számonkérő Kórózs Lajosnak. Balog kikéri magának ezt a demagóg hangot, mintha a szegénység 2010-ben kezdődött volna.