Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A magyar–norvég háború története

2014.06.12. 12:03 Módosítva: 2017-01-12 12:01:14
Lázár János ma tárgyal Brüsszelben a Norvég Alap képviselőivel. A Miniszterelnökség januártól az irányítása alá vonta a Norvég Alap támogatásai fölötti felügyeletet, ami miatt Norvégia leállította a kifizetéseket. A magyar kormány közben amiatt támadja Norvégiát, hogy politikai alapon oszt pénzt magyar civil szervezeteknek.

Norvégia miért támogat magyar civileket? 

Norvégia, Izland és Lichtenstein nem tagja az Európai Uniónak. Az Európai Gazdasági Térség tagjaiként azonban élvezik a közös európai piac előnyeit, azaz ők is profitálnak az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából. Mivel ezek az országok nem adnak pénzt az EU közös kasszájába, más módon járulnak hozzá az EU működéséhez. Az EGT Alapon és a csak Norvégia által finanszírozott Norvég Alapon keresztül különböző támogatásokat folyósítanak a 12 újonnan csatlakozott országnak, illetve Görögországnak, Portugáliának és Spanyolországnak. Ezt nemcsak civilek kapják, hanem magyar kórházak, közintézmények és önkormányzatok is. A pénzt nem a két szép szemünkért adják: sok projektnél előírás, hogy a támogatottak kooperáljanak a norvég, izlandi vagy lichtensteini szervezetekkel és cégekkel.

Mennyi pénzről van szó?

2008–2010 között összesen 33 milliárd forint érkezett Magyarországra, a 2011-es megállapodás alapján pedig 40 milliárdnak kellene. Ebből a pénzből 2016-ig valósítanak meg projekteket.

Mire adnak pénzt?

A norvégok pénzéből újították fel már a siklósi várat, a Nádasdy-kastélyt vagy a pápai Esterházy-kastélyt. Ebből a pénzből digitalizálták az MTI fotóarchívumát, felújították a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot, olcsóbb és modernebb lett a fűtése több kórháznak, zajvédő falat építettek az 3-as út budapesti szakaszára, de finanszíroztak országos szexuális felvilágosító programot, és innen kaphattak ösztöndíjat fiatal magyar kutatók, sőt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ügyviteli rendszerének fejlesztését is a norvégok finanszírozták.

Mi köze volt ehhez a civileknek?

A 40 milliárd forinton belül 4 milliárdot kaptak magyar civil szervezetek a Norvég Civil Alaptól. Norvégia olyan programokat támogat, amelyek az emberi jogok és a demokrácia érvényesülését, a női esélyegyenlőséget, a közösségfejlesztést, az ifjúsági és gyermekügyeket, a környezetvédelmet és fenntartható fejlődést, a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, köztük a romákat segítették. Támogatták például a Tegyünk Együtt Alsónánáért! programot, a Roma Rendészeti Klubot, a tudatos vásárlók kedvezménykártyáját, a csömöri Én veteményeskertem programot, az iskolai kutyás terápiát, a szociális cirkuszt vagy a szárnyas malac évét.

Ki döntötte el, hogy ezeket a pénzeket ki kapja meg?

Az EGT Alap és a Norvég Alap összesen 12 különálló programot jelent. Ezek közül kilencnél a magyar állam felügyeli a források szétosztását, három esetében pedig független civil szervezetek.

Mi okozott konfliktust Norvégiával?

A magyar kormány január elsején egyoldalúan megváltoztatta a pénzek szétosztásának módját. Ezt a feladatot ugyanis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-re bízta. Ez a társaság a Lázár János által akkor még államtitkárként vezetett Miniszterelnökség irányítása alá tartozott, de attól szervezetileg független volt. A nonprofit cég feladata lett az uniós pályázatok bonyolítása is. A norvég állam ezt a szerződés egyoldalú megszegésének minősítette. Úgy látták, hogy a pályázatokat felügyelő szervezetet a központi államigazgatáson kívülre helyezték, és a pénzek szétosztása így nem lesz átlátható. A norvég állam ezért május 9-én felfüggesztette a magyar állam által felügyelt programokra szánt pénz folyósítását. Több mint 30 milliárd forintról van szó.

Miért írt Lázár János levelet a norvég külügyminiszternek?

Ez még a pénzek folyósításának felfüggesztése előtt történt. Norvégia szerint a támogatások felfüggesztésének ehhez a levélhez nincs köze, de azért azt feltételezhetjük, hogy ezek a dolgok összefüggnek. A norvégok csak az állam által felügyelt programokra szánt pénzek folyósítását függesztették fel, a civil programokra továbbra is küldik a pénzt. Lázár János az áprilisi választások után három nappal azt írta a norvég külügyminiszternek, hogy a civil pénzeket Magyarországon egy olyan szervezet osztja ki, ami több szálon is kötődik az LMP-hez. Lázár szerint a norvégok ezzel beavatkoznak a magyar belpolitikába. A magyar kormány később azt kérte: a civil pénzek kifizetését is függesszék fel, amíg az ügyet kivizsgálják.

Ki osztja a civil pénzeket?

A norvég kormány azt szerette volna, ha a civil szervezeteknek szánt támogatásokat egy civil szervezet bírálja és ítéli meg. Olyat kerestek, amelyik független a kormánytól és ismeri a civil világot. Szerintük a sok kis összegű pályázatot kevésbé bürokratikusan tudja befogadni és elbírálni egy ilyen szervezet, mint valamelyik állami intézmény. Kiírtak ezért erre egy pályázatot. A nyolc pályázó közül az Ökotárs Alapítvány és a vele konzorciumba tömörülő Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarország kapta meg a jogot, hogy a civil szervezeteknek megítélje a norvégok pénzét. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezeket az alapítványokat egyszerűen „párthoz kötődő, szélhámos gittegyleteknek" minősítette. 

Kik az LMP-sek az Ökotársban?

Ez a támadás elég gyenge lábakon állt. Emlegették Schiffer Andrást, aki 2007-ben kapcsolódott az Ökotárshoz, de akkor még nem is létezett az LMP. Volt olyan pályázati bíráló, aki négy évvel ezelőtt a párt listáján szerepelt, egy másik polgármesterjelölt volt, a harmadik ajánlószelvényt gyűjtött. Bíráló volt Kaufer Virág, az LMP korábbi parlamenti képviselője is. Az Ökotárs Alapítvány szerint soha, semmilyen formában nem támogatták sem az LMP-t, sem más pártot, és nem is kaptak soha ilyen pénzeket. A politikailag érintett tagok pedig mind lemondtak politikai megbízatásukról, és kiléptek a pártból is. Ráadásul épp az Index derítette ki, hogy a pályázati értékeléseket végző 50-60 fős gárdában ugyanilyen alapon egykori fideszes kötődésű emberek is dolgoztak. A kormány szerint a bírálók között voltak olyanok is, akik olyan civil a szervezeteknél dolgoznak vagy dolgoztak korábban, amelyek támogatást kaptak, ami összeférhetetlen, de az Ökotárs szerint mindenki csak olyan projektet bírálhatott el, amelyikben nem volt érintett.

Milyen, a kormánynak nem tetsző civil szervezetek kaptak támogatást a norvégoktól?

Az összesen 133 támogatott projekt közül mindössze 13 olyat találtak, amit a Heti Válasz a korábban a Soros Alapítványhoz kötődő szervezetként bélyegzett meg. Ezek között van a Társaság a Szabadságjogokért, a korrupcióellenes K-Monitor és a Transparency International, a Liberális Fiatalok Egyesülete, a Roma Sajtóközpont, a Krétakör Alapítvány, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a családon belüli erőszak ellen küzdő Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) vagy az oknyomozó újságírással foglalkozó Átlátszó.hu-t támogató Asimov Alapítvány.

Ezek ellenzéki szervezetek?

Nem. Ezek a civil szervezetek képviselik Magyarországon a pályázatokban megjelölt célt, azaz az emberi jogok képviseletét, a demokrácia, az átláthatóság kiterjesztését, a kisebbségek védelmét vagy a női egyenjogúság kérdését. Van köztük olyan szervezet, amelyik élesen bírálta a kormány jogkorlátozó lépéseit, támogatta a kormány ellen tüntető hallgatói mozgalmat vagy éppen a néhány nappal ezelőtti sajtószabadság melletti tüntetést. A kormány minden olyan szervezetet politikai szervezetnek tekint, amelyik fellép ellene vagy szót emel az intézkedései ellen. A demokratikus társadalmakban azonban természetes és szükségszerű a civil társadalmi aktivitás és részvétel, a civil jog- és érdekérvényesítő tevékenység.

Miért indult ellenőrzés a pályázati támogatásokat megítélő alapítványok ellen? 

Egyértelmű, hogy politikailag irányított vizsgálatokról van szó. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azt vizsgálja, hogy tényleg minden magyar állampolgár egyenlő eséllyel fér-e hozzá a pénzekhez, vagy egy bizonyos politikai csoporttal kivételeznek a pénz szétosztói. A kormány azt állította: az Ökotárs arra hivatkozva nem akarta támogatni például a katonasírok felújítását és egyházi karitatív szervezeteket, mert az alapítvány szerint ezekre a kormányhoz közel álló célokra ezek a szervezetek úgyis kaphatnak pénzt a kormánytól.

Van joga vizsgálni a Kehinek a norvég állam által adott támogatások elosztását?

A Kehi a közpénzek felhasználását vizsgálhatja. Az biztos, hogy ezek nem magánadományok, de az is, hogy nem a magyar állam pénzéről van. Ezek a támogatások ugyanis nem folynak át a költségvetésen. A nyertes pályázók közvetlenül Brüsszelből kapják meg a pénzt, a támogatásokat ugyanakkor közcélokra használják fel. A magyar kormány szerint az alapból befolyó pénzek jogosultja minden magyar állampolgár, tehát közérdek megvizsgálni ezek felhasználását.

Magyarországon más civil támogatásokat átláthatóan és politikától mentesen ítélnek meg? 

A 2012-ben létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) abban az évben 3,1 milliárd támogatást osztott ki. A NEA tanácsának elnöke Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórumon (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványon (CÖKA) keresztül a kormány melletti békemenetek egyik szervezője. Épp az Átlátszó.hu írt arról, hogy a NEA által kiosztott támogatásokból kapott 4,4 millió forintot a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő által vezetett Magyar Dinnye Szövetség, 4 millió forintot pedig a később a vak komondoros sztorival országos ismertséget szerző, szintén fideszes Balogh József által vezetett Magyar Tanyákon Élők Egyesülete is. Ezeken a pályázatokon inkább a Nők a Magyar Nemzetért és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége volt a befutó, a NANE viszont csak az igényelt támogatás tizedét kapta meg.

Miről szól ez az egész?

A fentiek alapján nem nehéz összeállítani a képet. A most már önálló tárcaként funkcionáló Miniszterelnökség felügyelete alá akartak vonni minden uniós és egyéb támogatást. Norvégia ezt megakadályozta, mire a kormány támadást indított a Norvég Alap támogatási gyakorlata ellen. A háború jelenlegi állása szerint több mint 30 milliárd forintot egyelőre nem kap meg az ország.