Megúszta Lázár savas fenyegetője

Akárki is dühödött fel a szolgálati nyugdíjak ügyén 2011-ben annyira, hogy levélben durva fenyegetéseket zúdítson Lázár Jánosra, úgy néz ki, megússza. A Szegedi Törvényszék kedden felmentette azt a tápiószentmártoni nyugalmazott  rendőrt, akit az ügyészség tettesként azonosított, mert nem volt elegendő meggyőző bizonyíték ellene. A nem jogerős ítélet megállapította, hogy a levélíró kiléte ismeretlen maradt. A Központi Nyomozó Főügyészség is hibás, amiért így alakult – jegyezte meg az indokláskor Tóth Tibor, a tanácsvezető bíró.

B. Z., a megvádolt rendőr az ügyészség szerint két fideszes politikus életét keserítette meg 2011 tavaszán-nyarán, miután a parlament elé került a szolgálati nyugdíj szabályait átíró törvényjavaslat: az egyik célpontja Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a másik Czerván György vidékfejlesztési államtitkár volt. Lázár ekkoriban kapott egy névtelen postai levelet, amelyben durván megfenyegették, többek közt azzal, hogy a gyerekeit savval fogják leönteni. Czerván György családja pedig telefonhívásokat kapott, illetve fel-feltűnt egy kocsi a tápiószentmártoni házuknál.

A Lázár-levél miatt terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés címén emelt vádat az ügyészség a rendőr ellen. Ez nagyon súlyos vád, a bűncselekményt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Czerván államtitkár ügyében csak zaklatás vétségének alapesetét találta megállapíthatónak az ügyészség, amiért legfeljebb egy évre lehet valakit leültetni. A per idén januárban kezdődött Szegeden.

Az ítélethirdetésre nemcsak az érintett politikusok nem jöttek el, hanem maga a vádlott sem. B. Z. csupán az első pár napot töltötte őrizetben, utána szabadlábon védekezhetett, csak annyi volt a dolga, hogy a Czerván-családot messze elkerülje, mert távoltartási végzést hoztak ellene.

B. Z. korábbi vallomásaiban Lázárral kapcsolatban határozottan tagadta, hogy ő írta volna a levelet. Czerván-ügyben beismerte, hogy hívogatta az államtitkárt és a házához autózott, de azt tagadta, hogy ezzel rá akart volna ijeszteni. A keddi ítélethirdetés előtt, a védőbeszédben az ügyvédje két dologgal próbálta kiütni a zaklatásvádat. Egyrészt ő is arról győzködte a bíróságot, hogy nem az államtitkár megfélemlítése volt a védence célja, ő csak állampolgárként szeretett volna tájékoztatást kapni a politikustól egy törvényjavaslatról, illetve szerette volna vele megvitatni az álláspontját. Másrészt azzal érvelt az ügyvéd, hogy szerinte a két autós felbukkanás (amikor ráadásul nem kiabált, nem is dudált) és a négy telefon alapján rendszerességről, tartósságról nem lehet beszélni, márpedig anélkül nincs zaklatás.

Az ügyészi vádbeszéd lényege az volt, hogy ha az egyik dolgot elkövette B. Z., akkor a másikat is, a bizonyítékok „kölcsönösen erősítik egymást”, hiszen közös a motiváció (a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozása), azonos a tér (Tápiószentmártonon lakik a vádlott és az államtitkár, Lázár levelét a közeli Tápióbicskén adták fel) és azonos az idő (2011. május és június). Az ügyész ugyanakkor nem követelt nagyon súlyos büntetést, még csak nem is akarta rács mögé juttatni B. Z.-t. A kiszabható minimumhoz közeli ideig tartó, felfüggesztett börtönt kért rá, pártfogó felügyelet mellett.

Lázárt nem képviselte senki a bíróságon, de Czervánt igen. Az államtitkár ügyvédje elég szűkszavú volt, csak megdicsérte a bizonyítást  (szerinte az „tökéletesre sikerült”), és tett egy megjegyzést:

az elmúlt rendszerben agyonverték volna az illetőt, ha ilyet mert volna csinálni.

A Szegedi Törvényszék tanácsa félórás visszavonulás után hirdette ki az ítéletet: B. Z. csak zaklatás vétségében bűnös, őt ezért a bűncselekményért két év próbára bocsátják. A Czerván-ügyben a bíróság szerint – egy apró részletkérdéstől eltekintve – pontosan úgy történtek a dolgok, ahogy azt az ügyészség állította. A vádlott ellen szóltak saját beismerésén túl a híváslisták is. Tóth Tibor szerint igenis egyértelmű volt, hogy ezek nemcsak egyszerű gyalázkodó telefonhívások voltak, hanem kimondottan félelemkeltés volt a céljuk. B. Z. kihívta a térre az államtitkárt, és olyat is mondott, hogy következmények lesznek, indokolt a bíró. Szerinte az összesen 7 kapcsolatfelvétel 4 alkalommal (két odaautózás két külön napon, egy telefonhívás egy napon, egy másik napon négy telefonhívás zsinórban) tartós, rendszeres háborgatásnak minősül.

Lázár ügyében viszont lényegében azt mondta ki a Szegedi Törvényszék, hogy a nyomozás kudarcot vallott. Csak annyit sikerült bebizonyítani, hogy a fenyegető levelet B. Z. számítógépén írták, és az ő nyomtatójával nyomtatták ki. Csakhogy abban az időszakban mindkettő gépet többen is használták: B.Z., a felesége, a két gyereke és egy másik, nyugdíjas rendőr, aki azóta meghalt. A szolgálati nyugdíjról szóló törvény B. Z. egész családját hátrányosan érintette, és persze a másik rendőr is mérges lehetett miatta, így indítéka mindannyiuknak, mind az ötüknek volt. Így vezette le a bíró, hogy B. Z. esetében csak ”húszszázalékos valószínűséget lehet megállapítani 100 százalékos bizonyosság helyett”. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni.

Könnyebb lett volna a bíróság dolga, ha megvan a számítógép merevlemezének a másolata, mert úgy az igazságügyi informatikus szakértő talán meg tudta volna mondani, jelszóval védett volt-e a gép, mikor készült a levelet tartalmazó fájl, mikor törölték azt, mikor nyúltak bele. Csakhogy a másolat nem volt meg. A bíró az ítélethirdetéskor ezt egyértelműen felrótta az ügyészségnek, mondván a Központi Nyomozó Főügyészség nem gondoskodott róla, hogy meglegyen a másolat.

A kiszabott enyhe büntetést Tóth azzal magyarázta, hogy szerinte a visszatartó erő így is megvan, B. Z. nem fog másokat zaklatni, hiszen már a távoltartási végzés óta is egyáltalán semmilyen kontaktust nem keresett a Czerván-családdal. Az ítélet nem jogerős, az ügy mindenképp továbbmegy a Szegedi ítélőtáblára, mert B. Z. ügyvédje teljes felmentésért fellebbezett. Az ügyész kihasználja a három nap gondolkodási időt, hogy eldöntse, fellebbez-e.

Kedd délután kerestük Lázár Jánost, kíváncsiak voltunk, mit szól az ítélethez, de egyelőre nem kaptunk választ.

Abba az indokláskor már bele sem ment a bíró, hogy a Lázárnak küldött levél tényleg terrorcselekménnyel fenyegetésnek minősül-e, mint ahogy azt az ügyészség állította, vagy sem. Jogi minősítés helyett annyit mondott, külön kiemelve, hogy csak általánosságban: „ez egy nagyon ronda cselekmény”, a gyerekek testi épségének fenyegetése mindig jobban elítélendő, mint ha valakit személy szerint fenyegetnek.

A Büntető törvénykönyv szerint terrorcselekmény például az is, ha valaki abból a célból, hogy állami szervet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, testi sértés követ el.   Az ilyesmivel fenyegetésre külön paragrafus van, ez mondja ki, hogy

„Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A rendőrség olykor bombariadóknál is ezt a bűncselekményt hozza elő, de a bíróságokon ilyenkor inkább a közveszéllyel fenyegetés szokott megállni. 2013 őszén a Kecskeméti Törvényszék először terrorcselekménnyel fenyegetésért négy év fegyházra ítélt egy bombariadóst, de az ítélet másodfokon másfél évre szelídült. A bíró akkor azzal indokolt:

Különbséget kell tenni a felelőtlen állampolgári magatartás és egy év börtönre ítélte a terrorista cselekmény között.

Volt már arra példa, hogy politikus ellenségét ítélték el terrorcselekménnyel fenyegetésért. 2011-ben egy év próbaidőre felfüggesztve egy év börtönre ítélte a Nógrád Megyei Bíróság azt a pásztói férfit, aki ittasan kétszer is betelefonált a Hír TV-be, és fenyegetésekkel követelte Orbán Viktor miniszterelnök távozását. A 33 éves, büntetlenül előéletű, családfenntartó férfi elismerte a bűncselekményt. Azt mondta: elkeseredett volt, berúgott, nem emlékszik, mit mondott, arra sem, hányszor telefonált, és "nem tudja, honnan jutott eszébe ilyen hülyeség".

2010-ben a Fővárosi Bíróság Gyurcsány Ferenc fenyegetőjét mondta ki bűnösnek terrorcselekménnyel fenyegetésben. Az illető 2007-ben és 2008-ban emailekben szidta Gyurcsányt, 90 millió forintot követelt elszenvedett sérelmeiért, és azzal fenyegetőzött, hogy különben bombát robbant. Készített is valamiféle gyújtószerkezetet, de az robbanószert nem tartalmazott. A bíróság figyelembe vette, hogy "az egyre rosszabbra forduló gazdasági helyzete miatt kilátástalannak ítélt végső elkeseredésében követte el a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettét". A büntetlen előéletű informatikus végül összesen 3 év fegyházat kapott (lőszerrel visszaélésért is)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!