Miért kell a vállalkozásoknak fizetniük a pénztárgépek online bekötésének költségeit, amikor ebből a költségvetésnek Önök szerint közel 100 milliárd forintos többletbevétele származik? – tette fel az egyértelmű kérdést a jobbikos Volner János.
Szerinte igazságtalan, hogy miközben 94,5 milliárd forintos bevételt hoz a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése, mégis a vállalkozóknak kell kifizetniük az új gépeket. Szerinte igazán segíthetné annyival az állam a kis- és középvállalkozásokat, hogy kifizeti nekik az új gépeket.
Tállai András szerint egy munkaeszközről van szó, mert a pénztárgép egy munkaeszköz, aminek a NAV-hoz való bekötése a gazdaság kifehérítését szolgálja. Tállai szerint a kormány pénztárgépenként ötvenezer forint támogatást ad a cégeknek, ami az államtitkár szerint elegendő nagyságú összeg. Az online pénztárgépes rendszer jól működik, és növeli az állami adóbevételeket, tette hozzá.
Akik egyértelműek:
Akik titokzatoskodnak:
Szó lesz még a vagyonőrökről (Harangozó Tamás, MSZP) és a rokkantellátás átalakításáról is (Korózs Lajos, MSZP). Riz Gábor fideszes képviselő öninterpellálja majd az NGM-et, a magyar családok gyarapodásáról, Ander Balázs jobbikos képviselő pedig az „élhető vidékért, a magyar megmaradásért” aggódik majd.
Várhatóan négy és fél öt között vitázik majd a parlament az oroszoktól kapott paksi hitelről, majd körülbelül fél hétkor meg is szavazzák ezt a képviselők. A szerződést már aláírtuk, erről itt olvashat, de ahhoz, hogy egy nemzetközi szerződés a magyar jog része legyen, ki is kell azt hirdetni. Erről szavaz ma a parlament.
Szavaznak még a képviselők a sporttörvény, adótörvények és földügyi tárgyú törvények módosításáról, valamint a német és magyar katonák egymás országában való állomásozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről is.
Szél Bernadett élesen támadja a paksi szerződést, amiről ma szavaz a parlament. Szerinte az oroszokkal kötött szerződés egy újabb hatalmas devizahitelbe rángatja bele az országot, miközben még a mostaniakat sem sikerült rendeznie az Országgyűlésnek.
A beszéd közben a többi LMP-s képviselő plakátokat emelt fel, ezekre többek között az van írva, hogy
NEM AZ ORSZ ATOMHITELRE.
Szél szerint a gyermekeink és unokáink jövőjét éli fel a parlament, ha ma megszavazza az orosz hitelt. Szél hozzátette, hogy a kormány előzetes hatásvizsgálat nélkül döntött a paksi atomerőmű bővítéséről, a zöld párt képviselője szerint nem atomenergiára, hanem megújuló energiára lenne szükség.
„Stílusuk nem ál arányban a támogatottságukkal” – kommentálta az LMP-sek felszólalását Kövér László házelnök. Azt is mondta, hogy az LMP-sek megsértették a házszabályt, ezért a házbizottságban kezdeményezni fogja a következmények megállapítását.
védekezik Tállai András, és felteszi a kérdést: Ön talán az IMF-től venne fel hitelt, akinek beszámolókkal tartoznánk, és el kéne törölni a 13. havi nyugdíjat? Az NGM államtitkára szerint ez nem a szocialista kormányoknál használt PPP-beruházás lesz, nem nyugati bankok fogják finanszírozni, hanem "két állam megállapdásából származó hitel". Az erőművet 10 ezer magyar ember fogja építeni, exportra fog termelni.
Az Ipsos felmérése alapján - amit a Greenpeace megbízásából készített -, az Emberek 59 százaléka ellenzi a jelenlegi konstrukcióban való erőműbővítést.
Z. Kárpát Dániel szerint most kellene megoldani a devizahitelesek problémáit, nem kellene őszig várni az új jogszabályok meghozatalával, ahogyan a kormány szeretné. Szerinte a kúria döntése ajtókat nyitott ugyan, de nagyon bántja a jobbikos képviselőt, hogy a kormány a bankszövetséggel is tárgyalni akar a döntése meghozatala előtt.
Diktátumot kell kényszeríteni a bankrendszerre, nem tárgyalgatni kell vele
– mondta a jobbikos Z. Kárpát. Hozzátette, hogy a parlamentnek végig kellene dolgoznia a nyarat, ahelyett, hogy a képviselők nyaralni mennek.
„Van egy rossz hírem: nem sokszor fog már tudni felszólalni a devizahitelesekkel kapcsolatban” – válaszolta Tállai András államtitkár Z. Kárpátnak. Azt mondta, hogy a kormány nem megy szabadságra, hanem kéthetente ülésezni fog, és a devizahitelekre hamar megoldás fog születni. Már most szerdán tárgyalni fogja a kormány devizahitelesek problémáját és ha úgy látja, még a nyáron az Országgyűlés elé terjeszti a megfelelő javaslatot.
Hozzátette, hogy megfontolt döntést kell hozni, ami jogszerű, és pénzügyileg is fenntartható. Ehhez idő kell és egyeztetés.
Simicskó István a két hete meghalt Grosics Gyulára ilyen bölcsességgel emlékezik:
Mai gyakorlatias, rohanó világunkban azt gondoljuk, hogy senki sem pótolhatatlan. Pedig szüleink, nagyszüleink, gyerekeink pótolhatatlanok.
A sportállamtitkár elmeséli azt, hogyan lett a ministránsfiúból beugró kapus, majd pedig a világ egyik legnagyobbja. Wikipédia-ízű eulógiájában felsorolja Grosics eredményeit, statisztikáit, életútját. Én ezeket a ritka felvételeket ajánlanám az emlékezőknek.
Egy 10-12 év körüli kislányt torkon rúgtak, fuldoklott, és mentőt kellett hozzá hívni. Egy fiúnak leszakadt a tüdeje – idézett Kunhalmi Ágnes a Blikk gyerekek ketrecharcáról szóló cikkéből. Szörnyűnek tartja, hogy 10-12 éves kisgyerekeket kényszerítenek ketrecharcra (MMA-ra) Magyarországon, akik súlyos sérüléseket szenvedhetnek eközben.
Kunhalmi stadionozott is egyet: szerinte a legerősebb stadion is össze fog omlani, ha nem elég jó az oktatási rendszer.
Inkább olvassa el, hogyan is működik ez profi szinten az USA-ban!
Nem pusztán magyar probléma, az Egyesült Államokban milliók nézik ezeket a meccseket, Angliában pedig büntetőeljárás-sorozat is indult az ügyben – kezdte a válaszát Rétvári Bence. A kormány itthon viszont rögtön intézkedett: arra kérték az olimpiai bizottságot, hogy itthon ne lehessen ilyen „full contact” versenyeket szervezni kisgyerekekkel. Megkérték a bizottságot, hogy készítsenek egy törvényjavaslatot is.
A KDNP feljentést tett, azt akarják, hogy a rendőrség nyomozza ki: volt-e kényszerítés vagy más bűncselekmény. Rétvári hozzátette, hogy ő maga beszélt személyesen Polt Péter legfőbb ügyésszel, aki fel fogja deríteni a bűncselekményeket, és feltérképezik az engedélyek meglétét is.
Rétvári reagált arra is, hogy Kunhalmi a gyermekszegénységről beszélt. Rétvári szerint igaz ugyan, hogy az elmúlt négy évben is növekedett a szegények aránya, de nem olyan gyorsan, mint a szocialista kormányok alatt.
Rogán Antal szokása szerint megint közös dolgainkról beszél. Először is felszólítja a kormányt, hogy a leghatározottabban lépjen fel az adóbliccelőkkel szemben, ami alatt persze nem az szja-ra gondol, hanem - ki gondolta volna - a reklámadó óta normális híradókkal előrukkoló RTL Klubra. A csatorna ugyanis Rogán megfogalmazásában
adót bliccel, adóval zsonglőrködik, adót elkerül
A fideszes képviselő konkrétumokat nem említ, csak azt, hogy nem tartja elég soknak a társasági adót.
Rogá Antal fideszes frakcióvezető mai felszólalásának központi kifejezése az
adóbliccelés
volt. Lássuk hány találatot ad erre a Google: pontosan nullát.
A rezsicsökkentés után ismét új szóval bővült a magyar nyelv.
minden devizahiteleseket érintő konkrétumtól, de azért beszél egy kicsit a döntésről. Neki is Tállai válaszol, aki méltatja a reklámadót, elítéli az adók alól kibújókat – ugye az RTL Klub , és a devizahitelek ügyében lényegében megismétli Rogán óvatos szavait.
Nem újabb és újabb jogi eljárásra, hanem végleges rendezésre van szükség
Az ellenzéki párt azt szeretné, hogy ne ma szavazzanak a paksi hitelről. A ház leszavazta a javaslatot.
A kormány nem végzett előzetes vizsgálatokat a paksi bővítésről, és ezzel a saját korábbi döntésével ment szembe - írja a TASZ. Az 1194/2012. számú kormányhatározat ugyanis előírja, hogy a beruházás finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával, valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban átfogó vizsgálatokat kell elvégezni. Ezeket azonban a kormány nem végezte el, így azután ma a képviselők vakon fogják megszavazni a 10 milliárd eurós paksi szerződést.
Ami még kínosabb: az egész akkor derült ki, amikor a Fővárosi Törvényszék azzal utasította el a TASZ építési vizsgálatokra vonatkozó adatnyilvánossági keresetet, hogy a kért információk - azaz a vizsgálatok - nem is léteznek.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő aggódik a vagyonőrök alacsony keresete miatt. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár szerint nem akarnak beavatkozni a piaci folyamatokba, de figyelemmel vannak az emberek igényeire. Azt nem tudtuk meg, hogy lesz-e vagy nem lesz minimális óradíj.
Miért kell a vállalkozásoknak fizetniük a pénztárgépek online bekötésének költségeit, amikor ebből a költségvetésnek Önök szerint közel 100 milliárd forintos többletbevétele származik? – tette fel az egyértelmű kérdést a jobbikos Volner János.
Szerinte igazságtalan, hogy miközben 94,5 milliárd forintos bevételt hoz a pénztárgépek NAV-hoz való bekötése, mégis a vállalkozóknak kell kifizetniük az új gépeket. Szerinte igazán segíthetné annyival az állam a kis- és középvállalkozásokat, hogy kifizeti nekik az új gépeket.
Tállai András szerint egy munkaeszközről van szó, mert a pénztárgép egy munkaeszköz, aminek a NAV-hoz való bekötése a gazdaság kifehérítését szolgálja. Tállai szerint a kormány pénztárgépenként ötvenezer forint támogatást ad a cégeknek, ami az államtitkár szerint elegendő nagyságú összeg. Az online pénztárgépes rendszer jól működik, és növeli az állami adóbevételeket, tette hozzá.
Szél Bernadett Sallai R. Benedekkel beadott közös interpellációjában egy ENSZ jelentésre alapozva megállapítja, hogy a világ egyre nagyobb mértékben használ megújuló energiaforrásokat, és az LMP is azt szeretné, ha decentralizált, a helyi gazdaságot támogató energiapolitika lenne Magyarországon, de
Magyarország egy másik vonatra szállt, és ez a vonat töretlenül robog a semmibe.
A Szél Bernadettnek válaszoló Fónagy János az Ipsos adataival szembeszegezi a TNS - MVM által megrendelt - furmányos kérdésekkel operáló felmérését, mely alapján a magyarok 71 százaléka "fenntartaná az atomenergia kapacitást"
Nő a magyar gazdaság, akár 2,2-2,5 százalék is lehet a GDP bővülése idén a fideszes Riz Gábor szerint. Bővült a fogyasztás, meg rengeteg más mutató is, szóval javul a gazdaság. Azt kérdezi, hogy hogyan fogják mindezt a növekedést a családok is megérezni. Riznél csak a válaszoló Tállai András államtitkár dicséri erőteljesebben a kormány teljesítményét.
Az öninterpellációkat nem közvetítjük, így csak a kulcsfogalmakat emeljük ki:
A szocialisták által keményen foglalkoztatott Kunhalmi Ágnes a napirend előtti után most egy interpellációval áll fel: "Lesz-e őszre tankönyve a magyar gyerekeknek?" Kunhalmi a tankönyvellátás krónikus zavarai miatt kezdett el aggódni.
Válaszolja az Emmi új parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, aki szerint felfújják a tankönyvellátási problémákat, és elismétli a Tankönyvellátó által tavaly óta hangoztatott érveket: az iskolák részéről mindössze az esetek 6 ezrelékében jeleztek reklamációt, a 38 000 hiányzó tankönyv pedig az összes tankönyvnek csak a 2 ezrelékét jelenti. Rétvári nem érti, miért mondja Kunhalmi azt, hogy beszűkültek az iskolák tankönyvválasztási lehetőségei, mivel azok pont, hogy nőttek.
A hipokrita Fideszről beszél a jobbikos Bana Tibor: szerinte a Fidesz itthon azt mondja, hogy „Nem leszünk gyarmat!” – míg Brüsszelben támogatják az Európai Egyesült Államok építését. Bana szerint többek között a csatlakozási szerződés módosítását kellene kezdeményeznie a kormánynak, a magyar termőföld védelme érdekében.
Szijjártó Péter kikerüli a válaszadást, hogy ne kelljen egyértelműen állást foglalnia a föderáció v. nemzetek Európája kérdésben. Ehelyett arról beszél, hogy milyen Európáról álmodik: versenyképes, alacsony energiaárakat biztosító, a család fogalmát és a tagállamok alkotmányait tiszteletben tartó kontinensről.
A szocialista Kórózs Lajos a rokkantsági nyugdíjak rendeszerének 2011-es átalakítását emlegeti fel, én nem annyira látom, hogy mi az aktualitása az annak idején mondjuk tényleg egy méltánytalan hecckampány kíséretében bevezetett három éves reformnak. Rétvári Bence szocialista politikusoktól vett idézetekkel támasztja alá, hogy bizony szükség volt a szociális juttatási rendszer átgondolására. Az EMMI államtitkára méltatja a kétlépcsős jogorvoslati rendszert, valamint a kedvezményekre jogosító rehabilitációs kártya bevezetését is.
A meggy idei alacsony áráról kérdezi az MSZP-s Legény Zsolt a kormányt. Erről itt olvashat bővebben. Nagy István államtitkár szerint a kormány 800 millió forint értékben avatkozik be a piaci folyamatokba, üvegezett meggybefőttet fognak vásárolni, mert az sokáig eláll, és később is el lehet adni.
Mirkóczki Ádám szerint nem védik eléggé a közfeladatot ellátó személyeket - mostanában például a mentőket, akiket egy éjszaka háromszor is támadás ért "embernek nem nevezhető lények" részéről. Ezért a jobbikos képviselő Pintér Sándornak szegezi a kérdést: ha már nem teremtettek két hét alatt rendet, akkor mit fognak most tenni?
A Pintér helyett válaszoló Kontrát Károly a borítékolható válasszal áll elő: köszöni a mentőknek az alázatos munkájukat, a kormány az előző ciklusban szigorította a közfeladatot ellátó személyek védelmét, és amúgy is, erősíti a rendet. Kontrát a konkrét esettel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy a támadók betegek voltak, és a konkrét motivációjukat még vizsgálják. A jogsértés mindenesetre így is, úgy is elfogadhatatlan.