Norvégok: A leleplező iratokban nem az van, amit a kormány mond

2014.06.27. 14:22 Módosítva: 2017.01.12. 12:01
  • Új front nyílt norvég ügyben: már nem az LMP-barátság a baj, hanem a sikkasztás.
  • A hivatkozott dokumentum azonban épp ellenkező megállapítással ér véget, mint amit a kormány állít.
  • Érdekes, hogy a kiszivárgott dokumentumot az Ökotárs a Kehinek adta át, de a Heti Válaszban tűnt fel.

Míg a kormány azt állítja, hogy a Norvég Alapnál hamarosan akár sikkasztási ügyre is bukkanhatnak, a Norvég Alap dokumentumaiból úgy tűnik: a kormány részinformációkkal, csúsztatással operál. Lázárék pénteken az alap korábbi működését elemző tanulmány miatt hívtak össze sajtótájékoztatót. A dokumentum konklúziója azonban éppen ellentétes azzal, ami a sajtótájékoztatón elhangzott: az alap eszerint pénzügyileg és technikailag is szabályosan működik.

Csepreghy Nándor norvégügyi megbízott pénteken baljós bejelentést tett:

„A sajtóban megjelent információk alapján – ami egy Ernst & Youngnál megrendelt vizsgálaton alapul –, az mondható el, hogy a Norvég Alap forrásainak elosztásánál nem biztosított a bíráló bizottságok függetlensége, hogy ugyanazok a szervezetek és személyek döntenek a pénzek elosztásáról, mint akik a felhasználói is ezeknek a pénzeknek, hogy utólag nyúltak bele a pályázók pontszámaiba, mindenféle indoklás nélkül, és hogy sok esetben az alacsonyabb pontszámot elért szervezetek nyertek a magasabb pontszámot elértekkel szemben.

Csepreghy kilátásba helyezte, hogy sikkasztás gyanújával nyomozást indíthatnak a szervezet ellen.

Móra Veronika, a Norvég Alap pályázatait kezelő alapítvány, az Ökotárs vezetője szerint az elhangzottak nem tükrözik a valóságot. Egyrészt a sajtótájékoztatón emlegetett dokumentum említ ugyan fejlesztendő területeket, de a konklúzió így hangzik:

A projekt technikailag és gazdaságilag is a terveknek megfelelően működik. Az operátor és partnerei a szervezeten belül kijelölt csoportokkal dolgoznak, amelyek anyagilag, könyvelésileg és adminisztratívan is képesek a rájuk bízott feladat ellátására.

A tanulmány lényegét jelentő fejezetről azonban nem tett említést a parlamentben tartott sajtótájékoztató.

Nem sikkasztás, hanem szabály

Móra Veronika az Indexnek hangsúlyozta, hogy a tanulmány a program első ciklusáról szólt, a 2008–2011 közti időszakról, amelynek lezárásaként készítették a dokumentumot. A második szakaszban új szerződést kötöttek a kormánnyal, a program lényegi elemeiben átalakult, új célokat határoztak meg, és ennek megfelelően változott a struktúra is. Az az érvelés, amely szerint az akkori megállapítások a mostani helyzetre is vonatkoztathatók, éppen ezért nem igaz.

Kiemelte, hogy a Csepreghy által idézett probléma, miszerint az elosztó alap képviselői részt vettek a bírálóbizottságban, nem hiba volt, hanem az állam által is aláírt szerződésben rögzített működési mód. A technikai jellegű ügy annyiban változott, hogy a célok diverzifikálásával a bizottság munkája kétlépcsős lett. A bírálóbizottság helyett első lépésben az előértékelő bizottság nézi át a pályázó projektet: ebben nem vehetnek részt az elosztó szervezet tagjai. A második körös bírálóbizottságban viszont akár két tagjuk is dolgozhat. Erről a helyzetről szintén évek óta tud az állam.

Ha van rajta sapka, és ha nincs

Érdekes egyébként, hogy miként kerülhetett a Heti Válaszhoz az Ernst & Young tanulmánya. Ez ugyanis a cégen kívül csak az Ökotársnak és a norvégoknak volt meg. A Kehi-vizsgálat első körében, amikor az ellenőrök kiszálltak az Ökotárshoz, az alapítvány átadott nekik néhány dokumentumot. Többek közt ezt a tanulmányt.

Két héttel később a tanulmány megjelent a Heti Válaszban. A cikk megjelenése után egy nappal pedig sajtótájékoztatót hívott össze a kormány, a lap információira hivatkozva.

Az előzmények ismeretében azonban érthetetlen a norvégellenes államtitkár azon kijelentése, miszerint most elkérik az Ernst & Youngtól a tanulmányt, hiszen az már hetek óta a náluk van.

Az ügyben csavar még, hogy a kormányzat kezdetben nem azért szállt rá a Norvég Alapra, mert ott pénzügyi szabálytalanságokat sejtettek, hanem mert Lázár János szerint a norvégok burkoltan az LMP-t támogatják rajtuk keresztül. Ez az érv időközben kifulladt, és most előkerült, hogy vélhetően sikkasztás folyik az alapnál.

Lehet-e tüntetni norvég pénzen Lázár ellen?

Az Ökotárs Alapítvány közleményt adott ki a Krétakör által szervezett tüntetésekkel kapcsolatban. Ahogy arról írtunk is, a demonstráció részben norvégos pénzekből valósult meg.

A demonstráció szlogenje szerencsétlen

„Egyetértünk azzal, hogy a civil szervezetek és állampolgárok joga és kötelessége, hogy hangjukat hallassák a közügyekben. A NCTA fő célja a civil társadalom fejlesztése, épp annak érdekében, hogy a szervezetek hatásosabban vegyenek részt a demokrácia és a társadalmi igazságosság erősítésében.

Felfogásunk – és a támogatók szándéka – szerint ennek szerves része az állampolgári aktivitás serkentése, a véleménynyilvánításhoz való demokratikus jogok gyakorlása – akár az utcán, tüntetéseken is. A sajtószabadság és a civil szervezetek érdekében való fellépés ugyanúgy nem tekinthető kormányellenes tevékenységnek, ahogyan bármilyen kritika és véleménynyilvánítás más döntések kapcsán, legyen szó például a paksi bővítésről vagy korábban a sávolyi motorospályáról. Az NCTA feladata pedig éppen az ilyen véleménynyilvánítás és a demokratikus jogok gyakorlásának serkentése.

A demonstráció szlogenjét („Kicsoda Lázár János?”) szerencsétlennek tartjuk, hiszen a civil kezdeményezéseknek társadalmi ügyeket és nem konkrét politikusok személyét fontos fókuszba állítaniuk –, ugyanakkor annak témáját, a sajtószabadság és a civil szektor védelmét az alap célkitűzéseihez illeszkedőnek véljük. Ezzel együtt alkalmazhatunk szankciókat a támogatott szervezettel szemben – és fogunk is, amennyiben úgy látjuk, hogy az akció, illetve annak egyes részletei nem feleltek meg a támogatási szerződés rendelkezéseinek."