Eldőlt: nem szólhatunk bele a paksi bővítésbe

Visszautasította az Alkotmánybíróság az Együtt-PM alkotmányjogi panaszát, tudósít az MTI. Az ellenzéki pártszövetség azért fordult beadvánnyal az AB-hoz, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről. Ezzel gyakorlatilag véglegesen eldőlt, hogy Paks 2 megépítését nem lehet megakadályozni. Pedig az ellenzék próbálkozott mindennel:

Január 14.: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában megállapodnak a paksi bővítésről: a két új erőműblokkot a Roszatom építi. Az ellenzék azonnal tiltakozik.

Január 17.: Az Együtt-PM-es Jávor Benedek négy, népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be az NVB-nek:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy ne épüljön az orosz állam által nyújtott hitelből újabb atomerőművi blokk Magyarországon?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar állam ne vegyen fel hitelt a paksi atomerőmű bővítésére?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a paksi atomerőmű bővítésének kivitelezőjét nyílt közbeszerzési eljárásban kelljen kiválasztani?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy 2020-ig a paksi atomerőmű bővítéséről ne szülessen végleges döntés?

A kérdéseket végül visszavonják, hogy az NVI ne tudja a parlamenti választások utánra kitolni a döntését.

Január 24.: Szigetvári Viktor és Jávor Benedek már csak egy kérdést nyújtanak be az NVB-nek népszavazásra ("Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"), amit formai okokra hivatkozva visszautasítanak.

Január 31.: Az Együtt-PM aktivistái elfoglalták az NFM Fő utcai épületének előterét a paksi bővítés ellen tiltakozva, az aktivistákat a rendőrség őrizetbe vette. Szigetvári és Jávor újra, változtatás nélkül benyújtják a népszavazási kérelmüket.

Február 2.: A baloldali ellenzék utcai demonstráción követelte a népszavazást. Gyurcsány, Bajnai is beszélt, ezer fős tömeg gyűlt össze.

Február 6.: Az Országgyűlés név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz–magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. Az LMP képviselőiszirénázással tiltakoztak az ülésteremben, amiért kizárták őket az ülésnapról, majd Kövér László még le is idiótázta őket és a fizetésük egyharmadának megvonását javasolta.

Február 9.: Paksról döntsön a nép?, Miért féltek a népszavazástól? – ilyen feliratú molinókat visznek fel az Együtt-PM aktivistái a Sándor palota erkélyére.  A rendőrség négy aktivista ellen indít eljárást.

Február 10.: A köztársasági elnök aláírja a bővítésről szóló törvényt. Indoklásában Áder azt mondja, megvizsgálta, és nem lehet népszavazást tartani Paksról. Bajnaiék estére fáklyás tiltakozást szerveznek.

Február 17.: Az NVB elutasítja Szigetvári és Jávor népszavazásra feltett kérdését azzal az indokkal, hogy nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. Szigetváriék a Kúriához fordulnak.

Április 1.: Az Interfax arról tudósít, Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást.

Május 7.: A Kúria is igazat ad az NVB-nek, nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről. Szigetváriék az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Június 23.: A parlament megszavazza a hitelfelvételt. Akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. Még a Jobbik sem szavaz igennel, az LMP-s Szél Bernadett egy pólót ad át Varga Mihálynak, melyen a tiltakozásra felszólítő felirat van.

Július 8.: Az NVB és a Kúria után az Alkotmánybíróság is elutasítja az Együtt-PM-esek beadványát.