Emőke
4 °C
20 °C

Egymilliós büntetést ért a tudományos elbizonytalanodás

2014.07.11. 10:58
Egymilliós büntetést kapott egy többmilliárdos vakcinavásárlás érvénytelenítéséért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A tenderen induló egyik gyógyszercég, a GSK azzal vádolta meg a hivatalt, hogy azért állította le a tendert, hogy ne kelljen szerződnie az egyik ajánlattevővel.

A június 30. után született csecsemőket az új járványügyi rendelet szerint kötelező beoltani pneumococcus-fertőzés ellen, de egy leállított óriástender miatt nem sikerült megfelelően előre betárazni a szükséges oltóanyagkészletet.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) januárban írt ki egy 10 milliárdos keretösszegű beszerzést, amely a következő három évre 830 000 adag vakcinát biztosított volna a programhoz. Áprilisban azonban, amikor már eredményt kellett volna hirdetni, érvénytelenítette az eljárást.

Nem volt képes rá, hogy szerződést kössön

A napokban kiderült: a hivatal arra hivatkozott, hogy az ajánlattételi határidő letelte után olyan új információk jutottak a tudomására, amelyek alapvetően befolyásolták volna a bírálati szempontokat.

Az OTH szerint az Országos Epidemiológiai Központ márciusban publikussá vált friss statisztikája azt mutatta, hogy 2013-ra megváltozott a pneumococcus-szerotípusok előfordulási gyakorisága Magyarországon, és a közbeszerzési kiírásban szereplő követelmények alapján az egyik induló vakcina ezek ellen „nem nyújtana megfelelő mértékű járványügyi biztonságot”.

Az OTH-nak a csecsemők közötti járványügyi biztonság és kisebb védelem mellett az volt a baja, hogy a jóval olcsóbb, ezért a tenderen nyerésre álló vakcinának egyéb kockázatai lehetnek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már hosszú ideje vizsgálja, van-e összefüggés a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó cég oltóanyaga és a Kawasaki-szindróma kialakulása között. Az OTH szerint az oltóanyag forgalmazását engedélyező hatóság jelenleg ismert véleménye alapján – bár végleges döntés még nincs – „a felmerült lehetséges összefüggés egyelőre nem zárható ki, az ajánlatkérő ebből a szakmai szempontból nem képes a kiírás szerinti szerződés megkötésére”.

Információbeszerzési mulasztás volt

Az áprilisi érvénytelenítő döntés után a GSK a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottságához fordult, azzal vádolva az OTH-t, hogy kifejezetten azért módosította menet közben saját értékelési szempontjait, hogy ne kelljen szerződnie az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel. A cég beadványa szerint az OTH jogsértő módon nyilvánította eredménytelennek a beszerzést, a döntés miatt sérült a verseny tisztasága, átláthatósága, és az egyenlő bánásmód is, és valójában a vakcina törzskönyvébe még be nem került esetleges mellékhatásokról szóló információt nem keverhette volna bele az értékelési szempontokba.

Szerotípusok és árak

A WHO állásfoglalása szerint világszerte javasolt a pneumococcus elleni konjugált vakcinák (PCV) alkalmazása a nemzeti immunizációs programokban. Ezen állásfoglalás alapján a vakcinák közötti választás alapja a vakcinában található szerotípusok (egy baktériumnak több fajtája lehet, ezt hívják szaknyelven szerotípusnak) helyi epidemiológiai adatokon alapuló előfordulása az oltandók körében, a vakcina ellátás, illetve költséghatékonyság. A csúcs jelenleg a pneumococcus tizenhárom szerotípusa elleni védelmet nyújtó oltóanyag. Ezzel indult a tenderen a drágább ajánlatot tevő Pfizer, a nagy rivális, a GSK oltóanyaga ennél kevesebb, tízféle pneumococcus baktériumfajta ellen biztosít védelmet. A plusz 3 szerotípus is szerepelt az OTH által emlegetett epidemiológiai jelentésben, mert Magyarországon 2013-ban jóval gyakrabban fordultak elő, és súlyos betegségeket, többek között tüdőgyulladást, valamint akut középfülgyulladást okozhatnak.

A Közbeszerzési Döntőbizottság június 23-án végül úgy döntött, hogy az OTH nem mérlegelte kellően a szakmai szempontrendszert, nem igazodott jobban a hazai epidemiológiai viszonyokhoz – a bizottság ezért megsemmisíti a közbeszerzést. Az OTH egymillió forintos bírságot is kapott, amiért a közbeszerzés kiírásánál mulasztást elkövetve nem vette figyelembe az elbizonytalanodását okozó információkat, holott azokról már korábban is lehetett volna tudni a bizottság szerint.

Az Index megkérdezte, hogy miért nem az évente rendszeresen márciusban publikált epidemiológiai jelentés kiadásához igazították a beszerzést. Az OTH kommunikációs felelőse azt mondta, a védőoltási rendszer működésének alapvető feltétele, hogy a gyermekek oltásához szükséges oltóanyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre, a tenderek kiírásának ütemezése pedig a meglevő oltóanyagkészlet, a várható igények, illetve a közbeszerzési eljárás jogilag meghatározott idejének figyelembevételével történik. A GSK is bízik abban, hogy az új kiírás körültekintően veszi majd figyelembe a potenciális ajánlattevők esélyegyenlőségét, valamint a rendelkezésre álló költségvetési keretek felelős felhasználását is.

A hazai Nemzeti Immunizációs Programot egyébként magasan jegyzik a szakma nemzetközi köreiben, mert elsődleges döntési szempontként veszi figyelembe az elérhető legjobb oltóanyag kiválasztását és az esélyegyenlőséget. Az átoltottsági mutató is kiemelkedően magas, Magyarországon tízből kilenc gyermek megkapja a kötelező oltásokat.

A pneumococcus-fertőzés elleni csecsemőkori oltásokat Magyarországon 2008 októberében kezdték alkalmazni, és rövid idő alatt a két éven aluli korosztály több mint 95 százaléka meg is kapta a vakcinát.

A védőoltás állami felelősségvállalási kötelezettség mellett, 2014. június 30 tól a kötelezően felajánlott kategóriából átkerült a kötelező oltások közé, ami azt jelenti, hogy a gyerekorvosoknak a július 1. után születetteknek már be kell adniuk a vakcinát.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!