Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Mégsem adták át a német megszállás emlékművét

2014.07.21. 11:17
Hétfőn is vannak tüntetők és rendőrök a Szabadság téren, de egyelőre nincs különösebb történés. A CÖF-ös Bencsik András a helyszínen azt mondta, hogy egy agresszív kisebbség miatt fajultak idáig egy események.

A hétvégéhez képest eseménytelenül zajlott a hétfő délelőtt a német megszállás emlékműve körül. Helyszíni tudósítónk szerint 30-40 ember áll a szobor környékén, nincs kántálás, vagy tojásdobálás, mint történt vasárnap. A rendőrök létrákkal ellenőrizték az oszlopokra két napja felszerelt térfigyelő kamerák dobozait, amiből arra lehetett következtetni, hogy talán történni fog valami.

A szóbeszéd szerint ugyanis hétfőn 10-től lett volna a szobor ünnepélyes átadása, azonban ez elmaradt. Megkerestük az ügyben illetékes Kormányszóvivői Irodát, és az V. kerületi önkormányzatot, tudják-e már, és ha igen, mikor lesz a szoboravatás, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Bencsik András, a CÖF egyik alapítója a helyszínen arról beszélt, hogy szégyenletes, ami történik, egy normális országban nem lenne ilyen. De annak örül, hogy egyelőre "csak tojással és nem tojásgránáttal dobálták" az arkangyalt. Szerinte egy agresszív kisebbség kelti a hangulatot, és nem érti, miért nem tüntetnek a szovjet megszállás emlékműve ellen. "Senki sem mondta, hogy a zsidóság nem szenvedett, csak azt, hogy más is szenvedett" - mondta. 

Tudósítónk szerint a nagy melegben néha kialakulnak kisebb-nagyobb viták. A felmerülő témák a halott palesztin gyerekektől Budaházyn át a szemkilövetésig terjednek. "Gyakorlatilag két-három ember néha bemond valami olyat, amire a demonstrálók reagálnak, és utána lesz egy ötperces veszekedés" - jelentette kollégánk.

Vadai Ágnes a kordonok mögött

Tudósítónk jelentette, hogy kora délután megjelent Vadai Ágnes, aki miután beszélgetett a rendőrökkel, beengedték a kordonok mögé. Azt mondta, arra volt kíváncsi, hogyan őrzik közpénzen a nap 24 órájában az emlékművet. Arról is beszámolt, hogy a honvédelmi bizottság tagjaiként ő sem kapott információt arról, mikor fogják átadni az emlékművet. Őt a BRFK-hoz irányították.

Az emlékmű utolsó darabjait szombatról vasárnapra virradóra, suttyomban rengeteg rendőrrel és a terület körbekordonozásával oldották meg. Másnap több százan tüntettek, a Szabadság téren, alig kelt fel a nap, Gábriel arkangyal fejéről már folyt a tojáslé.

L. Simon László egy hete azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy a közel jövőben át fogják adni az emlékművet, azt azonban nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor. A lap mai cikke szerint az időzítés a Mazsihisz belső konfliktusai (ügyvezetőjükről kiderült, hogy korábban transzveztita előadóként dolgozott), az Izraelt lefoglaló Gázai háború, valamint a nagy meleg miatt esett mostanra, ugyanis senki sem fog érdemben foglalkozni a kérdéssel, így nem lesz belföldi és nemzetközi botrány.

A lap megjegyzi, hogy bár vasárnap hajnalban a Szabadság téren állt a kész szobor, a Mazsihisz még egy tiltakozó közleményt sem adott ki, pedig korábban hevesen bírálták az emlékműv koncepcióját, tartalmát, és a lebonyolítás körülményeit is.

Zoltai Gusztáv a szervezet igazgatója áprilisban főleg az emlékmű miatt mondott le. Heiszler András, a szervezet elnöke akkor azt mondta, nem Orbán Viktor ígérete szerint zajlanak az események. A miniszterelnök korábban azt javasolta, húsvét után folytassák a konzultációt az emlékműről, azonban az egyeztetés elmaradt.

Orbán Viktor áprilisban hosszú levélben állt ki az emlékmű mellett. Orbán szerint a szobor széles teret enged a befogadói értelmezésnek, és ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy őt a fiatalkorában általános didaktikus alkotások lehangolták, ezt a műalkotást viszont történelmi szempontból pontosnak és makulátlannak tartja. Ez a megjegyzése azért érdekes, mert az emlékművel szemben a vitás történelemszemléleten túl épp az az egyik legfontosabb kritika, hogy párját ritkítóan didaktikus, azaz szinte szájba rágja a mondanivalóját.

Idén januárban derült ki, hogy a német megszállásra emlékező emlékművet tervez a kormány. Az ötlet rögtön nagy botrányt kavart, mert:

  • pályáztatás nélkül a Miniszterelnökség egyszerűen felkérte Párkányi Raab Péter a készítésre.
  • a szobor szimbolikája rendkívül egyszerű, ráadásul torz képet fest a történelemről: Magyarország (Gábriel arkangyal szerepében) csupán elszenvedte a háborús bűnöket, mindenről a megszálló németek (az angyal felett tomboló sas) tehetnek.
  • ez azonban nem igaz, mert csupán 250 fős német küldöttség érkezett a zsidók összeírására, begyűjtésére, gettósítására és deportálására, a rendkívül gyors folyamat nem sikerült volna a magyar szervek lelkes közreműködése nélkül. Dokumentumok szerint a németek kérték, hogy a magyarok csökkentsék a zsidók begyűjtésének ritmusát, hiába.

Az emlékművet eredetileg március 19-én szerették volna átadni, a szobrásszakma ezen is felháborodott, mondván két hónap alatt nincs idő igényesen kivitelezni egy köztéri szobrot. Ráadásul egy ilyen jelentőségű alkotást hosszas egyeztetés előz meg, ami ennél a műnél elmaradt.