Hibáztak a rendőrök a baseballütős buzizásnál

Csaknem egy évvel a homofób incidens után megszületett a Független Rendészeti Panasztesület állásfoglalása annak a férfinak az ügyében, akit egy csók miatt baseballütővel fenyegettek meg a budapesti Harminckettesek terénél. Szijártó Imre tavaly augusztus 14-én hajnalban a rendőröktől kért segítséget a fenyegetőzővel szemben, aki arra reagált így, hogy a férfi egy trafik előtt várakozva megcsókolta a barátját.

Körülbelül százan gyűltek össze vasárnap délután fél ötkor a Harminckettesek terén, hogy a homofóbia ellen tüntessenek a Társaság Egy Tudatos Társadalomért (TETT) nevű civil szervezet felhívására. (2013. augusztus)

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Csalódott a rendőrökben

Az ügye rendőri kezelését sokan annyira felháborítónak találták, hogy még tüntetés is volt emiatt tavaly a józsefvárosi rendőrkapitányság épülete előtt. A panasztestület, melyhez a Háttér Társaság a Melegekért nevű jogvédő szervezet segítségével fordult, végül igazat adott a tiltakozóknak – tudta meg az Index. A panasztestület kimondta, hogy a rendőri intézkedés diszkriminatív volt, és súlyosan megsértett több alapjogot is, így a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot.

A határozatban egyesével végigvették az intézkedéssel kapcsolatos problémákat.

• Késlekedés: A panaszos azt állította, hogy a rendőrök csak 30-40 perccel a segítségkérő telefonhívása után értek ki a helyszínre. A rendőrség tavalyi közleményében azt állította, hogy csak negyedóra telt el. A panasztestület kikérte a rendőrségi dokumentumokat, de azzal szembesült, hogy a dokumentumok egymásnak is ellentmondanak az időpontok rögzítésében, illetve sokszor csak a bejelentés időpontját tartalmazzák, a kiérkezését nem. Végül arra jutottak, hogy 31 perc telt el a rendőrök megjelenéséig. A panasztestület szerint mivel erőszakos bűncselekményről volt szó a segélykérő hívásban, a kiérkezés időpontja
  

  „mindenképpen késedelmesnek tekinthető".

• Tájékoztatás a helyszínen: A panaszos szerint amikor ő a homofób támadásról beszélt, az egyik rendőr azt mondta neki, hogy ő és a barátja követett el közszeméremsértést, és ezért őket is elő lehetne állítani. Ami egyébként téves jogi minősítés lenne, közszeméremsértés a Btk.-ban nincs is, csak szeméremsértés, amit viszont nem egy csókot jelent. A rendőri jelentések nem támasztották alá, hogy a közszeméremsértés kifejezés elhangzott volna, de a panasztestület szerint ez önmagában nem tekinthető cáfolatnak. Ezért a panaszos szavát elfogadva megállapították, hogy sérült a tájékoztatáshoz való joga is.
• A támadók mellé állás: A panaszos úgy érezte, hogy a rendőrök részrehajló módon a támadók oldalára álltak, például azzal, hogy nekik, a támadóknak javasolták, tegyenek feljelentést őellenük. A panaszos szerint az egyik rendőr például tett egy ilyen megjegyzést is a külföldi barátaira utalva: „tudhatnák, hogy ez itt még mindig Magyarország”. A panasztestület itt is arra jutott, hogy a rendőrség által összeállított több száz oldalas iratcsomagban nem volt olyan dokumentum, amely cáfolta volna a panaszos által elmondottakat. Így megállapították a részrehajlás-mentesség és az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését is.
• Hazaküldés panaszfelvétel helyett: Szijártó még aznap délután négykor bement a kerületi rendőrkapitányságra, hogy jelezze, panaszt szeretne tenni az intézkedő rendőrökkel szemben. Állítása szerint itt azt mondták neki, hogy mivel biztos a Készenléti Rendőrség állománya intézkedett, forduljon a Teve utcához vagy a panasztestülethez, és panaszát nem vették fel, elküldték. Az intézkedő százados teljesen másként adta elő a történteket, szerinte azért nem vette fel a panaszt, mert Szijártó tartott a kapitányság elfogultságától, ezért irányították őt a panasztestülethez. Ebben a kérdésben végül nem tudott igazságot tenni a panasztestület, mert nem volt elég bizonyíték az ellentmondás feloldására.

A panasztestület – mivel erre nincs hatásköre – azzal nem foglalkozott, hogy a rendőrség mindent megtett-e a bűncselekmény (vagyis közösség tagja elleni erőszak) eredményes felderítése érdekében, illetve hogy miért nem indult azonnal büntetőeljárás Szijártó feljelentése nyomán.

Hogy a panasztestület állásfoglalásának lesz-e következménye, az az országos rendőrfőkapitányon múlik. A panasztestület elküldte neki az állásfoglalását, saját hatásköre szankció kiszabására nincs.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!