Vegyes a Kertész-kitüntetés fogadtatása

A Válasz.hu múlt csütörtökön közölte, hogy augusztus 20-án Kertész Imre magas állami kitüntetést kap, és az is hamar kiderült, hogy a legmagasabb állami elismerésről, a Magyar Szent István Rendről van szó.

A Kertész-vita Schmidt Mária írásával indult, akinek a díj kiszivárgásához időzítve jelent meg hosszú cikke a nyomtatott Heti Válaszban arról, hogy az írót a rendszerváltás után a baloldal kirekesztette, mert a nácizmust és a kommunizmust egy kalap alá vette. Szerinte Kertésznek esélye sem volt a kiváltságait átmentő ballib értelmiség sztárolt tagjai közé kerülni, és ennek a szellemi számkivetettségnek vet véget a hazatért író állami kitüntetése.

A díjra és a Schmidt-cikkre reagáló Index-publicisztikát itt olvashatják, ugyanaznap jelent meg a Népszabadságban egy véleménycikk, ami elsősorban Schmidt elemzésének hiányosságaival foglalkozik.

A Pilpul hebraisztikai oldal irodalmár szerzője az Index szerzőjét bírálta, amiért a Kertész-életmű ismerete nélkül foglalt állást az ügyben. Szerinte a díj elfogadása összhangban van azzal, hogy Kertész mindig megőrizte szellemi szuverenitását, sőt, az írónak nem is volt más választása. Az elismerés elfogadását ugyanis nem a „virtuális tömegmozgalmakhoz" tartozás fényében, a politikai hatást mérlegelve, hanem a "tettben képviselt tapasztalat felől" kell megítélni.

Ez nem Kertész Imre-ügy. Ő nagy ember és minden efféle „ügy” felett áll. Minden díjat megérdemel, elsősorban minden magyar díjat.

– írta a filozófus Heller Ágnes a Népszavában. Heller emlékeztet Illyés Gyula, Németh László és Kodály Zoltán díjaira is: ők Rákosi Mátyástól és Kádár Jánostól fogadták el a Kossuth-díjat. Heller nem Kertészt, hanem Schmidt Máriát hibáztatja, aki szerinte a Heti Válaszban megjelent írásában megpróbálta Kertészt szembeállítani azokkal, akik elsőként álltak ki mellette és írtak róla.

A Magyar Nemzet szombati vezércikke szerint a balliberális oldal érthetetlenül kegyetlen Kertésszel, amikor a kormányt kritizálva az írót is "besározzák". Felidézik kemény és igazságtalannak tartott kritikáit Magyarországról, ugyanakkor azokat megbocsáthatónak nevezik, mivel Kertész 85 éves, „mégiscsak az első Nobel-díjas írónk”, és nem őt, hanem a mondatait kell szeretni, „ha erre egyáltalán képesek vagyunk”.

Hétfő este az ATV-nek nyilatkozva Schmidt Mária kijelentette, hogy nem érti a Kertész díja körüli indulatokat: szerinte az szorulna magyarázatra, ha a 85 éves Kertész nem kapná meg a legmagasabb állami kitüntetést. Az, hogy Kertész átveszi a díjat, nem jelenti azt, hogy bármit legitimálna: 2003-ban sem legitimálta a Medgyessy-kormányt, amikor kitüntették. Az életmű olyan súlyú, hogy a legmagasabb díjat érdemli. A politikai értelmezési keret méltatlan, a vita csak most érdekes, Kertész életműve viszont 50 év múlva is az lesz. Schmidt cáfolta, hogy az ő ötlete lett volna Kertész kitüntetése; bár – mint mondta – ismeri az illetőt, de nem nevezte meg.