Virgil
0 °C
3 °C

Orbán: Sunnyogással nem jutunk semmire

2014.08.25. 09:32

Magyarország radikális eszközökkel nagy sikert ért el az elmúlt négy évben – mondta az 2014-es külképviselet-vezetői értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményen felszólalt Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is. Az értekezletet nyár végén szokták megrendezni, a nagykövetekkel a miniszterek és államtitkárok is egyeztetnek ezen alkalmakkor. Orbán az orosz kapcsolatról, a keleti nyitásról és arról is beszélt, hogy Magyarországot nem állíthatják a szőnyeg szélére.

Bevezetőjében Navracsics arról beszélt, hogy rendhagyó az idei alkalom, mivel a tavalyi értekezlet óta új magyar kormány és új Európai Parlament alakult, és a Külügyminisztériumot is átnevezték. Az új neve a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mely arra utal, hogy a nagykövetek feladata elsősorban a gazdasági kapcsolatok élénkítése a hagyományos diplomácia helyett. Nagy változás a nemzetközi politikában, hogy Ukrajnában háború van. Ezzel véget ért az az időszak, amikor Magyarország összes szomszédjában béke volt.

Folytatni kell

„A bőség zavarával küszködünk” – kezdte beszédét Orbán Viktor a külpolitikai változásokra és a külügyi tárca kibővült szerepkörére egyszerre utalva. Orbán azt mondta, Navracsicsot azokon a frontokon dobják be, ahol strukturális változásokra van szükség, mostani feladata a „külügy áramvonalasítása".

Orbán megköszönte, hogy az átalakításokat megfelelő ütemben végezte Navracsics, akinek annak az előkészítését is szánta, hogy a magyar EU-biztos a magyar érdekeket képviselje az Európai Bizottságban. Kiemelte: akkor kell a komoly változásokat végigvinni, amikor az ember megerősítést kap. „Az irányt folytatni kell, de óriási lehetőséget jelent arra, hogy optimalizáljuk az államigazgatás szervezetrendszerét” – mondta.

A kormányváltás politikai értelemben nem hozott kormányváltást, de az államigazgatásba komoly változásokat hozott, nem véletlenszerűen, hanem egy átgondolt államreform részeként – mondta, hangsúlyozva, hogy a minisztérium átnevezése is kifejezi a változás. „A klasszikus szépségét nem vesztette el a diplomácia és a kultúrdiplomácia, de egy gazdasági világban élünk” – mondta, kiemelve, hogy Magyarország exportorientált, és „ebből világosan következik, mi a dolga azoknak, akik külföldön képviselik az ország érdekeit”.

Orbán az előző négyéves ciklust sikeresnek nevezve külön kitért arra a „bravúrra”, hogy az államháztartási hiányt sikerült „radikális eszközökkel ugyan, de kezelni”. Arról is beszélt, hogy Magyarország a leggyorsabban növekvő országok közé fog tartozni Európában, így meglesz a politikai stabilitás, a reformok folytatása és a gazdasági fejlődés.

Ne vegyenek fel védekező magatartást, a magyar pozíció megvédi saját magát. Ha felmondanak négy számot a világon bárhol, az beszél magáért.

– mondta, kiemelve, hogy bizonyos magyar eredmények mögött álló akciótervek háttere nem nyilvános, ezért „nem élveznek nyugati szövetségeseink körében közbizalmat”. A szövetségi politikával kapcsolatban külön figyelmet szentelt a nyugati szövetségi rendszeren kívüli államoknak.

Nem a szőnyeg szélén vagyunk

Az értékközösségek fontosak, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi rendszeren kívüli országokkal a magyar érdekeket kell nézni, mert

Az ideológiai központú külpolitikát a félnótás országoknak találták ki az okos országok.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy az Egyesült Államok államadósságát is többek közt Kína is támogatja, vagy hogy egy norvég alap orosz segítséggel végez kőolaj-kitermelést.

Ezek után miért okoz nekünk fejfájást Paks politikai értelemben?

– tette fel a költői kérdést. Kiemelte: a válság idején elvégeztük annak a munkának a jelentős részét, amit nagyon kevés ország volt képes elvégezni, ezért nem kell a szőnyeg szélére állítva érezni magunkat. Tisztában kell lennünk az ország méretéből fakadó fontosságunkkal, emiatt szerénységgel és mértéktartással kell viseltetnünk.

Orbán elismerte: a NATO-ban vállalt költségvetési hozzájárulásunkat nem teljesítjük, de hangsúlyozta, hogy sok más ország is így van ezzel, nem potyautasok vagyunk, amit vállalni fogunk, teljesíteni fogjuk. Kiemelte: minden más vállalását teljesítse az ország.

Csipkelődjünk a kettős mércével

Orbán általános érvet adott védekezésül a nyugati számonkérésekre:

A politikai rendszert töviről hegyire, a fülétől a farkáig átvilágították, az unió feltette az összes fontos kérdést, mi mindent megválaszoltunk, vagy elfogadták a válaszainkat, vagy közösen új megoldást kerestünk. Csipkelődésként azt is megemlíthetik, hogy még a kettős mércét is lenyeltük.

– mondta az olasz nyugdíjreformra és a hollandiai ügyáthelyezési lehetőségre utalva.

A magyar munkaerőpiacról elmondta: nem liberális, mert „aki munkaképes, és tudnánk neki munkát adni, de nem fogadja el, annak nem tudunk pénzt adni". A közmunkát a magyar gazdaságpolitika markánsan különböző elemének nevezte, amiről kijelentette: nem hajlandó megváltoztatni. 

10 év alatt 1 millió munkahelyet ígértünk, jól haladunk időarányosan, de lassan kezdjünk el beszélni a következő célról, nem 4,6 millió, hanem 5 millió dolgozó ember a cél.

Vágyálmok helyett tények

A nagykövetektől azt kérte, minden lehetőséget ragadjanak meg, amivel Magyarországra befektetőket lehet csábítani, mert

Az üzlet nem rossz dolog, hanem jó dolog, ezért akár a vállalati szintű kapcsolattartás szintjére is menjenek el.

Orbán a kis- és középvállalkozásokban látja a gazdasági siker zálogát, ebből még 10 ezer létrehozásáról vizionált, és kijelentette: a külügy a feladat mellé az eszközöket is megkapta.

Az EU-n kívüli nagyköveteknek azt mondta: nem helyes, hogy egyetlen (azaz az EU-s) piactól függ a magyar export sikere, ezért hosszú távon szükséges, hogy az export 50-55 százaléka az unión kívülre menjen. A célok eléréséhez három dologra van szükség:

  • Nem a vágyálmokból, hanem a tényekből kell kiindulni. Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem olyan fontos, mint hisszük, ezért fontos tudni, hogy a partnereink fejében hol vagyunk. „Az igazság ott van, ahol ők gondolkodnak, mert mi őket akarjuk valamilyen célra megnyerni” – mondta.
  • Olyan döntéseket kell hoznunk, amik a partnereink számára is a megoldás a részei. A bankadó nem probléma, hanem egy megoldás, aminek a bevezetésén mások is elgondolkozhatnak.
  • Bátorságra van szükség. „Mindenki ismeri a cigány lovának az esetét, nem a vakmerőségről, hanem a bátorságról beszélek” – mondta, hangsúlyozva, hogy ki kell állnunk az álláspontunk mellett, mert „sunnyogással semmilyen eredményt nem fogunk elérni, decens, polgári kiállásra van szükség".

Oroszország hatalmas lehetőség

Az orosz helyzetről Orbán elmondta, az orosz helyzetet lehet biztonságpolitikai és gazdasági szempontból nézni. „A balti államok és a lengyelek történelmük miatt csak biztonsági kérdésként tudnak erre a kérdésre tekinteni" – mondta, de kijelentette: Magyarországnak ez gazdasági kérdés, bár pont rosszkor jött a külpolitikai válság, éppen miután új külpolitikai doktrínát hirdettek meg. Kiemelte, hogy Amerika mellett kölcsönös jó viszonyban kell lennünk Kínával, az arabokkal, a törökökkel, Izraellel és Oroszországgal is, „ehhez meg kell találni az együttműködés területét, ami más érdekeket nem sért", mint például az atomerőmű.

Orbán szerint egy olyan folyamat zajlik, ami Oroszországot leválasztja Európáról; a miniszterelnök ezt rossznak tartja, mert az EU és Oroszország összekapcsolása fantasztikus lehetőség.

Hogy leszünk mi versenyképesek, ha az ilyen lehetőségeket nem használjuk ki? Az EU minden nap távolabb kerül Oroszországtól, egy dolog biztos: ez az egész uniónak rossz.

Orbán szerint Németország lesz a folyamat egyik legnagyobb vesztese, pedig később józan, mértéktartó, a biztonságot és a gazdaságot összeegyeztető álláspont alakulhat ki. „Ha nekünk ez rossz, akkor kinek jó? Ez külpolitikailag nem szalonképes agyfejtés, de ha van idejük, agyaljanak, lehet válaszokat találni" – vetette fel sejtelmesen a Kinek áll ez érdekében? kérdést.

Erkölcsileg ellenzem a bevándorlást

Lehetne Magyarországon japán modellt csinálni, de nincs 10 millió japán, csak 10 millió magyar.

– mondta a távol-keleti modellek alkalmazhatóságáról, és kifejtette, hogy az orosz modellhez is hibádzik a katonai múltú, birodalmi ambíciókkal rendelkező lakosság. A török, japán és orosz modell azért sem alkalmazható, mert Európa keresztény gyökerű, ezért „azzal lehet dolgozni, ami ebből kinő”. Azért az biztos, hogy a munkát máshogy kell szabályozni, mert nem lehet, hogy emberek, akik munkaképesek, a szabadságra hivatkozva ne dolgozzanak.

Versenyelőnynek tekintjük, hogy az ország átlátható, kulturálisan homogén, melynek megbontását nem tekintjük értéknek. Erkölcsi érvek szólnak a liberális bevándorláspolitika ellen.

– mondta a bevándorlásról, kijelentve, hogy kőkemény bevándorlásellenes politikát tervez folytatni (cikkünk első változatában tévedésből menekültellenes politika szerepelt, ez azonban nem hangzott el a beszédben). Erkölcsileg a „munkanélküli, képzetlen cigányságot” hozta fel, akiket Európa-szerte be kéne vonni az „alacsonyabb képzettséget igénylő” munkába.

Nem tudunk felmentést adni az aprómunka elvégzése alól, mert valaki okos. Mindenki gondolja végig ezt és álljon bele a munkába.

– bocsátotta útjára a nagyköveteket, arra kérve őket, hogy fogadják el a változást.