Szijjártó: A keleti nyitás csak egy újabb láb

„Nagy dimenziójú eszmefuttatást tőlem már ne várjanak” – kezdte előadását Szijjártó Péter az idei külképviselet-vezetői értekezlet második napján. A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes szerint ugyanis a lényeget a nagyköveteket, konzulokat egybegyűjtő rendezvény megnyitóján a kormányfő és Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter már elmondta.

Valóban, Orbán Viktor már az értekezlet hétfői megnyitóján kiadta a jelszót, miszerint a jövő a gazdasági alapú külpolitikáé, és el kell távolodni az ideológiai megközelítéstől. Ezt jelzi már az is, hogy a külügyért felelős tárca immár a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM) nevet viseli.

Három arany

Szijjártó az előadásban három célt tűzött ki: Magyarországnak első helyre kell kerülnie az EU-ban három mutatóban:

• a közvetlen külföldi működő tőkének egy főre kivetítve a legmagasabbnak kell lennie
• az export arányának a legnagyobbnak kell lennie a GDP-hez viszonyítva,
• az ipar arányának a legmagasabbnak kell lennie a GDP-nek.

Mindennek „belátható időn belül kell teljesülnie" – mondta Szijjártó, aki szerint a fenti célok elérésében nagy szerepet kell játszania a külképviseleteknek.

Szijjártó szerint ezekben a mutatókban most sem áll rosszul Magyarország, az eltérő statisztikák szerint az első ötben található az EU-n belül.

A kitűzött cél három feladatot jelent:

• új külpiaci lehetőség kell találni, így növelni kell az exportot,
• munkahelyteremtő vállalkozásokat kell Magyarországra vonzani
• segíteni a magyar cégek külpiaci sikereit, hogy minél több tendert nyerjen magyar induló.

E tekintetben Szijjártó az előadás után a külképviseleti vezetők közül külön kiemelte a washingtoni nagykövetséget. A gyorsaság döntő az információszerzésben. Szijjártó szerint – a példákat mellőzve – néhány közép-európai vetélytárssal szemben egy-egy beruházás bevonzása Magyarországra épp azért sikerült, mert a külképviselet időben értesült erről, így lehetővé tette a minisztérium számára a lobbizást.

A termelőközpont nem elég

„A válság utáni időszakban azok lesznek erősek, akik erős termelő szektorral rendelkeznek” – mondta Szijjártó, ám a miniszterhelyettes szerint a célkitűzést tovább kell gondolni: az egyszerű összeszerelés után magas hozzáadott értéket előállító iparágakra kell fókuszálni, „át kell lépnünk a kutatóközpontok fázisába”

Két lábon álló külgazdasági szerkezetre van szükség – jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint a keleti nyitás kritikusai tévedésben vannak, amikor azt vetik a kormány szemére, hogy ezzel eltávolodik a más régiók piacaitól. Szerinte a keleti régió – a posztszovjet térség, az arab világ, Kelet-Ázsia – irányába a korábbi piacok megtartásával és azok növelésével kell fordulni.

Spanyolviasz

„Az új rendszerben a külgazdasági és külpolitikai gondolat totális integrációjára van szükség” – Szijjártó szerint az új gazdasági világrendben így lehet Magyarország a győztesek között. A politikus elismerte, hogy a gondolat nem új, „nem akarjuk feltalálni a spanyolviaszt”, elvégre Franciaországban, Svédországban, de Szlovákiában is hasonló elgondolás adja a külpolitika vezérfonalát.

„Amíg rólunk bizonyos helyen állítják, hogy milyen rossz helyen élünk, de eközben a tőke ugyanonnan nagy mennyiségben áramlik, akkor mi azt a bizalom jeleként értékeljük” – mondta Szijjártó, megjegyezve,hogy az újságcikkek hangulatkeltéseivel szemben ugyanakkor határozottan fel kell lépni. „Mi azonban inkább a tettek alapján szeretünk ítélni. Ha egy országból sok tőke érkezik, és munkahelyeket tart itt fenn, az azt jelenti, hogy bizalmat szavaznak” – közölte, egy kérdésre hozzátéve, hogy természetesen az EU-n belül is sikeresnek kell lenni. „Az EU-ban való képviseletünk nem szenved majd csorbát” – mondta, utalva arra, hogy az Európai Bizottság magyar EU-biztosa ősztől épp a KKM vezetője, Navracsics Tibor lehet.

Nem kell a papírgyár

A külgazdasági előmozdításához minden eszköz a KKM rendelkezésére áll, ez  „minden eddiginél nagyobb munkát és felelősséget, a korábbiaktól eltérő típusú munkát” vár el a külügyi diplomatáktól.

„A rendszer minden rezdülését a külgazdasági központú szemléletnek kell áthatnia” – mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy ezentúl egy külképviselet eredményességét nem a hazaküldött papírok grammjában mérik, hanem abban, hogy az mennyi tőke behozatalát, mennyi áru kivitelét, esetleg mennyi hazai munkahely teremtését eredményezte.

A KKM-hez került Eximbanktól a minisztérium bátor exportfinanszírozási politikát vár. A külföldi tőke Magyarországra vonzása céljából pedig az eddigi ez eddigi intézményt – a HITA-t – egy „profi áramvonalasított befektetési ügynökséggé” alakítja (HIPA), amelynek kizárólag ez lesz a feladata.

Ezzel Szijjártó szerint sokkal operatívabb lesz a munka, a befektető cégek sokkal hamarabb kapnak konkrét ajánlatot és azt nem kell mér más hazai minisztériumokon átfuttatni.

Keleti GVB

Szijártó szerint a keleti nyitáshoz a gazdasági vegyes bizottságok fontos eszközként járulhatnak hozzá, a helyi sajátosságok miatt ugyanis ez a leghatékonyabb fóruma a gazdasági kapcsolatok előrelendítésének. Ezért ez nem csak „jegyzőkönyvgyártásra” való protokolláris esemény kell, hogy legyen, hanem olyan lehetőség, amit a külképviseletek vezetőinek komolyan kell venniük.

A Nemzeti Kereskedőház Zrt. megerősítését ígérte Szijjártó. Az eddigi – főként keleten működő – 13 kereskedőház után a miniszterhelyettes 15 további kereskedőház nyitását ígérte, zömmel Afrikában, de Brazíliában, Indiában, Iránban Örményországban, Grúziában is.

Az operatív működés hiányát egy ponton azonban megjegyezte Szijjártó: a nigériai nagykövetség októberi megnyitásától fél év telt el, mire valóban működésbe fogott, ezt ki kell vizsgálni, mert ez működési bajt jelez.

Nagyobb jelenlét

Három új nagykövetség mellett új főkonzulátusok nyitásáról is beszámolt Szijjártó, Brazíliában, Irakban, Vietnamban és Németországban, ahol Düsseldorfban kezdi meg munkáját az új külképviselet.

Emellett több nemzetközi szervezet magyar képviseletét összevonják, Bécsben, Genfben és Párizsban.

A külgazdasági elem súlyát mutatja, hogy ezentúl az ország 105 külképviseletén 132 külgazdasági attasé fog dolgozni, néhol akár három is, így jelentősen átalakul a külgazdasági szakdiplomaták rendszere is.

Versenyfutás a sajtóval

Szijjártó többször kitért arra, hogy a magyar diplomáciának határozottan fel kell lépnie a az ország hitelét rontó hírekkel szemben. Ehhez azonban az kell, hogy a külképviseletek gyorsan reagáljanak. „Az megengedhetetlen, hogy egy Magyarországot gyalázó nyilatkozatot előbb olvassunk bármely magyar médiumban, minthogy arról hazaérkezett volna egy jelentés a KKM-be.”