Nem Orbánnak újítanák fel a királyi palotát
További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Az előkészítés előtt álló Nemzeti Hauszmann Terv szerint az évszázad beruházása lehet a budai királyi palota teljes rekonstrukciója. A felújított palota kormányzati és reprezentatív funkciót is kapna, de teljes területe látogatható maradna – mondta a Heti Válasznak L. Simon László, a Hauszmann-terv kidolgozásával megbízott államtitkár.
A háborúban az egykori palota súlyosan megsérült. Az 1948-tól 1980-ig tartó „szocialista rekonstrukció” a szakemberek szerint az épületnek többet ártott, mint a háborús bombázás. „Szocreál kultúrközpontot” csináltak belőle: a felújításnál megsemmisítették a gazdagon díszített belső tereket és elrontották az épület külsejét. Leverték a gazdag stukkó- és szobordíszítéseket, lecserélték a szecessziós kupolát, egész épületszárnyakat, lépcsőházakat, udvarokat bontottak el.
Az első Orbán-kormány idején nemcsak a Sándor-palotát rekonstruálták, de az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a királyi palotára is készített koncepciótervet. A második Orbán-kormány alatt felújították a Várkert Bazárt, amelynek második ütemét augusztus 29-én adják át. A bazár a palotarekonstrukció nulladik ütemének tekinthető, hiszen nem önálló építmény, hanem az egykori királyi kert maradéka.
A palota rekonstrukciója hatalmas vállalkozás lenne, a fővárosban két-három évtizede nem volt ilyen nagyszabású építkezés. A palota homlokzatának egyszerű kifestése és az ablakcsere egy-két év alatt elvégezhető lenne. A komolyabb tervek megvalósítása azonban szükségessé tenné a palota teljes kibelezését, a kupola és a tetőszerkezet elbontását. Nem véletlen, hogy a Hauszmann-terv a 2014–2024 közötti időszakra tervez. Az első ütemben 2015-ig befejeznék a nyugati várterasz évek óta félbemaradt, 600 férőhelyes mélygarázsának építését.
A Várból leghamarabb 2018-ban költözhetne ki a Magyar Nemzeti Galéria a Városligetbe, és az Országos Széchényi Könyvtárnak is új épületet adnának. L. Simon cáfolta, hogy az OSZK-t szétdarabolnák. A könyvtárnak egy korszerű épületet keresnek, de nem a belvárosban, hanem egy jól megközelíthető közlekedési csomópontban, mondta a Heti Válasznak. Elképzelhető, hogy a Budapesti Történeti Múzeum hogy a helyén maradna.
A Szent György térre néző, egykori Ludwig Múzeum épületénél a teljes eltüntetett főhomlokzat és a kocsiáthajtó rekonstrukciójával lenne helyreállítható az eredeti állapot. A Hauszmann-féle palota régi alaprajzai, tervei megvannak, és nagyon sok fénykép is megmaradt az eredeti állapotról. A gazdagon díszezett termek helyreállítása évekbe telne.
A Heti Válasz külön kiemeli, hogy a nagyszabású terv ciklusokon átívelő vállalkozás lenne, és kizárt, hogy a mostani miniszterelnök vagy bármely más aktív politikai szereplő számára épüljön.
A miniszterelnök a tervek szerint eleve nem a palotába, hanem a Várba költözne. A Karmelita udvart és a Nemzeti Táncszínház (volt Várszínház) épületét 2016-ra tennék alkalmassá a kormányfő szűkebb stábjának befogadására. A Nemzeti Táncszínház a Millenáris park Teátrumában kap játszóhelyet. A Karmelita udvar felújítása 1,4 milliárd forintba kerül.