Lujza
-1 °C
13 °C

Megint elmeszelték Magyarországot a vörös csillag miatt

2014.09.23. 13:45

Hat olyan ügyben hozott elmarasztaló ítéletet kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarország ellen, amelyekhez hasonlóakban a bírák már korábban is megállapították, hogy a magyarországi szabályozás vagy eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A strasbourgi bíróság mind a hat ügyben hozott döntése végleges, jogerős és végrehajtandó.

Vörös csillag

A strasbourgi bíróság először 2008-ban mondta ki, hogy a Btk. 269/b szakasza - mely tiltja az önkényuralmi jelképek használatát - ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A bíróság szerint a vörös csillag hatályos tilalma túl tág, mivel nincs tekintettel a jelkép többértelműségére. Az ugyanis nemcsak önkényuralmi, hanem az igazságosabb társadalom megteremtését célzó munkásmozgalmi szimbólum is, továbbá több uniós tagállam bejegyzett pártjáé.

Ez alapján kedden a Munkáspárt három újabb tagjának ítéltek kártérítést Strasbourgban, akiket itthon elmarasztaltak vörös csillag, valamint sarló-kalapács használatáért. Az eljárásokat Vajnai Attila, Noé Krisztina, Bakó András Attila és Horváth Sándor Tibor kezdeményezte a magyar állam ellen.

Vajnai számára - aki jelenleg az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke - 3115 euró kártérítést és 1600 euró perköltséget ítélt meg a bíróság. Noé Krisztinának és Bakó András Attilának közösen 2760 euró vagyoni jellegű kártérítést, valamint 2000 euró perköltséget és fejenként 2000 euró nem vagyoni jellegű kártérítést ítéltek meg Strasbourgban.

A harmadik ügyben Vajnai mellett Horváth Sándor Tibor volt a felperes, aki szintén a párt aktivistája volt akkor, amikor tiltott önkényuralmi jelkép, vörös csillag és sarló-kalapács többrendbeli viselése miatt megbüntették őket. Fejenként 4000 euró kártérítés és összesen 2200 euró perköltség jár nekik a magyar államtól.

98 százalékos különadó

A 98 százalékos különadóról először tavaly májusban döntöttek Strasbourgban, eszerint az adó sértette a magántulajdonhoz fűződő jogot. Kedden két további ilyen ügyben döntöttek. A bírósági iratokban csak Á.A.-ként szereplő korábbi közalkalmazottnak 35 ezer euró, átszámítva mintegy 10,9 millió forint kártérítést, valamint 3000 euró perköltség megtérítését ítélte meg az emberi jogi bíróság.

Ugyanennyi perköltséget, de valamivel nagyobb, 43 900 eurós (13,66 millió forint) kártérítést tartottak indokoltnak a bírák a P.G. által indított perben.

Nem szavazhatott

Ismételten pert nyert az állam ellen a kaposvári Gajcsi László, akinek 2006-ban korábbi pszichiátriai intézetben való fogva tartását találták az emberi jogi egyezménnyel ellentétesnek a bírák. Most amiatt indított pert, hogy amikor 2000-ben részleges gondnokság alá helyezték pszichoszociális fogyatékossága miatt, automatikusan választójogát is elvesztette.

Bár a magyar igazságszolgáltatás később nagyrészt helyreállította Gajcsi jogképességét, választójogát nem kapta vissza, és a 2010-es választáson sem szavazhatott. A bírák szerint ez sérti a szabad választáshoz való jogot, ezért 2700 euró (körülbelül 840 ezer forint) kártérítés és 1000 euró (nagyjából 310 ezer forint) perköltség megfizetésére kötelezték a magyar államot.