Nem fejhetik tovább a médiát a rendőrök

• Ma kihirdetett határozatában az AB a sajtószabadság érvényesülését a személyiségi jogok védelme elé helyezve megsemmisített egy, a rendőröknek kedvező jogerős ítéletet. A négy rendőr – rengeteg korábbi, szintén pernyertes társukhoz hasonlóan – azt sérelmezte, hogy a média (a konkrét esetben az Index) a beleegyezésük nélkül közölt róluk felismerhető fényképeket.
• Többé egy rendőr se perelhet pusztán azért, mert felismerhető egy sajtófotón: az AB döntése miatt a per bukásra lenne ítélve.
• Vagyis mostantól nem kell kitakarni vagy kimaszkolni a sajtófotókon, videókon a rendőrök arcát.
• Nagy lépés ez az Indexnek és a többi lapnak, mert nem kell többé érdemtelen kártérítéseket fizetniük, de még sokkal nagyobb a magyar sajtószabadság ügyének.
• Az AB döntése jelentős presztízsveszteséget jelent a kialakult gyakorlatot adatvédelmi biztosként egy 2007-es állásfoglalásával megalapozó Péterfalvi Attilának és az azt 2013-ban jogegységi döntéssel szentesítő Kúriának.

Alkalmi keresetkiegészítés vagy jogos kártérítés?

2011 tavaszán az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósított: a részt vevő tűzoltók és rendőrök egészen a Parlament főlépcsőjéig vonultak előre, füstbe borítva a Kossuth teret, az elmaradt járandóságaik és az új, sérelmes nyugdíjszabályok miatt tiltakozva.

A cikkhez készült fotók között kettő olyan is volt, melyen a rendezvényt biztosító, szolgálatot teljesítő rendőrök felismerték magukat. Azt tették, amit 2007 óta sok tucat kollégájuk: arra hivatkozva hogy nem közszereplők, pert indítottak, mivel szerintük sérült a személyiségi joguk, amikor felismerhető felvételt jelentettünk meg róluk az engedélyük nélkül. 

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Garamvölgyi László volt ORFK-szóvivő a rendőrök pereskedési kedvét arra vezette vissza, hogy sok olyan, vidéken élő rendőr szolgál Budapesten, akik otthon nem szeretik bevallani, hogy mit dolgoznak a fővárosban, és ezért lépnek fel az arcukat megmutató sajtótermékek ellen.

Külön iparág alapult rá

A jogász körökben bevett vélekedés szerint az ilyen ügyek bírósági megítélésében az adatvédelmi ombudsman Péterfalvi Attila 2007-es állásfoglalása jelentette a fordulópontot, mely szerint a rendőr nem közszereplő, a képmását nem lehet közölni a beleegyezése nélkül. Ekkortól egyes ügyvédi irodák külön „üzletet” alapoztak arra, hogy megkeressék a sajtóban megjelenő felvételeken beazonosítható rendőröket, és a biztos kártérítés reményében rávegyék őket a perindításra.

Ahogy az előző években soktucatnyi kollégájuk, az Indexet perlő rendőrök is sikerrel jártak: az eljáró bíróságok első fokon, majd jogerősen is megállapították a jogsértést.  A fotókat kénytelenek voltunk eltávolítani a képgalériából, ám a dolog inkább a pénzről szólt: a rendőröket képviselő  ügyvédi iroda a már bevált koreográfia szerint peren kívül próbált a jogsértésre alapozva kártérítést kialkudni.

Az ilyen ügyekben a szokásos tarifa az Index ügyvédje, Bodolai László szerint 100 és 400 ezer forint között mozgott. Ha nem sikerült megegyezni, kártérítési per következett, ahol előbb-utóbb jelentős summa ütötte a rendőrök markát. Igaz, az utóbbi időben az összeg jelentősen csökkent, a bíróságok igyekeztek visszanyesni a túlzott kárigényeket.

Egyet előre, tízet hátra

Hét év alatt egyetlen eset volt, amikor egy bíróság – a Pécsi Ítélőtábla – másképp döntött, nem tartva szükségesnek a rendőr arcának kitakarását. Csakhogy nem sokkal később, 2012 novemberében  a Kúria az ilyen ügyekben ítélkező bíróságok számára kötelezően követendő jogegységi döntést hozott. Ebben kimondták, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr nem közszereplő, a róla készített, őt beazonosító kép- vagy hangfelvétel csak az engedélyével közölhető. Vagyis az engedélye nélkül csak olyan fotót lehet publikálni, amin ki van takarva az arca.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Innentől nem volt apelláta: bár az ítéletek addig is nekik kedveztek, a rendőrök ezzel olyan adut kaptak a kezükbe, ami eleve eldöntötte az összes ilyen per kimenetelét. A kialakult helyzet abszurditását jelzi, hogy az Index ügyvédje még olyan esetre is emlékszik, amikor a bíró a jogsértés súlyosságának mérlegelésekor, illetve megállapításakor még azt is figyelembe vette, hogy a mozgókép sajátosságai miatt a videón egy másodpercig látszó rendőrt fizikailag 24 képkocka örökítette meg.

A rögzült ítélkezési gyakorlat a médiát más országokban elképzelhetetlen fokú óvatosságra kényszerítette. Az alábbi videó jól illusztrálja a helyzetet:

A sajtót képviselő ügyvédek és az ügyben beadványok sorát író jogvédők érveit a bíróságok lesöpörték. Pedig azok egyáltalán nem voltak nyakatekertek, csak teljesen másképp közelítettek a kérdéshez.

Közszereplő, egyén vagy az állam képviselője a rendőr?

Nem azzal a polgári jogi kérdéssel foglalkoztak, hogy közszereplő-e a szolgálatban lévő rendőr. Azt hangsúlyozták, hogy az intézkedő rendőr például a politikai demonstrációkon nem mint egyén, hanem mint az állam közhatalmat gyakorló képviselője van jelen, ezért az állampolgároknak joguk van tájékozódni a tevékenységéről. Ebben a szemléletben az egyén joga, hogy kikényszeríthesse az államtól a hatalomgyakorláshoz kapcsolódók személyével és tevékenységével összefüggő információkat.

Egyebek mellett épp azért élvez kiemelt alkotmányos védelmet a közügyek vitathatóságát biztosító sajtószabadság, hogy a polgárok e joga ne csorbuljon: a rendőr és a média konfliktusában a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az alkotmányos szempontot – érvelt a kitakart rendőrfotók ellentábora.

Elismerték, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr képmása személyes adat, ám nézetük szerint intézkedés közben az arcképük elválaszthatatlanul összefügg a közhatalom gyakorlásával, ezért közérdekből nyilvános, és a közlése nem vonhat maga után polgári felelősséget. Kivéve persze, ha a közlés öncélú és sérti a rendőr emberi méltóságát.

Ezeket az érveket a bíróságok nem méltányolták, ezért miután az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, az Index 2013-ban a fenti érvelésen alapuló panasszal fordult az AB-hoz.

Vége a kamupereknek

Ma kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság lapunknak és a beadványt ügyvédként megfogalmazó Majtényi László volt adatvédelmi biztosnak adott igazat. Az Alkotmány és a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek áttekintése és értékelése alapján az AB a következőket szögezte le: 

• A rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés az esemény fontossága vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából a nyilvánosságra tartozó közügynek minősül.
• Nem lehet közölni az emberi méltóságot sértő, például a sérült rendőr szenvedését bemutató felvételt. 
• Ha a képen csak egyetlen személy látható, egyedileg kell mérlegelni, hogy a felvétel közlése valóban közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak számít-e.

Különvélemények

Az AB elnöke, Paczolay Péter által jegyzett határozattal három alkotmánybíró nem értett egyet. Dienes-Oehm Egon (Balsai István által is osztott) véleménye szerint a határozat indoklása „ténybírósági feladatokat is ellátva és megalapozatlanul részesíti előnyben a véleménynyilvánítás, sajtó- és szólásszabadság jogát a személyes adatok védelmével szemben”, ezért a jogerős ítéletet kellett volna helyben hagyni.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Ugyanerre a következtetésre jutott Pokol Béla is, aki szerint a rendőrök azonosító számának láthatósága szükség esetén elég biztosíték a felelősségre vonásukhoz, viszont az arcképük nyilvánosságra hozatala sérti a magánszférájukat, ezért a fotók kimaszkolását tartja a jó és alkotmányos kompromisszumnak.

Majtényi: Fontos győzelem

Az AB döntését fontos győzelemnek nevezte az Index indítványában közreműködő  Majtényi László alkotmányjogász. Mint mondta, a rendőr nem lehet „arc nélküli lovag”, a 2006-os események, amikor az erőszakoskodó, maszkos rendőröknek furcsa mód még az azonosító jelvényük is „elveszett”, szerinte pontosan azt mutatták meg, hogy milyen veszélyes, ha a rendőr beazonosíthatatlan. Ha a rendőrök tudják, hogy az intézkedésükről készült sajtófotókon arccal fognak szerepelni, az önmagában önmérsékletre sarkallja őket, aminek a jövőre nézve óriási a jelentősége.

Mit lép a Kúria?

Az AB döntésének az Index konkrét ügyén és a Majtényi által elmondottakon túl fontos következménye az is, hogy bezárja a kaput a róluk felismerhető felvételt publikáló lapokat százezrekért perlő rendőrök előtt. Hiába hozott ugyanis a Kúria ezzel ellentétes döntést, az AB döntése mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelező. Amennyiben mégis újabb, a sajtót elmarasztaló ítélet születne, azzal ugyanúgy az esetjogi, azaz precedensalapon dolgozó Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, ahogy most az Index tette. 

A rendőri képmások problémájának érdekessége, hogy az Index ügyén alapuló beadványt, amit Bodrogi Bea médiajogász készített, épp a múlt héten fogadta be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is. Ennek sorsa feltehetően azon is múlik, hogy mit lép a Kúria az AB mai döntése nyomán, visszavonják-e a 2012-es jogegységi határozatot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!