Tárki: Csökkent a Fidesz támogatottsága

A pártok közötti erőviszonyok stabilak ugyan, de kisebb kilengések tapasztalhatók: az elmúlt két hónapban az MSZP és a DK támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében nőtt, míg a Fidesz-KDNP-é és a Jobbiké inkább csökkent - közölte a Tárki Társadalomkutatási Intézet szerdán.

A Tárki azt vizsgálta, hogy kire szavaznának az emberek, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, tehát az önkormányzati választásokra vonatkozóan nincs előrejelző értéke a kutatásuknak. Felmérésük alapján az egyes pártok támogatottsága kismértékben változott az elmúlt két hónapban.

• A Fidesz-KDNP tábora a teljes népességen belül a júliusi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, ami a pártválasztók körében 55 százalék után ebben a hónapban 54 százalék.

• Az MSZP a teljes népesség 10 százalékának szavazatát bírja szeptemberben (júliusban 9 százalékot kapott volna), a pártválasztók körében viszont a támogatottsága a júliusi 15 százalékról 18 százalékra emelkedett.

• A Jobbik támogatottsága júliusban 10, szeptemberben 8 százalék volt a teljes népességen belül, míg a pártot választók körében 16-ról 15 százalékra változott.

• Az LMP a teljes népességen belül 2 százalékon maradt, míg a pártválasztók körében a júliusi 3 százalékot követően 4 százalékon áll.

• A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül 2 százalékról 4-re, a pártválasztókon belül 4 százalékról 6-ra növelte táborát.

• Az Együtt-PM a teljes népességben a júliusi 4 százalék után 1 százalékos szeptemberben, míg a pártválasztók között 6 százalékról 3-ra csökkent a támogatottsága.

Az előbbi változások felnagyítva látszanak a biztos szavazó pártválasztókra vetítve: 

• A Fidesz-KDNP  tábora a júliusi 59 százalékról 53-ra csökkent szeptemberre.

• De csökkent a Jobbik népszerűsége is: 15 százalékról 12 százalékra.

• Ezzel szemben az MSZP 15 százalékról 21 százalékra, a DK pedig 4 százalékról 8-ra erősített a biztos szavazók körében.

• Az LMP és az Együtt-PM esetében nem történt lényegi változás ebben a szavazói csoportban.

A Tárki szerint érzékelhető mértékben nőtt a bizonytalan és a szavazatukat titkolók csoportja: május és július között 38-39 százalék, szeptemberben viszont már 43 százalék nem tud pártot választani vagy nem árulja el választottját.