Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Még nagyobbat lehet kaszálni a letelepedési bizniszen

2014.09.25. 19:24
Még nagyobbat kaszálhat az a hét, többségében offshore magánvállalkozás, amely közvetítőként van jelen a letelepedési államkötvények értékesítésénél, miután a kötvények árát 50 ezer euróval megemelik.

Döntött a gazdasági bizottság, ezért ha a Parlament is elfogadja, akkor jövőre 300 ezer euróra emelkedik a letelepedési kötvény ára - írja az atv.hu. A letelepedési kötvényt azok a külföldiek vehetik meg, akik így szeretnének magyar vízumot, vagy letelepedési engedélyt kapni.

Egy éve jegyezhető a magyar letelepedési államkötvény, melyről Rogán Antal azt mondta, hogy ez igazi program. Eddig 1102 darabot adtak el belőle, fejenként 250 ezer euróért, ami azt jelenti, hogy több mint 275 millió euró bevételt hozott, a közvetítő magáncégek (többségük offshore társaság) egy-egy üzleten tízmilliókat keresett.

Sok az orosz vevő

Most a kormány emelné az árát 250 ezerről, 300 ezer euróra. „A miénk nem vitatott az EU részéről, mert nem rögtön állampolgárságot adunk – sőt ilyet nem is adunk, hanem először vízumot, majd letelepedési engedélyt kínálunk”- mondta a gazdasági bizottság fideszes elnöke.

A gazdasági bizottságban nagy vita nem volt a kötvényről. Az áremelést a szocialisták is támogatják, azt viszont kifogásolták, hogy sem munkahelyteremtéshez, sem befektetéshez nem kötik. Tóth Csaba szerint ráadásul a közvetítők is sokat keresnek, amiből nem biztos, hogy itthon adóznak.

Rogán Antal szerint nincs diszkont ár, a csalók ellen hatékonyan tudnak fellépni, a közvetítői jutalék átlagos, a befektetést pedig a visszaélések miatt nem támogatják.

A bizottságban végül nem egyhangúlag, de támogatták a díjemelést, melyet januártól vezetnének be. Eddig a legtöbb letelepedési államkötvényt a kínaiak vették, de sok az orosz érdeklődő is.

Jó üzlet ez valakiknek

Az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) végzi. A nagy pénzt azonban mégsem ők akasztják majd le a dologból. A parlament gazdasági bizottsága ugyanis közvetítő cégeket bízott meg a tényleges értékesítésre, a bejelentkező magántársaságok pedig szintén a parlament gazdasági bizottságának jóváhagyásával köthetnek szerződést.

Ezek a vállalkozások azonban nagyrészt nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, az adott ország területén szerződnek azokkal a külföldi magánszemélyekkel vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.

Ha tehát egy kínai üzletember hazánkba készül, nem közvetlenül az ÁKK-hoz fordul, hanem értékpapírokat vásárol meg egy olyan magáncégtől, amely speciális letelepedési államkötvényeket vásárol az ÁKK-tól.

Az adott magáncégnek ez két szempontból is rendkívül jövedelmező. Egyrészt ő nem 250 ezer euróért, hanem 221 ezer euróért vásárol, mivel diszkontot kap az ÁKK-tól.

Ezenkívül pénzt kér el az ügyintézésért is, az egyik kajmán-szigeteki cég például 40 ezer eurót. Öt év után – a határidő lejártával – aztán visszaadja az igénylő 250 ezer euróját.

A jogszabályok ráadásul nem szabják meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 ezer eurós névérték van megkötve, a költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja.

Tehát azt, hogy pontosan mennyit keres az ügyleten, minden forgalmazó maga alakíthatja, de a példánál maradva nagyjából 70 ezer euró lehet minden egyes letelepedni szándékozó ügyfél után. Ez 21 millió forint, ami a közvetítő offshore cég zsebében köt ki.