Rossz sorsú gyerekek és betegek is megszívják

Egy szabolcsi kis faluban másfél évvel ezelőtt eldöntötték a lakók, hogy a település melletti egykori tsz területén álló elhagyatott gyümölcsöst kezelésbe veszik, a fákat megmetszik, és ültetnek újakat is, a füvet és a gazt lenyírják, a termésből pedig aszalt gyümölcsöt, lekvárt és szörpöt készítenek, részben maguknak, részben eladásra. A terv megvalósításához a Svájci–Magyar Civil Alapnál pályáztak pénzre. Nyertek is, nem sokat, de arra épp eleget, hogy feljavítsák a gyümölcsöst, és beinduljon a termelés. Az alapot kezelő szervezetek félévente, a haladásuk ütemének megfelelően utalták a pénzt, de idén ősszel nem jött több. Pedig már csak egy aszalót és befőttesüvegeket kellett volna venni, de így arra már nem maradt pénz, a leszüretelt gyümölcs pedig szépen lassan rájuk rohadt.

Így kell elképzelni, hogy milyen típusú projektek és szervezetek járnak rosszul azzal, ha a Svájci–Magyar Civil és Ösztöndíj alap pénzeit kezelő alapítványok – a norvég botrány miatt elhíresült Ökotárs, Demnet, Kárpátok és Autonómia Alapítvány – adószámait végleg felfüggeszti az adóhatóság.

mert azt az alapítványokon keresztül utalja a Miniszterelnökség. Adószám hiányában viszont az alapítványok sem fogadni, sem utalni nem tudnak pénzt.

Már a svájciak is itt befolyásolnak?

Svájc, a Norvég Civil Alapot összeadó Norvégiához, Liechtensteinhez és Izlandhoz hasonlóan az EU-csatlakozásunk után, egy Európai Bizottsággal kötött szerződés alapján ajánlott fel összesen 131 milliárd forintot Magyarországnak, a felzárkózás segítésére. Ez az összeg lényegében szabadon felhasználható bármilyen gazdaságfejlesztő, szociális biztonságot növelő vagy környezetvédelmi projektre. Svájc csak azt kötötte ki, hogy a pénz 40 százalékát a legszegényebb vidékeken, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön kell elkölteni.

Ebből pénzből körülbelül 1,3 milliárd forint jut a Svájci–Magyar Civil és Ösztöndíj Alapokba, azaz ennyi pénzt kaptak a civil szervezetek. Ezt az összeget 2012 és 2015 között kell felhasználni részben környezetvédelmi és szociális projektekre a legelmaradottabb magyarországi régiókban, részben nehéz helyzetben lévő középiskolások támogatására. A pályáztatási körök már lezárultak, a nyertes projektek félévenként, egy projektmegvalósítási beszámoló alapján kapják meg a pénzt a munka folytatásához.

A tíz legtöbb pénzzel támogatott projekt közül hét hátrányos helyzetű, szegény diákokkal és családokkal foglalkozik, kettő a civil szervezetek közti együttműködést, egy pedig az anyák összefogását segíti. Ezek mellett a támogatott projektek között van például 

Az állam – kezdetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, majd megszűnése után a Miniszterelnökség – által szétosztott jóval nagyobb összeget főként árvízi védekezésre és árvíz utáni helyreállításra, turizmusfejlesztésre, gyerekek környezetvédelmi oktatására, vízműhálózatok felújítására és még többtucatnyi különböző projektre költötték. A támogatott projekteket Magyarország Svájccal közösen választotta ki egy prioritási lista alapján, és a pénzt már 2012-ben 100 százalékban lekötötték.

Mi köze ehhez a norvégos civileknek?

Az 1,3 milliárd forint szétosztását ugyanaz a négy alapítvány koordinálta, mint a Norvég Civil Támogatási Alapot. Az Ökotárs, a Demnet, a Kárpátok és az Autonómia Alapítvány egy pályázaton, konzorciumban nyerte el a koordinálás jogát, a feladattal az akkor még működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bízta meg a szervezeteket.

A konzorciumhoz beérkező pályázatok bírálata máshogy zajlott a norvég, és máshogy a svájci alap esetében. A legfontosabb különbség, hogy

míg a Norvég Alap esetében a kormány delegáltjai csak az eljárásrend betartására ügyeltek a döntéshozáskor.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ennek ellenére most már mindkét alap lebonyolítását vizsgálja. Az egyik gyanújuk az, hogy egyes pályázókat politikai okokból részesített előnyben a konzorcium. Ha az így lenne, azt a bírálóbizottságokban ülő kormányzati képviselők már évekkel ezelőtt észrevehették és jelezhették volna akár a nemzetközi donorok, akár az alapítványok, akár a kormány felé.

„Egyszer fordult elő, hogy a kormány delegáltja a bírálóbizottság ülésének elhalasztását kérte, mert nem volt ideje átnézni a pályázatokat, de akkor a szintén megfigyelőként résztvevő norvég képviselő elmagyarázta neki, hogy neki nem is kell ismernie a pályázatokat, mert nincs szerepe a döntéshozásban” – mondta az Indexnek Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs társelnöke.

A bírálóbizottságok tagjaival egyébként titoktartási nyilatkozatot íratott alá az Ökotárs, így tőlük nem tudtuk megkérdezni, mit tapasztaltak a bizottsági üléseken. „Az elmúlt egy évben a titoktartási kötelezettség ellenére azért kiszivárogtak olyan dolgok a döntéshozatalról, amit csak az tudhatott, aki ott ült benn" – mondta Foltányi.

Mi lesz a támogatottak sorsa?

„Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb tanulsága az, hogy nem lehet tudni, ki mit fog lépni, semmi sem biztos" – válaszolta Foltányi, amikor arról kérdeztük, mi lesz a svájci alapból finanszírozott projektek sorsa, ha végleg felfüggesztik a pénzt kezelő alapítványok adószámát.

A NAV egyelőre csak első fokon döntött a négy alapítvány adószámának felfüggesztéséről, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag még működnek az adószámok, és 15 napon belül fellebbezhetnek a döntés ellen az érintettek.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága, amely a Svájci Hozzájárulás pénzeinek elköltését ellenőrzi, és amely a civil konzorciumnak rendszeresen utalja a következő támogatást, az Indexnek csak annyit mondott, amikor a veszélyben lévő projektek sorsáról faggattuk, hogy az ő feladata a szabályszerű működés és költés ellenőrzése, a Civil és Ösztöndíj Alap keretében támogatott kisprojektek végrehajtásáért, menedzsmentjéért azonban az Ökotárs vezette konzorcium felelős. 

„A projektek végrehajtása kapcsán felmerülő kockázatokról, esetlegesen szükséges intézkedésekről a svájci féllel konzultálva döntünk” – közölte az államtitkárság.

Foltányi szerint annyi biztos, a svájci félnek nem érdeke, hogy befuccsoljon a program. Arról viszont nem tud, hogy Svájc – Norvégiához hasonlóan – kiállt volna a civil konzorcium mellett, vagy kifogásolta volna a Kehi és más hatóságok eljárását.

A botránynak nem csak olyan közvetlen anyagi hatása lehet, mint a svájci alap esetében. Bár a Norvég Alap idei nyertesei közül eddig még senki nem mondta vissza a projektjét a botrány miatt, Foltányi elmondta, hogy kapnak nem túl szívmelengető visszajelzéseket is. Szerinte

az igazi kérdés, hogy hányan mernek majd pályázni ilyen hangulatban az októberi körben.