Béla
4 °C
15 °C

A bíróság döntött: nem csaló a főmágus

2014.10.01. 15:16

Frissítés, 2018. 07. 20.: B.Endrét a Fővárosi Törvényszék jogerősen felmentette. Az alábbi cikk az első fokú, szintén felmentéssel zárult tárgyalásról szólt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán felmentette a csalás vádja alól B. Endrét, azaz Anushavant, a Magyar Mágusszövetség főmágusát, akit egy régi ügyfele, egy nyugdíjas, de egykor Svájcban adószakértősködő asszony feljelentése juttatott a vádlottak padjára.

Kettejük története még 2009 őszén kezdődött, amikor a nő a neten keresgélve rátalált a mágusra. Anushavan tagadja, hogy a nevére kidobott netes oldalak a sajátjai lennének, de ezek mindenesetre szerelmi oldás-kötés, rontáslevétel, sikermágia ígéretével vannak tele, ez vezette az asszonyt is a Váci utcai jósdába.

Ekkor éppen nehéz helyzetben volt, nemrég veszítette el a férjét, és folyamatban lévő örökösödési ügyében is jól jött volna a segítség. Hogy pontosan mi történt a mágus és őközötte, hogy a megállapodásuk része volt-e a rontáslevétel is, az örökösödési ügy befolyásolása, vagy csak spritituális segítségről volt szó, azt csak ők tudják, és mindketten mást mondanak róla. Az viszont biztos, hogy a nő négy részletben kis híján 2 millió forintot, egész pontosan 1 993 075 forintot utalt át a következő hónapokban a mágusnak.

A parazitázás különösen rosszul esett

Ez csak a kezdet volt. Bizalmassá váló viszony, külföldi és belföldi utazások, közösen szőtt tervek következtek, majd végül 2011 áprilisában a nő részéről egy feljelentés, amelyben az eredeti 2 millió mellett sokkal nagyobb, több tízmilliós nagyságrendű állítólagosan kicsalt összegek is szerepeltek. Az egyik nagyobb, 25 milliós tételt a nő saját állítása szerint egy távolkeleti holmikat áruló közös galéria árubeszerzésére, a másik 11 milliósat kölcsönként, BMW-vásárlásra adta a mágusnak. Az összegek átadására semmilyen bizonyíték nem volt, csak a nő szava. Ezek az ügyletek bekerültek a vádiratba, de az ügyész az utolsó pillanatban maga tett le arról, hogy miattuk is felelősségre vonja a mágust. "Nem tehetek mást" – mondta a vádbeszédben.

A vád így megmaradt a négy részletben kifizetett 2 milliónál. Az ügyész felfüggesztett börtönt indítványozott azzal, hogy írják elő azt is: B. Endre "mágusi tevékenységet" nem végezhet. Kérte, tekintse a bíróság a súlyosító körülménynek a jelenség "rendkívüli elszaporodottságát" (vagyis hogy manapság látók, spiritiszták, főpapok tömegével hirdetik a szolgáltatásaikat, teljes nyugalommal) és azt is, hogy elesett, szerencsétlen sorsú nő lett "a parazita jellegű" elkövetés áldozata.

Ez a parazitás kiszólás különösen fájhatott a mágusnak. Főleg, hogy még a nő ügyvédjének is megtetszett, ő is átvette a saját beszédében. Anushavan, aki az ítélethirdetésre valamilyen okból sötét színű öltönye kiegészítőjéül kötött sapkát választott, az utolsó szó jogán visszautasította, hogy ő parazita volna, és jó szónoki érzékkel ezen a ponton említette meg, hogy ennek az ügynek a kapcsán megismerte az ügyvédeket.

Szuggesztív személyiség

A mágus beszédének már a felütése is erős volt, a sok "tisztelt" megszólítás között teátrálisan hátrafordult, hogy az arcába nézve teljes nevén köszönthesse feljelentőjét, aki a tárgyalás elején nyomatékosan kérte neve titkosan kezelését. A nő ügyvédje nem véletlen mondta, hogy "szuggesztív személyiségű vádlottal állunk szemben". Anushavan a "van" helyett azt mondta, "vagyon", árva gyerekkoráról, vallásos neveltetéséről, jótékonykodásról mesélt, József Attilát idézett.

Olyanokat mondott, hogy "az istenhit azért fontos még a mágus számára is, mert van egy rend, ami etikát, morált teremt", és kijelentette, büszke arra, hogy soha nem követett el bűnt. A feljelentője, aki idővel saját bevallása szerint is belészeretett, "nem egy elesett hölgy", boszorkánynak nevezte magát – állította a mágus. Szerinte egyébként "mindenkinek szíve joga, hogy miben hisz", de a bíróságot biztosította arról: ő maga is szemben áll azzal, hogy boldog-boldogtalan spirituális szolgáltatást kínál, és szerinte is el kell ítélni, aki másokat becsap.

A Magyar Mágusszövetség főmágusa, aki az ügy miatt 2011-ben majd' félévre előzetesbe is került, a felmentő ítélet kihirdetése alatt sokkal kevésbé látszott megkönnyebbültnek vagy boldognak, mint amennyire jól láthatóan feszült és csalódott lett a feljelentője. A PKKB bírája, Biczó László azzal kezdte az indoklást: az ügyben olyan állásfoglalásra kényszerült az igazságszolgáltatás, amelyre nem szívesen vállalkozott.

A kérdés szerinte végső soron az volt: ezoterikus szolgáltatás nyújtása bűncselekményt valósít-e meg. Az ő válasza az, hogy nem. Hasonlatként a szemetelést hozta fel: erkölcsileg mindenkinek meg lehet a véleménye a szemetelésről, de ettől még büntetőjogilag elítélni nem lehet a szemetelőt.

"A bíróság elhatárolódik attól, hogy állást foglaljon ezoterikus kérdésekben"

– mondta.

A Btk. szerint a csalás definíciója ennyi: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el." A PKKB arra jutott, hogy a mágus ügyében nem erről van szó. Az egyébként "különleges intellektusú", a svájci bankszektorból érkező sértettről az eljárás során kiderült, hogy a mai napig hisz ezekben a dolgokban, csakúgy, mint a mágus maga. A 2 milliónak is azért fizette ki idővel mind a négy részletét, mert átmenetileg úgy érezte, tényleg jobban alakulnak a dolgai, mióta a mágus mellette áll.

A bíró szerint olyasmi a helyzet, mint a játékból, fogadásból származó követeléseknél. Ezek kifizetése ellen nem lép fel az állam, de nem is segít az ilyet kikényszeríteni. Mindenki azt tesz a vagyonával, amit akar, a szerződési szabadság nem engedi azt, hogy ebbe büntetőjogi eszközzel az állam a legkisebb erkölcsi aggály esetén belenyúljon – indokolt a bíró.

A mágusügynek ezzel még nincs vége. Az első fokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a nő pedig a pénzét még megpróbálhatja polgári peres úton visszaszerezni. De a tárgyalás végén így is hallani lehetett, amikor elmenőben a mágus odaszólt a feljelentőjének: "győzött az igazság".