Gyöngyöspatán túl is van élet

1280px-Ács31
2014.10.11. 11:36
A Roma Sajtóközpont szétnézett az országban olyan települések után kutatva, ahol sikeres együttélési modellt valósít meg a település vezetése. Választás előtti körkép a polgármesterek romák esélynöveléséért dolgozó nemzetközi hálózatának (MERI) tagjaival.

Ács (Komárom-Esztergom megye)

acs

„Egyáltalán nem népszerű az integrációs politika, amit én is képviselek. Mivel látják, hogy a település minden egyes lakosának jót akarok, mindenkiért egyformán harcolok, így mégis támogatnak. Egészen furcsa helyzet, hogy még a Jobbik is azt mondta, hogy Ácson nem indít jelöltet, mert jó vagyok. Na, ehhez mit szóljak?” – kérdezi Lakatos Béla, a Győr melletti hétezer lakosú kisváros, Ács fideszes polgármestere, aki büszkén vállalja, hogy roma. A településen a roma lakosság aránya csak tíz százalék körüli. Naponta kap hideget, meleget.

Renegát uniformis

Lakatos 2010-ben kétharmados győzelmet aratott, miután hét évig volt a helyi iskola igazgatója. Polgármesterkedése előtt minden rendszerváltás utáni kormánynak dolgozott. Keményen bírálta a kormány romapolitikáját és az Országos Roma Önkormányzat, azon belül is Farkas Flórián dominanciáját. Akkorát szólt be, hogy ki is lépett a Fideszből. Majd váratlan fordulattal visszalépett, ahogy fogalmazott: belülről könnyebb változást elérni. A kisebbségi önkormányzatok működéséről ma is az a véleménye, hogy legtöbb esetben a bérpótlék intézményesített rendszere. Értelmük nincs.

 

Lakatos Béla, amikor iskolaigazgató volt, meggyőzte az akkori polgármestert az integrált oktatás jelentőségéről. Fölmenő rendszerben nyolc év alatt megszüntette azt az iskolát, amelyikben elkülönítve tanították a roma gyerekeket, így maradt egy közös intézmény. Már a „cigányiskola” épülete sincs meg, egy cég működik benne. Hét év alatt megújult az intézmény, szakmailag és infrastruktúrájában is.

Szakképzési reformjával nem a spanyolviaszt találta fel, csak megkérdezte a helyi nagyvállalatokat, hogy milyen szakemberekre van szükségük, kiket vennének fel. Így hát nyomdászokat képeztek, és lett is mindenkinek munkája.  Az új központosított rendszerben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem vette át a szakképzést, így megszűnt a program.

Az önkormányzati földeken a fóliasátor is ad munkát a helyieknek, a jövőben pedig egy elektronikai hulladékbontó üzemmel szeretnék a foglalkoztatási adatokat javítani.

„ Persze minden szemlélet és megközelítés kérdése. Pont a napokban gondolkoztam azon, hogy vajon az 5000 fő fölötti településeken a szegénység nem létezik? Merthogy csak az 5000 fő alatti településeken lehet szociális tüzelőt igényelni. Na, mi hétezren vagyunk, igény van. De megoldjuk. Van az a megoldás, amikor a polgármester haverja kitakarítja az önkormányzati erdőt, örülünk, mert tiszta, de nem kap senki semmit, csak a haver. A másik irány, amikor a polgármester a rászorulóknak ajánlja fel a fát a takarításért cserébe” - mondta.

„Ha nem választanak meg, adok maximum fél évet, és itt sorra megszűnnek az integrációs programok. Közhely, de tényleg mindig a fejétől bűzlik a hal. A magyarországi települések 70 százalékában a polgármester a lakossági igényeknek próbál megfelelni. Ezekről az igényekről pedig jobb nem beszélni. Engem se az ácsi tehetős réteg fog megválasztani, az biztos. Valahogy a tolerancia megszűnt, és furcsa, hogy pont a leggazdagabbaknál.

Puszták népe

Ácshoz közigazgatásilag több tanya is tartozik. Az egyik legnagyobb Jegespuszta. Itt 120 ember él, többségük roma. A helyi nagyberuházók a környéken minden utat felújítottak, kivéve azt a 9 kilométeres összekötő utat, ami Áccsal köti össze a tanyát. Lakatos Béla szerint ez az előző vezetés direkt kérése volt, nehogy gyorsan beérjenek a romák a központba. A polgármester legutóbb közösségi házat és orvosi rendelőt adott át Jegespusztán. Az orvos ugyanis nem volt hajlandó eddig kijárni, és hát ha Mohamed nem megy, akkor oda kell vinni.

Mondok egy példát: van egy család, mélyszegénységben élnek, a gyereknek nincs normális cipője. Az önkormányzat segíti a családot egy cipővel, erre a reakció nem az, hogy persze, fogjunk össze, támogassuk őket, hanem az, miért kell segíteni a cigányokat? És ezt a település leggazdagabb embere mondja. Mellesleg egy fórumon, nagy plénum előtt nyíltan lecigányozott:

Csak majd nem egy cigány osztja nekünk a pénzt?!

  – kérdezte az egyik államtitkárt, aki eljött a fórumra.”

Lakatos szerint cigányként duplán nehéz egy települést vezetni. „Tudja, mivel kampányol a független kihívóm? Hogy be akarom telepíteni a tatabányai cigányokat Ácsra. De azt is hallottam már, hogy 5 év múlva nem polgármester-, hanem vajdaválasztás lesz, ha rám szavaznak az emberek. Vicc. Őszintén mondom, hogy a vidéki településekről hiányzik a fejlesztő, liberális szemlélet.  Bár úgy hallottam, erről most nem divat beszélni.”

Jászfényszaru (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

jaszfenyszaru

Jászfényszaru polgármestere szándékosan kerüli az integráció és a felzárkóztatás szavakat. Sokkal jobban szereti a tehetséggondozás és kreatív foglalkoztatás kifejezéseket. Így a népszerűségvesztéstől sem tart. 

Arra sem tud pontosan válaszolni, hogy a hatezer fős, Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen hány roma él. „Annyi a vegyes házasság, hogy ezt ma már senki se tudja megmondani.” Győriné dr. Czeglédi Márta 1990 óta vezeti a települést, ahogy fogalmaz, 24 éve van szolgálatban. Most se lesz kihívója.

A szociális szövetkezet program keretében az önkormányzat 6 hektár földjén több mint száz ember dolgozik. Gyümölcsösben és kertészetben. A tervek szerint egy feldolgozó üzemet szeretnének nyitni, hogy még több embernek legyen munkája. „Lehet falevelet összekaparni és értéket előállítani. Sokkal motiváltabbak az emberek, ha látják, hogy a munkájuknak van értelme, kézzelfogható eredménye. Persze a tisztaság is fontos, na de nem kell száz ember az utcák söprögetéséhez.”


„Tiszteletre méltó családok élnek itt. Ez az alapja mindennek. Nem a felzárkóztatási programok tucatját kell kidolgozni. Hiszek abban, hogy a művészetre, a kultúrára kell építeni. Fontosnak tarjuk, hogy a gyerekeknek ingergazdag környezetet alakítsunk ki, támogassuk őket a továbbtanulásban, és jó példákat mutassunk fel” - mondta.

A művészet iránti elkötelezettséget jelzi a keleti városrészben tavaly felállított cigány zenészek emlékműve is.  Lehet, hogy a sztereotip képet erősíti az emlékmű, de az mégis figyelemre méltó, hogy a településen élők büszkék a helyi roma családokra. Az emlékmű mellett a szabadidőpark is megújult, és két közösségi házat adtak át az ott élő, főként roma családoknak.  A lakosság összetételét firtató kérdéseink rendre lepattannak a polgármesterről, szerinte nem romákról, hanem lakosokról kell beszélni.

Decs (Tolna megye)

dencs

Decs nagyközséget negyedik ciklus óta vezető Biczó Ernő nem hisz a rövidtávú programokban, különösen, ha a szegénység és a kirekesztettség csökkentése a cél. Szerinte „a roma lakosság integrációja nem lehet ciklusfüggő, azt következetesen kell végigvinni akár évtizedeken keresztül.”

A közmunka sokat lendít a település életén, de nem végleges megoldás. Évek óta igyekeznek vállalatszerűen működtetni a közfoglalkoztatást. A 100-110 alkalmazott feladatait brigádvezetők, csoportvezetők és egyéb adminisztratív személyzet koordinálják, akik maguk is sokszor a legnagyobb nyomorból kikerülve küzdötték fel magukat irányítóvá. A polgármester szerint a vállalatszerű működés megkönnyíti majd az átmenetet dolgozóknak a profitorientált szférába, ha egyszer majd elhelyezkednek. Ne feledjük el – mondja Biczó – hogy sok közmunkásnak ez az első munkahelye, mert előtte nem volt lehetőségük dolgozni.

A település maga is továbblépést tervezi: a közeljövőben szövetkezetek létrehozásával szeretnének túllépni a közfoglalkoztatás anyagi és szakmai korlátjain, és valamelyest nagyobb bevételt biztosítani a dolgozóknak.

A helyi iskolával kapcsolatban már nem ennyire pozitív a kép, egyelőre képtelenek megállítani, hogy a tehetősebb szülők másik településre hordják a gyerekeiket, ezért az iskola szegregálódik. A faluban ennek ellenére egyre több a továbbtanuló roma fiatal. A település rendkívül informatív honlapját például egy kommunikáció szakos roma egyetemista szerkeszti, de többek között van orvostanhallgató roma egyetemista is Decsen.

A polgármester és az önkormányzat munkáját megkönnyíti, hogy évek óta roma referenst alkalmaznak, aki az érintettekkel való kapcsolattartás mellett a romák és nem romák közötti jó viszony ápolását is a feladatának tekinti. Ennek érdekében például a romák és a nem romák körében is nagyon népszerű testépítő klubot indított, a sportolás közben pedig szinte észrevétlenül alakulnak ki jó barátságok.

Az interetnikus kapcsolatok kialakítása kulcsfontosságú a polgármester szerint, ezért minden települési rendezvényen igyekeznek bevonni a teljes lakosságot a programokba. Legutóbb a Szent István napi rendezvényen 52 csapat főzött, közöttük szép számmal voltak romák is.

A településen kevés a bűncselekmény, a polgármester legutóbb két éve hallott betörésről.

A falu jelenleg 15 projektben érdekelt, Biczó nagy reményeket fűz egy három országra kiterjedő uniós mintaprogramhoz, amibe ha bekerülnek, megújuló energiával teljesen önellátóvá tudják tenni a települést. Biczó Ernő szerint mégis az a legfontosabb eredmény, hogy a településen béke van. Ezt bizonyítja, hogy más hasonló adottságú településekkel ellentétben, Decsen nincs jelen sem a Jobbik, sem más szélsőséges szervezet. 

Kakucs (Pest megye)

kakucs

„Több szavazatot visz, mint amennyi roma szavazatot hoz az integrációs politika. De jobban szeretem, ha inklúzióról, befogadásról beszélünk inkább. Csodák mégis vannak, hiszen eddig már háromszor választottak meg a kakucsiak”- mondja Szalay István polgármester a Pest megyei Kakucson.

2002-ben, amikor először megválasztották, elhatározta, hogy kilép az „először a romáknak kell tenni valamit, aztán majd mi is segítünk, ha bebizonyítják, hogy érdemesek rá” gondolatkörből. Kakucs polgármestere szerint a társadalom felelős minden egyes tagjáért, mindentől függetlenül. Szerinte alapvető probléma, hogy a romákat nem fogadják el egyenrangú állampolgárként Magyarországon.

Kakucson 60 millió forintos keretből telepfelszámolási, oktatási és foglalkoztatási program indult. Öt család kapott viskó helyett lakást Kakucson, valamint a szomszédos településen. Két család teljesen új építésű házba költözhetett. A polgármester azért árnyalja a képet: „A kakucsi modell is csak kirakat. Sikeres, be lehet mutatni, mindenkinek ez az érdeke. De hát évente csak 10-15 nyomortelepet számolnak fel. Azért ez nem egy nagy eredmény. Ezért mondom, hogy kirakat.”



Kakucson a legkisebbeknél kezdték: a helyi általános iskolában integráltan tanulnak a gyerekek, nincs „cigányiskola” vagy „cigányosztály”. A helyi politikába is sikeresen vitték be ezt a szemléletet, a kisebbségi önkormányzat vezetőjét beválasztották az önkormányzat képviselő-testületébe is.

„Az emberek többsége nem zsigerből, csak megszokásból utálja a romákat. A bonyolult kérdésekre szeretik az egyszerű választ. A társadalmon kellene először változtatni, alkalmassá kellene tenni a befogadásra. Ezért beszélek én inkább inklúzióról. Az is baj, hogy a pozitív példák nem érnek össze, csak szigetszerűen működnek, vagy elhalnak.  A szociális szakemberek, szociális munkások sem hisznek bennük. Ha hinnének, már rég összeértek volna. Ennek ellenére mégis optimista vagyok” - mondta.

Gyulaj (Tolna megye)

gyulaj

A tolnai települést két ciklus óta vezető polgármester nem csak munkájának, hobbijának is nevezi a település vezetését. „Éppen a Romet program keretében voltam kint egy nemzetközi konferencián, ahol tíz ország településvezetői osztották meg egymással a tapasztalataikat. Hát van tőlünk fejletlenebb, elmaradottabb ország, település, de fejlettebb is” – mondja Dobos Károlyné.

Kérdésünkre, hogyan lehet jól vezetni egy olyen települést, ahol a romák többségben vannak, határozottan kijelenti: „Gyulaj nem kudarcos a falu! Munkát kell biztosítani az embereknek, és az mindent megváltoztat. Én nem hiszek a fegyelmezésnek álcázott gyűlöletkeltésben, csak a kitartó munkában és a partneri viszonyokban. Emberségesen kell megoldani a problémákat. Esélyt kell neki adni.”

Bár sokan szidják a közmunkát, Dobosné szerint tudomásul kell venni, hogy vannak olyan térségei az országnak – Gyulaj is ide tartozik – ahol egyszerűen nincs jelentős alternatívája a közfoglalkoztatásnak. Bár hasonló falvakban nem ritka, hogy akár 5-8 ember is elindul a presztízzsel járó polgármesteri posztért, Gyulajon egyedül Dobosné méretteti meg magát. A polgármester szerint ennek két oka lehet. Amellett, hogy sokan elégedettek lehetnek a munkájával, a polgármesterséggel járó kemény munka el is rettenti a lehetséges jelölteket.

„Általában reggel negyed hétkor már bent vagyok, sokszor este nyolckor még itt találnak.” – mondja a nemrégiben megözvegyült asszony, hozzátéve, hogy a család mellett ezt valószínűleg ő sem tudná megtenni, de így szinte minden idejét a település ügyeivel töltheti. 

Az alig ezer fős tolnai falu intézménymegtartó ereje irigylésre méltó, nemcsak az iskolát nem zárták be, de a folyamatos pályázatoknak köszönhetően korszerű intézmény működik a településen. Most fejezik be az óvoda bővítését is, amire nagy szükség van, hiszen tavasztól már hetven óvodáskorú gyermeket kell fogadnia. Az iskolában 9-10. osztály is működik, hogy ezzel is visszaszorítsák a korai lemorzsolódást. A középiskolában azonban még ma is nagy probléma, hogy a kikerülő gyerekek nagyon nagy része idő előtt otthagyja az iskolát.

A faluban azért van érettségizett és értelmiségi roma is: minden szakmával rendelkező embert próbálnak helyben tartani és foglalkoztatni. Az óvodában roma óvónő és dajka is dolgozik, a polgármesteri hivatalban az irodán is találunk roma munkaerőt, de a polgármester büszke a konyha roma főszakácsára is.

„Az emberek itt nem igen törődnek a politikai játszmákkal, elég feladat nekik a mindennapi betevő előteremtése” – jön a válasz a helyi esetleges cigányellenességre vonatkozó kérdésre.  „2009-ben egy program keretében beköltöztettünk kilenc családot a telepről a faluba, akkor volt, aki megszólt, de az idő minket igazolt. A kilenc családból mindössze egynél voltak apróbb beilleszkedési problémák, amit azóta már megoldottunk” – teszi hozzá.

A polgármester szerint „ritkán vannak kisebb terménylopások, de ez egyáltalán nem jellemző a falura, komolyabb bűncselekményre pedig már nagyon régen nem volt példa”.

A település elzártsága miatt van olyan férfi, aki a harmincas éveiben kezdett dolgozni a közmunkában. A falubeliek látták, hogy szorgalmas és jól teljesít, ma már egy piaci munkaadó megbecsült dolgozója. Nagyon kevés viszont a vállalkozás, iparűzési adóból alig van valami bevétele a falu költségvetésének. Ezért minden pályázati lehetőséget megragadnak, most is több uniós projekt fut egyszerre, hamarosan húsfeldolgozó és savanyító üzemet hoznak létre uniós forrásból. A tervek szerint az üzemek működtetését a falu és a máltai szeretetszolgálat által alapított szociális szövetkezet fogja a jövőben átvenni, így a közfoglalkoztatás mellett ez is munkaadó lesz.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön