Jolán
2 °C
4 °C

Valamit brutálisan elszámolt a baloldal

2014.10.13. 18:44 Módosítva: 2014-10-14 09:32:41
Kilenc győzelemesélyes budapesti kerülettel kalkulált még augusztusban a baloldal, ehhez képest a legkönnyebbnek gondolt terepeken elvéreztek: Csepel, Kőbánya és az erzsébetvárosi bulinegyed a DK-ból, Újpest pedig az MSZP-ből nem kért. Ezzel borult az elmúlt hónapok trendje, megállt a Demokratikus Koalíció előretörése, miközben az Együtt-PM alig több mint ezer szavazattal menekült meg a katasztrófa-forgatókönyvtől, ám a párt egyben tartása így sem lesz egyszerű. Továbbra is az MSZP marad a baloldal legszervezettebb pártja, miközben az LMP végre visszaszerezte azoknak az önkormányzati mandátumoknak a többségét, amiket a pártszakadáskor a PM-es dezertőrök magukkal vittek. Ilyen Budapestre ébredt a baloldal október 13-án.

A főpolgármesteri versenyt a baloldali pártok már áprilisban feladták, annál több reményt fűztek viszont ahhoz, hogy legalább a hagyományosan baloldali kerületeket sikerül visszaszerezniük, és ezzel talán a fővárosi közgyűlésben is megszorongathatják a Fideszt. Az LMP vezetői eközben saját maguknak nem tették túl magasra a lécet, leginkább a pártszakadás előtti állapotok visszaállítását tűzték ki célul, azaz a PM-be távozók által elvitt mandátumok nagy részének a visszaszerzését. A Jobbik meg látványosan nem akart semmit sem kezdeni a fővárossal.

Bemutatjuk, hogyan fognak kinézni a fővárosi erőviszonyok a következő fél évtizedben az ellenzék szempontjából.

Fővárosi közgyűlés

A közgyűlés maradt 33 fős, azonban az új választási szabályok miatt teljesen átalakult az összetétele. Tagjai:

  • a főpolgármester, azaz Tarlós István
  • 23 kerületi polgármester, 17 fideszes, 5 baloldali és 1 független
  • és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselő, 5 baloldali, 2 fideszes, 1 LMP-s és 1 jobbikos

Ez azt jelenti, hogy a korábbi 51%-os Fidesz-többség helyett most elvileg 60% áll Tarlós mögött, ám a gyakorlatban megjósolhatatlan, hogy a kerületi polgármesterek lobbiját letörni, a fővárost pedig központosítani akaró főpolgármester ezzel jól járt-e vagy sem. Az biztos, hogy az ellenzéknek még kevesebb beleszólása lesz a közgyűlés dolgaiba.

A korábbi tízfős MSZP-frakció 6 szocialistára és 2-2 Együtt-PM-esre, illetve DK-sra aprózódott, ráadásul a kerületi polgármesterek bekerülése is tovább bontja a politikai egységet.  A XIII. kerületet irányító Tóth Józsefre például az MSZP budapesti és országos vezetésének is alig van befolyása, miközben a XX. kerületet vezető Szabados Ákos, ahogy egy befolyásos szocialista fogalmazott, „akár MSZP-Fidesz közös jelölt is lehetett volna". Az MSZP-frakció új összetétele minden bizonnyal a Horváth Csabával fémjelzett eddigi vezetés végét is jelenti.

   2014    2010 változás
Fidesz-KDNP 20 Fidesz-KDNP 17 +3 
MSZP 6 MSZP 10 -4 
Jobbik 1 Jobbik 3 -2 
LMP 1 LMP 3 -2 
Együtt-PM 2       +2 
DK 2       +2 
független 1       +1 

Az Együtt-PM-nél szintén borítékolható a belső konfliktus. A pártszövetséget alkotó formációik közötti feszült viszonynak nem tesz jót, hogy miközben az Együtt vezetésének magját alkotó Haza és Haladás, illetve Milla-politikusok alig jutottak pozíciókhoz, a PM a valódi súlyát irreálisan meghaladva parlamenti képviselőt, EP-képviselőt, és most már polgármestert, illetve közgyűlési tagot is ad. Ráadásul az Együtt-PM kompenzációs listájáról elvileg a Szolidaritást vezető Székely Sándor a másik közgyűlési mandátum várományosa, miközben Szigetváriék azt Juhász Péternek ígérték oda.

Bár első ránézésre az LMP is az új közgyűlés egyik vesztese, azonban mivel a 2010-ben bejutott három képviselőjük mindegyike dezertált tavaly az Együtt-PM-be, Csárdi Antal bejutásával legalább a semmihez képest jobban állnak.

Jobbik viszont okkal lehet csalódott, a korábbi három képviselőjük után most teljesen eljelentéktelenedtek a Városházán.

Kerületek: Csak a kipróbált arcok rúghattak labdába

Az alábbi táblázatban az látható, hogy a baloldal által legesélyesebbnek tartott kilenc plusz egy kerületben mekkora különbséggel nyertek vagy kaptak ki jelöltjeik.

   polgármesterjelölt nyert/vesztett előny/lemaradás
MSZP-jelölt         
XIII. kerület Tóth József (regnáló) nyert +47,27%
XIX. kerület Gajda Péter (regnáló) nyert +29,02%
XX. kerület Szabados Ákos (regnáló) nyert +18,96%
IV. kerület Trippon Norbert vesztett -16,71%
DK-jelölt         
VII. kerület Farkas Ferenc vesztett -12,07%
X. kerület Élő Norbert vesztett -16,59%
XV. kerület Hajdu László nyert +2,87%
XXI. kerület Horváth Gyula vesztett -11,53%
Együtt-PM-jelölt         
XIV. kerület Karácsony Gergely nyert +2,84%
IX. kerület Gegesy Ferenc vesztett -1,31%

Pár következtetés egészen nyilvánvaló:

  • A most regnáló baloldali polgármesterek mindenütt nagy fölénnyel nyertek: XIII. kerület +47,27%, XIX. kerület +29,02%, XX. kerület +18,96%.
  • A baloldal korábban regnáló polgármesterei ellenzékből is tisztesen helytálltak és szoros eredményt értek el. A IX. kerületet 20 évig irányító volt SZDSZ-es Gegesy Ferenc most Együtt-PM-esként alig több mint 1%-kal maradt le, a XI. kerületet 2002-2010 között vezető Molnár Gyula is csak 5%-kal kapott ki, a XV. kerületben pedig a korábban 14 évig polgármester Hajdu László kicsit kevesebb, mint 3%-kal nyert.
  • Zuglót az egyik legismertebb ellenzéki politikus, Karácsony Gergely épp hogy be tudta venni. Ehhez kellett az eddigi városvezető, Papcsák Ferenc visszavonulása, az erős helyi LMP-s és liberális gyökerek, illetve a Tóth Csaba vezette zuglói MSZP erőforrásai.
  • Négy hagyományosan baloldali, ráadásul még tavasszal is megnyert kerületet is elbukott a baloldal, hármat (Erzsébetváros, Kőbánya és Csepel) a DK, egyet (Újpest) az MSZP. Nem csak, hogy elbukta őket: brutálisan alulmaradt. A fideszes kerületvezetőkkel szemben három helyen városvezetési tapasztalattal nem rendelkező újonc indult, Csepelen pedig egy volt alpolgármester – a vereségek közül éppen az utóbbi a legfájóbb, és vasárnap este maguk a DK-sok is megdöbbentek a hatalmas különbségen.

És ezek csak azok a kerületek, ahol összefogott a baloldal! Azokon a helyeken, ahol egymással szemben indítottak jelölteket, még katasztrofálisabb eredmények születtek: az I., VIII., XII. vagy XVI. kerületben a Fidesz 45-50 százalékot vert rá a második helyezettre, miközben a külön induló baloldaliak zöme a 10 százalékot sem érte el.

Ezekben a kerületekben már az elmúlt hetekben látszott, hogy egyáltalán nem pörög a kampány, és a választások után már nyíltabban is arról beszéltek minden pártban, hogy az itt induló jelöltek előre feladták az egészet és gyakorlatilag bojkottálták a kampányt. 

DK: kialkudták, hogy aztán elbukják

Az október 12-i budapesti választási eredmény látványosan megütötte Gyurcsány Ferencet, nem véletlenül. A DK olyan hagyományosan baloldalinak számító, győzelemesélyes kerületekben szerepelt katasztrofálisan, melyeket a baloldal még most tavasszal is hozni tudott. A párt a hétfői elnökségi ülésén arról döntött, hogy egy külsős stáb, illetve politikusok bevonásával szakértői elemzést rendelnek meg a budapesti vereségről, annyira nem értik ők sem az okokat. 

Az MSZP-Együtt-DK augusztusi megállapodásával egyértelműen Gyurcsányék jártak a legjobban: az esélyesnek tartott kilenc kerületből négyet sikerült maguknak kialkudniuk, a VII.-et (Erzsébetváros), a X.-et (Kőbánya), a XV.-et (Rákospalota, Pestújhely, Újpalota) és a XX.-at (Csepel). Ehhez képest a XV. kerületet alig három százalékkal tudták csak megnyerni, miközben az ősbaloldali munkáskerületeket, valamint a DK-t áprilisban egyetlen egyéni mandátumához juttató Erzsébetvárost 12-17%-os, megalázó különbséggel elbukták.

A képet tovább rontja, hogy a XV. kerületet DK-s színekben megnyerő Hajdu László pártelkötelezettsége szinte csak névleges. A négy éve függetlenként induló, előtte pedig MSZP-színekben politizáló Hajdutól nem különösebben lehet arra számítani, hogy a Demokratikus Koalíció pártépítését jelentősebb erőforrásokkal segítené. Ráadásul a többség sem jött össze a rákospalotai képviselő-testületben, ami szintén gátolja a DK helyi terjeszkedését.

MSZP: a kis öröm is nagy öröm

A budapesti MSZP-seket kevésbé ütötték meg a vasárnapi eredmények. Sőt, két szempontból is jól jöttek ki a dologból. Egyrészt Bokros Lajos vártnál jobb szereplése miatt kevésbé tudja őket támadni a párt országos vezetése, másrészt a szocialisták – a májusi EP-bukta után –visszaszerezték a baloldali pártok közötti első helyet a fővárosban.

Az MSZP-sek különösen örülnek az angyalföldi győzelemnek, és nem elsősorban Tóth József előre elkönyvelhető győzelme a fontos, hanem az, hogy az összes egyéni választókerületet, sőt szavazókört megnyerték. Az eredményt az teszi különösen értékessé, hogy az MSZP itt nemcsak a Fidesszel, hanem az ellenük összeálló baloldali koalícióval, az Együtt-PM-DK-Momával is harcolt. És 15:0-ra nyert mindenkivel szemben.

Az MSZP-sek számára az újpesti eredmények okoztak csak meglepetést. Itt szoros eredményre és esetleges baloldali győzelemre számítottak, de Trippon Norbert csúnyán alulmaradt. Egy MSZP-s vezető szerint a problémát az okozta, hogy míg a fideszes Wintermantel Zsolt közel került és elfogadható is lett a hagyományos szocialista szavazótábornak, Trippon az elmúlt négy évben megismertetni sem tudta magát. 

Együtt-PM: Elkerülték a katasztrófát, de a pártszakadást még nem

De ez kevesebb, mint 1200 szavazaton múlott, ennyivel sikerült ugyanis Karácsony Gergelynek legyőznie fideszes ellenfelét a XIV. kerületben és legalább egy polgármesteri széket biztosítania az Együtt-PM-nek. Augusztusban a pártszövetségen belül is sokat bírált hárompárti egyezségből a Szigetvári Viktor vezette formáció jött ki a legrosszabbul: az Együtt-PM csupán egyetlen győzelemesélyesként elkönyvelt kerületet kapott meg, de most legalább azt megnyerték.

A bírálatok főként annak szóltak, hogy a májusi EP-választáson a pártnak relatív sikert hozó önálló indulása és imázsépítése után Szigetvári ismét belevitte az Együtt-PM-et abba a koordinált indulásba, ami áprilisban egyszer már katasztrofálisan sült el. Nem csak hogy alig szereztek képviselői helyeket, de közben feladták saját identitásukat és a Gyurcsány Ferenccel való összefogás teljesen hiteltelenítette a korszakváltás üzenetét. Szigetvári másik hibásnak tekintett döntése, Falus Ferenc jelölése pedig tovább rombolta a párt tekintélyét.

Bár úgy tűnhet, Zugló megszerzése utólag igazolja az összefogás szükségességét, az Együtt és a PM között kialakult bizalmi válság miatt az előbbi formációnak ez nem vigasz: Szigetvári Viktor a kampányzárón nyíltan arról beszélt, hogy a PM kést döfött a hátába, amiért kihátrált Bokros mögül. Ezzel párhuzamosan több lap is az Együtt és a PM szakításáról kezdett el cikkezni.

Az Együttben egy olyan forgatókönyvvel is számolnak, hogy Karácsony és leendő alpolgármestere, az áprilisban még Vecsésen induló Szabó Rebeka Zuglót a PM „kifizetőhelyévé" teszi, a parlamentből tavasszal kihulló PM-esek pedig az egzisztenciális problémáik megoldódásával könnyebben szánhatják rá magukat a kiválásra. Persze kérdés, hogy a kerületi politikát uraló Tóth Csaba és sokat látott szocialistái mekkora teret hagynak a PM-nek a kibontakozásra, és mit is várnak a kampányban nyújtott segítségükért cserébe.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?