István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Valamit brutálisan elszámolt a baloldal

2014.10.13. 18:44 Módosítva: 2014.10.14. 09:32
Kilenc győzelemesélyes budapesti kerülettel kalkulált még augusztusban a baloldal, ehhez képest a legkönnyebbnek gondolt terepeken elvéreztek: Csepel, Kőbánya és az erzsébetvárosi bulinegyed a DK-ból, Újpest pedig az MSZP-ből nem kért. Ezzel borult az elmúlt hónapok trendje, megállt a Demokratikus Koalíció előretörése, miközben az Együtt-PM alig több mint ezer szavazattal menekült meg a katasztrófa-forgatókönyvtől, ám a párt egyben tartása így sem lesz egyszerű. Továbbra is az MSZP marad a baloldal legszervezettebb pártja, miközben az LMP végre visszaszerezte azoknak az önkormányzati mandátumoknak a többségét, amiket a pártszakadáskor a PM-es dezertőrök magukkal vittek. Ilyen Budapestre ébredt a baloldal október 13-án.

A főpolgármesteri versenyt a baloldali pártok már áprilisban feladták, annál több reményt fűztek viszont ahhoz, hogy legalább a hagyományosan baloldali kerületeket sikerül visszaszerezniük, és ezzel talán a fővárosi közgyűlésben is megszorongathatják a Fideszt. Az LMP vezetői eközben saját maguknak nem tették túl magasra a lécet, leginkább a pártszakadás előtti állapotok visszaállítását tűzték ki célul, azaz a PM-be távozók által elvitt mandátumok nagy részének a visszaszerzését. A Jobbik meg látványosan nem akart semmit sem kezdeni a fővárossal.

Bemutatjuk, hogyan fognak kinézni a fővárosi erőviszonyok a következő fél évtizedben az ellenzék szempontjából.

Fővárosi közgyűlés

A közgyűlés maradt 33 fős, azonban az új választási szabályok miatt teljesen átalakult az összetétele. Tagjai:

  • a főpolgármester, azaz Tarlós István
  • 23 kerületi polgármester, 17 fideszes, 5 baloldali és 1 független
  • és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselő, 5 baloldali, 2 fideszes, 1 LMP-s és 1 jobbikos

Ez azt jelenti, hogy a korábbi 51%-os Fidesz-többség helyett most elvileg 60% áll Tarlós mögött, ám a gyakorlatban megjósolhatatlan, hogy a kerületi polgármesterek lobbiját letörni, a fővárost pedig központosítani akaró főpolgármester ezzel jól járt-e vagy sem. Az biztos, hogy az ellenzéknek még kevesebb beleszólása lesz a közgyűlés dolgaiba.

A korábbi tízfős MSZP-frakció 6 szocialistára és 2-2 Együtt-PM-esre, illetve DK-sra aprózódott, ráadásul a kerületi polgármesterek bekerülése is tovább bontja a politikai egységet.  A XIII. kerületet irányító Tóth Józsefre például az MSZP budapesti és országos vezetésének is alig van befolyása, miközben a XX. kerületet vezető Szabados Ákos, ahogy egy befolyásos szocialista fogalmazott, „akár MSZP-Fidesz közös jelölt is lehetett volna". Az MSZP-frakció új összetétele minden bizonnyal a Horváth Csabával fémjelzett eddigi vezetés végét is jelenti.

   2014    2010 változás
Fidesz-KDNP 20 Fidesz-KDNP 17 +3 
MSZP 6 MSZP 10 -4 
Jobbik 1 Jobbik 3 -2 
LMP 1 LMP 3 -2 
Együtt-PM 2       +2 
DK 2       +2 
független 1       +1 

Az Együtt-PM-nél szintén borítékolható a belső konfliktus. A pártszövetséget alkotó formációik közötti feszült viszonynak nem tesz jót, hogy miközben az Együtt vezetésének magját alkotó Haza és Haladás, illetve Milla-politikusok alig jutottak pozíciókhoz, a PM a valódi súlyát irreálisan meghaladva parlamenti képviselőt, EP-képviselőt, és most már polgármestert, illetve közgyűlési tagot is ad. Ráadásul az Együtt-PM kompenzációs listájáról elvileg a Szolidaritást vezető Székely Sándor a másik közgyűlési mandátum várományosa, miközben Szigetváriék azt Juhász Péternek ígérték oda.

Bár első ránézésre az LMP is az új közgyűlés egyik vesztese, azonban mivel a 2010-ben bejutott három képviselőjük mindegyike dezertált tavaly az Együtt-PM-be, Csárdi Antal bejutásával legalább a semmihez képest jobban állnak.

Jobbik viszont okkal lehet csalódott, a korábbi három képviselőjük után most teljesen eljelentéktelenedtek a Városházán.

Kerületek: Csak a kipróbált arcok rúghattak labdába

Az alábbi táblázatban az látható, hogy a baloldal által legesélyesebbnek tartott kilenc plusz egy kerületben mekkora különbséggel nyertek vagy kaptak ki jelöltjeik.

   polgármesterjelölt nyert/vesztett előny/lemaradás
MSZP-jelölt         
XIII. kerület Tóth József (regnáló) nyert +47,27%
XIX. kerület Gajda Péter (regnáló) nyert +29,02%
XX. kerület Szabados Ákos (regnáló) nyert +18,96%
IV. kerület Trippon Norbert vesztett -16,71%
DK-jelölt         
VII. kerület Farkas Ferenc vesztett -12,07%
X. kerület Élő Norbert vesztett -16,59%
XV. kerület Hajdu László nyert +2,87%
XXI. kerület Horváth Gyula vesztett -11,53%
Együtt-PM-jelölt         
XIV. kerület Karácsony Gergely nyert +2,84%
IX. kerület Gegesy Ferenc vesztett -1,31%

Pár következtetés egészen nyilvánvaló:

  • A most regnáló baloldali polgármesterek mindenütt nagy fölénnyel nyertek: XIII. kerület +47,27%, XIX. kerület +29,02%, XX. kerület +18,96%.
  • A baloldal korábban regnáló polgármesterei ellenzékből is tisztesen helytálltak és szoros eredményt értek el. A IX. kerületet 20 évig irányító volt SZDSZ-es Gegesy Ferenc most Együtt-PM-esként alig több mint 1%-kal maradt le, a XI. kerületet 2002-2010 között vezető Molnár Gyula is csak 5%-kal kapott ki, a XV. kerületben pedig a korábban 14 évig polgármester Hajdu László kicsit kevesebb, mint 3%-kal nyert.
  • Zuglót az egyik legismertebb ellenzéki politikus, Karácsony Gergely épp hogy be tudta venni. Ehhez kellett az eddigi városvezető, Papcsák Ferenc visszavonulása, az erős helyi LMP-s és liberális gyökerek, illetve a Tóth Csaba vezette zuglói MSZP erőforrásai.
  • Négy hagyományosan baloldali, ráadásul még tavasszal is megnyert kerületet is elbukott a baloldal, hármat (Erzsébetváros, Kőbánya és Csepel) a DK, egyet (Újpest) az MSZP. Nem csak, hogy elbukta őket: brutálisan alulmaradt. A fideszes kerületvezetőkkel szemben három helyen városvezetési tapasztalattal nem rendelkező újonc indult, Csepelen pedig egy volt alpolgármester – a vereségek közül éppen az utóbbi a legfájóbb, és vasárnap este maguk a DK-sok is megdöbbentek a hatalmas különbségen.

És ezek csak azok a kerületek, ahol összefogott a baloldal! Azokon a helyeken, ahol egymással szemben indítottak jelölteket, még katasztrofálisabb eredmények születtek: az I., VIII., XII. vagy XVI. kerületben a Fidesz 45-50 százalékot vert rá a második helyezettre, miközben a külön induló baloldaliak zöme a 10 százalékot sem érte el.

Ezekben a kerületekben már az elmúlt hetekben látszott, hogy egyáltalán nem pörög a kampány, és a választások után már nyíltabban is arról beszéltek minden pártban, hogy az itt induló jelöltek előre feladták az egészet és gyakorlatilag bojkottálták a kampányt. 

DK: kialkudták, hogy aztán elbukják

Az október 12-i budapesti választási eredmény látványosan megütötte Gyurcsány Ferencet, nem véletlenül. A DK olyan hagyományosan baloldalinak számító, győzelemesélyes kerületekben szerepelt katasztrofálisan, melyeket a baloldal még most tavasszal is hozni tudott. A párt a hétfői elnökségi ülésén arról döntött, hogy egy külsős stáb, illetve politikusok bevonásával szakértői elemzést rendelnek meg a budapesti vereségről, annyira nem értik ők sem az okokat. 

Az MSZP-Együtt-DK augusztusi megállapodásával egyértelműen Gyurcsányék jártak a legjobban: az esélyesnek tartott kilenc kerületből négyet sikerült maguknak kialkudniuk, a VII.-et (Erzsébetváros), a X.-et (Kőbánya), a XV.-et (Rákospalota, Pestújhely, Újpalota) és a XX.-at (Csepel). Ehhez képest a XV. kerületet alig három százalékkal tudták csak megnyerni, miközben az ősbaloldali munkáskerületeket, valamint a DK-t áprilisban egyetlen egyéni mandátumához juttató Erzsébetvárost 12-17%-os, megalázó különbséggel elbukták.

A képet tovább rontja, hogy a XV. kerületet DK-s színekben megnyerő Hajdu László pártelkötelezettsége szinte csak névleges. A négy éve függetlenként induló, előtte pedig MSZP-színekben politizáló Hajdutól nem különösebben lehet arra számítani, hogy a Demokratikus Koalíció pártépítését jelentősebb erőforrásokkal segítené. Ráadásul a többség sem jött össze a rákospalotai képviselő-testületben, ami szintén gátolja a DK helyi terjeszkedését.

MSZP: a kis öröm is nagy öröm

A budapesti MSZP-seket kevésbé ütötték meg a vasárnapi eredmények. Sőt, két szempontból is jól jöttek ki a dologból. Egyrészt Bokros Lajos vártnál jobb szereplése miatt kevésbé tudja őket támadni a párt országos vezetése, másrészt a szocialisták – a májusi EP-bukta után –visszaszerezték a baloldali pártok közötti első helyet a fővárosban.

Az MSZP-sek különösen örülnek az angyalföldi győzelemnek, és nem elsősorban Tóth József előre elkönyvelhető győzelme a fontos, hanem az, hogy az összes egyéni választókerületet, sőt szavazókört megnyerték. Az eredményt az teszi különösen értékessé, hogy az MSZP itt nemcsak a Fidesszel, hanem az ellenük összeálló baloldali koalícióval, az Együtt-PM-DK-Momával is harcolt. És 15:0-ra nyert mindenkivel szemben.

Az MSZP-sek számára az újpesti eredmények okoztak csak meglepetést. Itt szoros eredményre és esetleges baloldali győzelemre számítottak, de Trippon Norbert csúnyán alulmaradt. Egy MSZP-s vezető szerint a problémát az okozta, hogy míg a fideszes Wintermantel Zsolt közel került és elfogadható is lett a hagyományos szocialista szavazótábornak, Trippon az elmúlt négy évben megismertetni sem tudta magát. 

Együtt-PM: Elkerülték a katasztrófát, de a pártszakadást még nem

De ez kevesebb, mint 1200 szavazaton múlott, ennyivel sikerült ugyanis Karácsony Gergelynek legyőznie fideszes ellenfelét a XIV. kerületben és legalább egy polgármesteri széket biztosítania az Együtt-PM-nek. Augusztusban a pártszövetségen belül is sokat bírált hárompárti egyezségből a Szigetvári Viktor vezette formáció jött ki a legrosszabbul: az Együtt-PM csupán egyetlen győzelemesélyesként elkönyvelt kerületet kapott meg, de most legalább azt megnyerték.

A bírálatok főként annak szóltak, hogy a májusi EP-választáson a pártnak relatív sikert hozó önálló indulása és imázsépítése után Szigetvári ismét belevitte az Együtt-PM-et abba a koordinált indulásba, ami áprilisban egyszer már katasztrofálisan sült el. Nem csak hogy alig szereztek képviselői helyeket, de közben feladták saját identitásukat és a Gyurcsány Ferenccel való összefogás teljesen hiteltelenítette a korszakváltás üzenetét. Szigetvári másik hibásnak tekintett döntése, Falus Ferenc jelölése pedig tovább rombolta a párt tekintélyét.

Bár úgy tűnhet, Zugló megszerzése utólag igazolja az összefogás szükségességét, az Együtt és a PM között kialakult bizalmi válság miatt az előbbi formációnak ez nem vigasz: Szigetvári Viktor a kampányzárón nyíltan arról beszélt, hogy a PM kést döfött a hátába, amiért kihátrált Bokros mögül. Ezzel párhuzamosan több lap is az Együtt és a PM szakításáról kezdett el cikkezni.

Az Együttben egy olyan forgatókönyvvel is számolnak, hogy Karácsony és leendő alpolgármestere, az áprilisban még Vecsésen induló Szabó Rebeka Zuglót a PM „kifizetőhelyévé" teszi, a parlamentből tavasszal kihulló PM-esek pedig az egzisztenciális problémáik megoldódásával könnyebben szánhatják rá magukat a kiválásra. Persze kérdés, hogy a kerületi politikát uraló Tóth Csaba és sokat látott szocialistái mekkora teret hagynak a PM-nek a kibontakozásra, és mit is várnak a kampányban nyújtott segítségükért cserébe.