Fábián, Sebestyén
-2 °C
0 °C

Mennyibe kerül Orbán EU-fóbiája?

DBELO20140726020
2014.10.13. 11:13
Nemzetközi szinten is vihart kavart Orbán Viktor bálványosi beszéde, amelyben a miniszterelnök az illiberális államszerkezet előnyeiről elmélkedett. A közönség azonban átsiklott a beszéd egy másik részén, pedig ennek üzenete sem kevésbé fenyegető. Sőt, azóta már konkrét, államigazgatási és pénzügyi lépésekbe torkollott.

„Azt láttam, hogy azok az emberek, [...] akik azzal foglalkoznak, hogy az Európai Unióból Magyarországnak járó – nem adományozott, hanem nekünk járó, egy szerződés alapján nekünk járó – gazdaságfejlesztési vagy társadalomépítési források fölött rendelkeznek, a fizetésüket közvetlenül az Európai Unióból kapják. Vagyis Magyarországon egy területenkívüliség jött létre.”

Orbán Viktor itt arról az EU-s támogatási tételről elmélkedett, amelyet minden országnak az EU-s pénzek adminisztrációjára kell fordítania. A technikai segítségnyújtásnak nevezett keretből finanszírozzák a támogatások kiosztásáért felelős adminisztrációt. A rendszert belülről ismerő forrásunk szerint a technikai segítségnyújtási keret nem luxus, hanem annak biztosítéka, hogy az EU-s támogatások a lehető legjobban hasznosuljanak. Ebből fizetik a stábot, az ellenőrzéseket, vagy például a felméréseket, hogy miként hasznosult az elköltött támogatás.

 
A miniszterelnök viszont arra hívta fel a figyelmet beszédében, hogy ezen hivatalnokok közvetlenül az EU-tól kapják a fizetésüket, és ezért nem Magyarországhoz lojálisak, hanem egy külső hatalomhoz: az EU-hoz.

A szavakat tettek követték. Az Orbán és Barroso által szeptemberben aláírt partnerségi megállapodásban már ez előző ciklusban kapott pénz töredéke szerepel csak ennél a tételnél. Míg 2007 és 2013 közt 310 milliárd forintot kaptunk erre a célra, Orbánék elérték, hogy ezt az összeget leszorítsák 85 milliárdra. Azaz Magyarország önszántából mondott le 225 milliárd forintnyi támogatásról, amelyet mostantól a költségvetésből kell finanszíroznunk.

Hogy miért volt ez jó?

„Ez egyszerűen paranoia. A kormány gyanakvással néz minden EU-val kapcsolatos ügyre”

– magyarázta minisztériumi felsővezetői forrásunk. 

EU-fóbia

„Orbán azt gondolja, hogy ha nem magyar költségvetési pénzből fizetünk valakit, akkor nem lesz lojális az országhoz. Ami hülyeség, már csak azért is, mert a hivatalnok nem tudja, kitől jön az a pénz, amit hónap végén kap” – foglalta össze a helyzetet informátorunk.

Szavait alátámasztják azok az információk, amiket Lázár János közelében dolgozó forrásunktól hallottunk. Szavai szerint Lázár azért nem hagyott jóvá egy magyar hivatalnokok által kidolgozott intézkedést, mert arra az EU is áldását adta. „Ha az EU-nak jó, akkor itt valami trükk lehet” – idézte fel az epizódot az elképedt hivatalnok.

Hasonlóan látja a helyzetet Heil Péter, az EU-s pénzekért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egykori vezetője.

„Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy mivel a Kossuth teret EU-s támogatásból építették át, ezért nem jó tér.”

A szakember szerint a döntés szakmailag érthetetlen. „Ettől nem lesz olcsóbb a rendszer. Ez elsősorban ideológiai döntés, aminek nagyon rossz üzenete van” – vélte Heil, aki az NFÜ után egyébként Bajnai csapatában tevékenykedett.

EU-s forrásokból úgy tudjuk, hogy a magyar fél célja az volt, hogy egyáltalán ne kapjunk technikai segítségnyújtásra pénzt, és végül Brüsszel nyomására építettek be 85 milliárdot ebbe a sorba.

Több pénzünk lesz, amit nem tudunk elkölteni

Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azzal érvelt, hogy a kieső pénz nem vész el, azt megkapjuk kiosztható támogatásként. „.A kormány úgy döntött, hogy a hazánk számára elérhető forrásokat nem adminisztratív költségek finanszírozására fogja fordítani, hanem elérhetővé teszi a pályázók számára, hiszen a TA (technical assistance, azaz technikai segítségnyújtási) keretek csökkentése növeli a pályázható pénzek összegét. Ezzel a döntéssel több mint 200 milliárd forinttal több támogatás áll a pályázók rendelkezésére.”

Ami igaz, de nyereségként ez azért nem említhető, mert az EU-s támogatásoknál közismerten eddig sem az volt a baj, hogy kimerítettük a kereteket, hanem hogy képtelenek voltunk a rendelkezésre álló forrásokat teljesen lehívni. Vagy olyan, sebtében összetákolt célokra osztottak ki pénzt, amelyeknél jobb hatásfokkal is fel tudtuk volna használni a támogatásokat máshol.

Elmenekülnek a jó szakemberek

A kormány ezen döntésével pedig éppen hogy az adminisztrációt gyengítik tovább. Orbán beszédében azt állítja, hogy a bürokratáik nem voltak lojálisak a kormányhoz, és több pénzt kaptak, mint más minisztériumi dolgozók:

„Magyarország úgy élt hét éven keresztül, hogy a gazdaság és a társadalom fejlesztésére leginkább rendelkezésre álló, legnagyobb összegben rendelkezésre álló források fölött olyan emberek rendelkeztek vagy hoztak döntéseket, akiket mások fizettek, és a magyar államigazgatásban dolgozók többszörösét kapták ezért a munkáért.”

Minisztériumi informátorunk szerint az átalakításokkal már így is menekülnek az államigazgatásból azok, akik a piacon is értékesíteni tudják a tudásukat. Lázár János szinte átláthatatlan nagyságú hivatala az egyik olyan hely, ahonnan a munka iránt elkötelezettek szakmai okokból távoznak.

Az EU-s támogatásokért felelős struktúrát gyengíti, hogy a hivatalnokok fizetését csökkentik. A rendszer átalakítása (értsd: Lázár János alá szervezése) előtt az EU-s támogatásokkal az NFÜ, és a minisztériumok mellett EU-s pénzből fizetett közreműködő szervezetek foglalkoztak. Itt a szakemberek a közigazgatási bértáblában meghatározott fizetések felett kaptak pénzt. 

Ezeket a szervezeteket azóta beolvasztották az államigazgatásba, amivel a fizetések jelentősen csökkentek. 

„Kevés pénzért akarnak szakembereket alkalmazni. Akinek piacképes a tudása, elmegy. Kezdők dolgoznak majd a hivatalokban, tapasztalat nélkül” – vélte a minisztériumi vezető.

„Ettől olcsóbb nem lesz a rendszer, ott spórolnak, ahol értelmetlen az ilyesmi. A hatékonyság rovására megy mindez.”

– tette hozzá Heil Péter.

Más minisztériumi forrásaink szerint valóban szükség van az adminisztráció fejlesztésére, de ennek éppen nem az a módja, hogy pénzt vonnak ki a rendszerből. Vannak olyan vélekedések is, hogy a lépések mögött nem is érdemes racionális döntéseket keresni, az egész Simicska minisztériumi befolyásának csökkentéséről szól.

Miért pakol az állam egyik zsebéből a másikba?

Az NGM lapunknak küldött levelében hangsúlyozza, hogy bár az EU-s hivatali rendszer működtetése innentől jórészt a magyar költségvetést terheli, az összességében mégsem számít. A magyar államnak ugyanis csak ugyanakkora összeget kell a kieső EU-s pénz helyett megmozgatni, „amennyivel több jut így a pályázatokra, tehát a költségvetés kiadási oldala nem változik.”

Az érvelés számszakilag igaz: az államnak kevesebbet kell fordítania bizonyos támogatásokra, esetleg EU-s társfinanszírozási programot vezethet be olyan állami kiadásoknál, ahol eddig ilyen nem volt. A másik oldalon viszont több pénzt kell azon hivatalnokok fizetésére költenie, akiket eddig az EU fizetett. Azaz az állam az egyik zsebéből tesz át pénz a másikba.

Éppen az NGM válasza mutatja, hogy Orbán machinációjának gyakorlati haszna nincs. Sőt, ha a lépést arra használják, hogy pénzt vonjanak ki a minisztériumi rendszerből, akkor még káros is. Az állami adminisztrációt ugyanis átszervezéssel lehet fejleszteni, nem pedig azzal, hogy szimplán kevesebb pénzt biztosítanak a működésre, mutattak rá szakértők.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!