Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Északon kicsit elgyengült a Fidesz

2014.10.13. 07:24
Hajdú-Biharban és Szabolcsban továbbra is erős a Fidesz, Nógrádban baloldali lett a megyeszékhely. Borsod-Abaúj-Zemplén az egyetlen megye, ahol nincs meg a kormánypárti abszolút többsége.

Miskolc simán a Fideszé, Ózd a Jobbiké lett

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem lett szoros a miskolci polgármesterválasztás, hiába várták ezt a jelöltek is korábban. A Fidesz Kriza Ákos polgármestert indította, a baloldali összefogás a város cigányozásról elhíresült volt rendőrkapitányát, Pásztor Albertetet, a Jobbik jelöltje Jakab Péter volt. Kriza a szavazatok 42,3 százalékát szerezte meg, a második Pásztor lett 33,2 százalékkal, a jobbikos jelölt 20,5 százalékot kapott. A Fidesz a képviselőtestületben is többségben lesz, tizenhét helyet szerzett meg, a baloldal hatot, a Jobbik pedig ötöt. 

Ózdnak jobbikos polgármestere lett. Janiczek Dávid szoros versenyben győzte le az eddigi fideszes polgármestert, Fürjes Pált, a szavazatok 38,57 százalékát kapta, ellenfele pedig 37,96 százalékot. Mindössze 68 szavazat volt a különbség. 

Kazincbarcikán nagy győzelmet aratott a baloldali jelölt, Szitka Péter, a szavazatok 58,9 százalékát kapta a fideszes Kondorné Szotjka Ágnes előtt, akit a választók 27 százaléka választott. A Jobbik itt 11,6 százalékot kapott. 

A megyei közgyűlésben épphogy többségben lesz Fidesz, gyengültek 2010-hez képest, tizenöt helyet szereztek, a Jobbik nyolcat, az MSZP-nek pedig öt, míg a DK-nak egy jutott.  

A rendszerváltás óta stabilan baloldalinak számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és benne Miskolcot is letarolta 2010-ben a Fidesz. A megyei közgyűlésben tizenhét helyet szereztek 57 százalékkal, a Jobbik már akkor második helyre lépett előre 23 százalékkal, az MSZP 20 százalékkal hat helyet kapott. Akkor a polgármesternek választott Kriza Ákos 42 százalékot szerzett, a második az MSZP-s Kali Sándor lett 38 százalékkal, a Jobbikos Szegedi Márton pedig tizenhéttel zárt. 

Hajdú-Biharban nem sok változott

Kósa Lajos az összeférhetetlenségi szabály miatt a parlamentet választotta, az ő helyén Papp Ferenc eddigi alpolgármester indult Debrecenben, ellene külön jelöltet állított az MSZP (Madaras István) és a DK (Varga Zoltán Imre), a Jobbik pedig Kőszeghy Csanád Abelt indította. Papp olyan nagy arányban nem tudott nyerni, mint Kósa Lajos korábban, a szavazatok 56 százalékát kapta, a jobbikos Kőszeghy lett a második 15 százalékkal. A képviselőtestület 34 helyéből 24 a Fideszé lett, az összes egyéni választókerületben nyertek. A testületben Jobbiknak négy hely jutott, a DK-nak kettő, az MSZP és az Együtt egyet-egyet szerzett.  

A fideszes Hovánszki Györgyöt Nyírlugoson a rendszerváltás óta mindig polgármesternek választották, most is indult, és meg is nyerte, újabb öt évig ő lesz a település polgármestere. 

A megyei közgyűlés összetétele jelentősen nem alakult át, a Fidesz valamivel kevesebbet szerzett, tizennégy helyük mellett a Jobbik hatot szerzett, az MSZP hármat, a DK egyet. 

Négy éve a megyei közgyűlésben hatvannégy százalékkal tizenhat hely volt a Fideszé, mögöttük a Jobbik húsz százalékkal ötöt, az MSZP-nek négy hely jutott. Debrecenben 1998 óta volt polgármester Kósa Lajos, az előző önkormányzati választáson 2010-ben hatvanhét százalékkal nyert. 

Szabolcsban erősödött a Fidesz

Nyíregyházán 1994-től egészen 2010-ig a MSZP-s Csabai Lászlóné irányította a várost, de ő nyugdíjba ment, 2010-ben pedig a fideszes Dr. Kovács Ferenc lett a polgármester. A szavazatok ötven százalékát szerezte meg az MSZP-s Nagy László előtt, aki 34 százalékot kapott. 

Kovács most is indult a Fidesz színeiben, a baloldali összefogás ismét Nagy Lászlót jelölte, a Jobbik pedig Vass Zoltán Gézát. De a fideszes jelölt ezúttal is nagy előnnyel nyert, kicsivel többel, mint négy éve, a szavazatok 47 százalékát kapta, baloldali ellenfele 30 százalékot. A képviselőtestületben itt is meglett a fideszes többség, tizennégy helyet szereztek, az MSZP ötöt, a Jobbik kettőt. 

A megyei közgyűlésben valamivel erősödött a Fidesz, tizenhat helyük van, a Jobbiknak öt, az MSZP-nek három jutott, az Összefogásnak pedig egy.  Négy éve még tizenöt helye volt a kormánypártnak a megyei közgyűlésben, akkor a többi kelet-magyarországi megyéhez hasonlóan a Jobbik itt is második lett, 19 százalékkal ugyanúgy 5 helyet szereztek, mint most, az MSZP tizenöt százalékig jutott, ez négy helyet hozott nekik az Összefogás Megyénkért pedig kettővel rendelkezett. 

Heves megye: egy a Fidesznek, egy a baloldalnak

A megyeszékhelyen sima fideszes győzelem született, a második legnagyobb városban viszont már más volt a helyzet Hevesben. 

Az egri Habis László az új összeférhetetlenségi szabály miatt áprilisban már nem indult az országgyűlési választáson, a Jobbik ismét Mirkóczi Ádámot indította a városban, a DK, az Együtt és az MSZP pedig Szalóczi Géza Györgyöt jelölte. Habis most is simán nyert, szavazatok 38,3 százalékát kapta meg a jobbikos jelölt előtt, aki 26 százalékot kapott. A képviselőtestületben tizenhétből tizenegy hely lett a kormánypárté. 

Gyöngyösön viszont már a baloldal jelöltje nyert, Hiesz György lett a polgármester, négy százalékkal előzte meg a Fidesz-KDNP jelöltjét, Dr. Tatár Lászlót. 

A megyei közgyűlésben többségben lesz a Fidesz, nyolc helyet szereztek, négy a Jobbiké, kettő az MSZP-é, egy pedig a DK-é lesz.  Négy éve ugyanígy nyolc helye volt a Fidesznek, akkor az MSZP második lett 26 százalékkal és négy hellyel, a Jobbiknak három jutott, a kormánypárti többség tehát megvolt, nem úgy mint 2006-ban, amikor 50-50 százalékot kapott a megyei közgyűlésben a Fidesz és az MSZP. 

2010-ben Egerben a fideszes Habis László a szavazatok 54 százalékát kapta, ezzel lett polgármester, az MSZP-s Nagy István 20 százalékkal lett második, a jobbikos Mirkóczi Ádám 11-gyel a harmadik.  

Nógrádban baloldali lett a megyeszékhely 

A Fidesz elvesztette a megyeszékhelyet Nógdrádban, miután nagyon szoros küzdelemben megnyerte a polgármesteri a címet a baloldali összefogás jelöltje. Dóra Ottó előnye minimális volt Székyné Sztrémi Melindával szemben, csak ötven szavazattal kapott többet Székynénél, a jobbikos Hulitka István lett a harmadik 12 százalékkal. 

A baloldal a salgótarjáni képviselőtestületben is többségben lesz, a tizennégyből nyolc hely az övék, a Fidesznek öt, a Jobbiknak egy hely jutott. 

A megyei közgyűlésben most egy hellyel kevesebbet szereztek a fideszesek, mint négy éve, kilencet szereztek meg, a Jobbik hármat, az MSZP kettőt, és a DK itt is egyet húzott be.  

Pedig a Fidesz nagy fölénnyel nyert a megyében négy éve, már 2006-ban is többségben voltak a megyei közgyűlésben. Azonban a megyeszékhely Salgótarjánban már 2010-ben is csak hát százalékkal győzött a fideszes Székyné Sztrémi Melinda,  akkor is az MSZP-s Dóra Ottó indult ellene.