Orbán egy újabb ígéretéről derült ki, hogy nem teljesült

A miniszterelnök napirend előttijére az összes frakció reagálhat majd, amire jön azután a viszontválasz. Nem túl nehéz kitalálni, hogy Orbán elsősorban a választási sikerről fog beszélni, de nagyon csalódott leszek, ha valahogy nem kerül elő a rezsicsökkentés vagy a bankok elszámoltatása.

Legközelebb 2018-ban lesz választás, szóval elvileg Orbán nyíltan beszélhet kormányzati szándékairól, de hát a Fidesz 2002 óta egyetlen pillanatra sem lazított a kommunikációjában, ha van is hidden agenda, akkor azt nem hinném, hogy most fogjuk megismerni.

Orbán után a parlamenti munka visszazökken a rendes kerékvágásba, és jönnek a frakciók felszólalásai: Előbb az LMP-s Sallai R. Benedek firkant fel pár feljegyzést a választások margójára, majd a szocialista Korózs Lajos vonja meg a magyar politika egyenletét: 

Hiller István az egyetemi kancellárok kinevezésével kapcsolatban interpellál – ezekről Orbán személyesen fog dönteni, és gazdasági feladatok ide vagy oda, semmi komoly feltételt nem szabtak a pályázóknak. Duró Dóra nem a felső- hanem a közoktatás miatt vonja felelősségre az Emmit (szép munkamegosztás!), „Amilyen a kormány, olyan a KLIK-je” címmel, amiben eddig nem bírtam felfedezni, mi is a szójáték. A PM-es Szabó Tímea is interpellál, ő a „megszorítások”-at fogja számon kérni a miniszterelnökön, de felszólalására úgyse Orbán fog válaszolni, ráadásul a válasz tartalmát sem túl nehéz megtippelni:

• Gyurcsánybajnai
• Rezsit csökkentettünk
• Elszámoltattuk a bankokat
• És különben is: Gyurcsánybajnai

A képviselők egymás között beszélik meg a tegnap történteket, még Kövér László sem foglalta el a helyét az elnöki pulpituson.

Kövér gyorsan meg is adja a szót Orbán Viktornak Az önkormányzati választásokról című beszéde elmondására.

 Orbán Viktor az önkormányzati választások eredményeit, statisztikáit sorolja, majd rátér a politikai olvasatra:

Az eredmény egyértelmű, a Fidesz-KNP óriási fölénnyel győzött.

Fotó: Huszti István

Mindenkinek megvan a maga olvasata, Orbáné ez. Ezután felteszi a költői kérdést:

De hogy lehet, hogy pártok versengenek, és mégis az egész ország győzött?

A válasz: az összefogásban van a kulcs. Adenauerre és De Gaulle-ra hivatkozik, akik szerinte szintén nemzeti egység útján indították meg a felemelkedést. 

Ezért jöhetett létre Magyarországon az első kétharmad – siklik el kevéssé elegánsan az 1994-es választás felett. Ezután jönnek a tetszetős adatok, hogy 3 százalék feletti a GDP-növekedés, 8 százalék alatti a munkanélküliség. Azt is hangsúlyozza, hogy a „roma közösség saját kimutatása” szerint 57 ezer olyan ember van, aki most állt életében először munkába, a munka márpedig tartást is ad. Ellenben a hitel homok, melyre építkezve csak összeomlás jön.

Orbán szerint ideje, hogy magunk mögött hagyjuk az ideológiák korát, a szellemi spekulációkat, és a "valóság" politikáját folytassuk.

2011-ben ugyanis még arról votl szó, hogy 100 ezer roma kap 2015-ig munkát. Hát ennek saját elmondása szerint is csak a felét sikerült létrehozni, de ezzel is lehet villogni.

int a statisztikák fetisizálásától, mivel 

Ha az egyik ember két csirkét eszik meg, a másik egyet sem, akkor a statisztika szerint mindenki egyet eszik.

Orbán azt is mondta, hogy az orszég 3/3-át akarja képviselni, szóval azokra is figyelnek majd, akik nem rájuk szavaztak.

Magyarország Európa pincéjéből a földszintre emelkedett, és azt mondja, most kell elindulni az emeletre. Ezután még kicsit ragozza a munkaalapú társadalmat, majd a lehetséges 20 perces keret töredékét kihasználva be is fejezi a beszédét. Ez rövid és érdektelen volt.

Elsőként az LMP társelnöke reagál, aki Orbánhoz hasonló lila ideológiai eszmefuttatással indít: szerinte a Fidesz ugyanazt a szélsőjobboldali gazdaságpolitikát folytatja, mint anno az SZDSZ partnereként a Liberális Internacionáléban. 

Az ország pénzügyi-gazdasági helyzetéhez hozzátartozik a 3000 milliárdos ellopott magán-nyugdíjpénztári vagyon ellenére is növekvő államadósság, és az, hogy a gazdasági struktúra átalakulása miatt 

kiszolgáltatott, összeszerelő országgá váltunk.

Tapasztalt vén rókaként érthető, hogy Orbán Viktor gyakran a tanár bácsi szerepét veszi fel a Jobbikkal szemben, pedig akár tetszik, akár nem, a Jobbik lett a vezető ellenzéki párt – kezdi Vona Gábor pártjának felemás eredményei ellenére is diadalittasan.

állítja Vona, óriási kormánypárti hörrenés kíséretében; példaként hozza fel a rezsicsökkentést és a bankok elszámoltatását.

és a Jobbik soha nem mulasztja el Orbán orra alá dörgölni: félmillióan kivándoroltak, zömmel fiatal magyarok.

Ugye tudják, kikre gondolhat Vona Gábor?

Ennek első lépése, hogy az MSZP elnöke a többiekhez képest enervált beszédében a szegénység mélyülésével szembesíti Orbánt. Szerinte sok embert hagytak az út szélén, a politikai többség nem párosul társadalmi többséggel. Azért jó szocialistaként Tóbiás József is teljes foglalkoztatottságot ígér, csak ő a tudásalapú gazdaságra alapozva. 

Harrach Péter Gyurcsány Ferencet szidja, aki saját pártját verte szét, és ezzel kivívta a hallgatás jogát. Érdekes, már Vona Gábor is foglalkozott a DK elnökével, akinek konkrétan meg is köszönte, hogy Magyarország helyett a baloldal sírját ásta meg. 

emelkedik szólásra Rogán, hangjára fel is riadtam a szunyókálásból. Szinte jóindulatúan inti az ellenzéket, hogy érdemes lenne arra figyelni, hogy egy év alatt már harmadjára kapnak intőt a választóktól.

Megszorító csomaggal riogatni azután, hogy eddig sztárolták Bokros Lajost? Na neeeee!

– mondja Rogán, aki Bokros Lajos rezsicsökkentéssel és bankelszámoltatással kapcsolatos sarkos véleményét dörgöli a szociális demagógiával próbálkozó baloldal orra alá. Tóbiás arca megkeményedik, nyilván eszébe jut, hogy most megint néhány évig fogják cipelni a neoliberalizmus terhét.

Ez a megfontolás a magva Orbán Viktor sajátos ellenzéki reakciókra adott viszontválaszának. 

• Aki a közmunkát kritizálja – mondjuk megalázottságuk, alacsony juttatásaik, a munkaerőpiactól való elszigeteltségük miatt -, az sértegeti a közmunkásokat.
• Aki a külföldi beruházóknak adott irreális kedvezményeket kritizálja, az az ott dolgozókat sérti meg.

És a bombaérv: 

Ha nehéz az emberek helyzete, akkor miért szavaznak ránk?

Sallai R. Benedek arra emlékezik, amikor