Aggódnak a több száz aligátorteknősért
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Pénteken lejárt a határidő, addig lehetett véleményt küldeni a veszélyes állatok tartásáról szóló rendelet tervezetéről a földművelésügyi minisztériumnak. Az új rendelet sok szempontból szigorúbb lenne a mostaninál, egyes állatok tartását például pszichológiai alkalmassági szűréshez kötné.
Ahogy a tervezet másfél hete megjelent a kormány honlapján, szinte azonnal alakult egy Facebook-csoport, ahol hobbiállattartók, tenyésztők, állatkerti gondozók kezdték értelmezni, megbeszélni, kritizálni. Egy hét alatt több mint 200 hozzászólás gyűlt össze. Hivatalosan véleményt végül a Díszállat-kereskedők és Tápforgalmazók Országos Egyesületének elnöke, Bíró József írt a minisztériumnak, ez a levél nagyrészt a Facebook-csoportban felvetett észrevételekre alapul.
A levél szerint tényleg nagy szükség van a mostani, szabályozatlan helyzet rendezésére és arra is, hogy az engedélyeztetést egységesítsék. A konkrét minisztériumi tervezeten viszont sok ponton változtatást javasolnak. Az aggodalmak egy része azzal kapcsolatos, hogy ha túl szigorúak a követelmények, és gyakorlatilag ellehetelenül az engedély megszerzése, annak a kívánttal pont ellentétes hatása lesz.
Legyen inkább vizsga
Azzal egyetértenek, hogy legyen feltétele a veszélyállat-tartásnak előképzettség, de szerintük ezt ne kizárólag szakmákhoz (például biológia szakos tanár vagy állatorvos), hanem inkább egy tanfolyam elvégzéséhez, majd sikeres vizsgához kössék. A tanfolyamot például a zöldhatóság szervezhetné.
A szomszédokkal való egyezkedési kötelezettségen szeretnének egy kis könnyítést. Az eredeti terv szerint ha mérges állatról (például skorpióról) van szó, akkor a közvetlen szomszédokon kívül
az adott épület összes lakásának kétharmadától ki kellene könyörögni a beleegyező nyilatkozatot. A levélben azt kérik, hogy kétharmad helyett legyen elég az egyszerű többség is, és ha valakinek van már tartási engedélye, ne kelljen újra hozzájárulási nyilatkozatot kérni a szomszédoktól, ha szaporítási engedélyt is szeretne.
A minisztériumi tervezet mellékletei tételesen felsorolják, melyik állat melyik kategóriába tartozik: különösen veszélyes, közepesen veszélyes, vagy csak elővigyázatosságot igénylő. A levélben egyes konkrét fajok besorolását is vitatják.
- Szeretnék például, ha az első generációs farkas-házikutya hibridek bekerülnének a közepesen veszélyes kategóriába. (A minisztériumi tervezet szerint rájuk a rendelet egyáltalán nem vonatkozna.)
- Aligátorteknőst a jövőben egyáltalán nem tarthatna magánszemély, ez az állat különösen veszélyesnek minősülne a tervezet szerint. A levél szerint mérsékelni kellene itt a besorolási szintet, mert a hazai állatkertek nincsenen felkészülve több száz példány ellátására, márpedig ennyire becsülik a most magánszemélyeknél élő populációt. Enyhíteni kellene a szigoron szerintük például a különböző törpe piton alfajok esetében is.
- Kérik, hogy az Édesvízi muréna ne számítson közepesen veszélyesnek, mert szerintük ez egyáltalán nem veszélyes, és rendszeresen importált faj.
- Legyen kivétel a Pteroinae skorpióhal-alcsalád is, ne minősüljenek közepesen veszélyesnek, mert ezeknek a halaknak gyenge a mérge, és most is gyakran tartják őket akváriumban.
- Kérik, hogy a disznóorrú siklót egy az egyben töröljék a rendeletből, mert egyáltalán nem veszélyes.
A levélben elküldött javaslatok között volt, hogy a veszélyes állatok, főleg a méreggel ölő állatok szállítóeszközén kívülről, jól láthatóan fel kelljen tüntetni, milyen állat van bent.
Különösen veszélyesnek minősített állatot a tervezet szerint állatkerten és cirkuszon kívül csak csak olyan intézmény kaphatna, amelynek gyógyászati termék előállítása, kifejlesztése miatt van erre szüksége, és az ilyen intézmények is csak méreggel rendelkező állatra kaphatnak engedélyt. A javaslat itt az, hogy nem mérges, különösen veszélyes állatra is kaphassanak engedélyt intézmények kutatási célra, például etológiai vagy genetikai vizsgálatokra.
Többekben felmerült az igény arra is, hogy kerüljön bele a rendeletbe, milyen büntetéssel jár, ha a veszélyes állat elszökik, kárt okoz, vagy ha valaki engedély nélkül tart ilyet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
