Lujza
-2 °C
13 °C

Most akkor tényleg szakít velünk Amerika?

000 Was8868103
2014.10.21. 07:55
Tényleg megtörténhet, hogy valami piti korrupciós ügy miatt Washington ráborítja az asztalt Orbánékra? Egyáltalán, mi ez az egész kitiltás-ügy? És miért veszi mindenki olyan borzasztó komolyan? Amit eddig nem értett, most megmagyarázzuk.

Mit jelent az, hogy több magyart kitiltottak az USA-ból?

Pontosítsunk: nem kitiltották őket, hanem nem kaphatnak beutazási engedélyt.

Hogy tehetik ezt meg, ha már nem kell vízum Amerikába?

A vízumkényszer az üzleti és turistautakra 2008-ban tényleg megszűnt, de most is mindenkinek beutazási engedélyt kell kérnie az amerikai Belbiztonsági Minisztériumtól. Akinek a beutazását korlátozzák, az nem kapja meg ezt az engedélyt, vagy ha már van neki, az érvényét veszti.

Ez mennyire súlyos szankció?

Erős figyelemfelhívó ereje van, mivel elég ritkán él ezzel az eszközzel az Egyesült Államok. A magyarok esetében a George W. Bush 2004-ben aláírt 7750-es számú proklamációt alkalmazták, ami elsősorban korrupcióval gyanúsítható emberek beutazását tiltja meg az USA-ba. Ha most ezen a címen egy NATO-szövetséges EU-tagállam kormánytisztviselőinek beutazását tiltják meg, az a diplomácia nyelvén elég erős figyelmeztetést jelent.

Hány magyart érint ez? 

Hat olyan emberről van szó, aki kapcsolatban áll a magyar kormánnyal. Rajtuk kívül még lehetnek más magyarok is.

Kik ők?

Hivatalosan nem tudni. Az amerikaiak ezt nem kötelesek megmondani. A budapesti amerikai nagykövetség először csak annyit árult el, hogy korrupcióban érintett magánszemélyekről van szó. Később M. André Goodfriend, az USA nagykövetségének ideiglenes ügyvivője már azt nyilatkozta: magyar kormányzati tisztségviselők, sőt kormánytagok ellen hozták ezt a lépést. Szijjártó Péter külügyminiszter ezután azt állította: nincs kitiltott kormánytag. Goodfriend hétfőn azt mondta: hatkormánytisztviselőt, kormányhoz közel álló személyt tiltottak ki. A listán rajta lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, egyik helyettese és egy alacsonyabb beosztású NAV-os is. Más források szerint Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója, és Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke sem utazhat az USA-ba, de ők ezt tagadták.

Hogyan pattant ki ez a botrány?  

A gyakran a kormány agyának is nevezett Századvég-csoport egyik cége, a már említett Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában álló Napi Gazdaság a múlt héten arról írt, hogy az Egyesült Államok egyfajta válaszcsapásként korlátozná a NAV vezetőinek beutazását az USA-ba, miután a magyar adóhatóság amerikai cégek és szervezetek ellen vizsgálódik.

Mi az Egyesült Államok verziója ugyanerről?

A követség tagadta, hogy tudna amerikai érdekeltségek elleni adóhatósági vizsgálatról. A kitiltás mögött ugyanis szerintük nem ez áll. Azt állítják, azért nem adnak beutazási engedélyt több magyar állampolgárnak, mert ezek az emberek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak.

Milyen korrupciós ügyről lehet szó?

Erre a sajtóban megjelent cikkek alapján lehet következtetni. Az egyik lehetséges magyarázat szerint valakik kétmilliárd forintnyi kenőpénzt követeltek két, Magyarországon működő amerikai cégtől. Cserébe állítólag azt ajánlották fel, hogy a cégek adókedvezményt kapnak, változni fog az áfakulcs, a konkurenciát pedig vizsgálatokkal és bírságokkal gyengítik. A kenőpénzt egy kormányközeli alapítványon keresztül kellett volna kifizetni  – névleg kutatásokért és elemzésekért. Az amerikai cégek nem mentek bele ebbe, és bejelentést tehettek az ügyről Washingtonban.

Mennyi valóságalapja lehet ennek?

Tavaly Horváth András, a NAV egykori munkatársa egy szervezett, és a NAV vezetése által is elnézett áfacsalási hálózatról tálalt ki. Ez itt működő amerikai cégeket is hátrányosan érintett. Az egyik ilyen cég az étolajgyártással is foglalkozó amerikai Bunge. A magyar szupermarketek polcain bárki láthatja, hogy a Bunge termékeinél (Vénusz, Floriol) általában 30-40 százalékkal olcsóbb étolajat is találni. Az Index egy forrása szerint a cégnek egy idő után azt ajánlhatták fel, hogy legyen stratégiai partnere a kormánynak, és az ezzel összefüggésben keletkezett pénzügyi haszna tíz százalékát egy kormányközeli alapítványnak kellett volna visszajuttatnia.

Ha ez így van, miért nem fogadta el a Bunge az ajánlatot? Nyilván ott sem angyalok dolgoznak.

A konkrét esetről semmit sem tudunk. Általában a nagy cégek nem finnyásak, ha az érdekeik védelméről van szó, viszont többnyire csak ésszerű kockázatot vállalnak. A Bunge egy multinacionális cég, melynek részvényeit a New York-i tőzsdén jegyzik. Ha kiderülne, hogy a magyar leányvállalat rendszeres adócsalással növelte a piaci részesedését,  globálisan többet veszíthet, mint amennyit Magyarországon nyer.

Milyen bizonyítékaik lehetnek az állítólagos korrupcióról az amerikaiaknak? 

Fogalmunk sincs, és nem is biztos, hogy ezt valaha megtudjuk. Lehet, hogy a korrupciós ajánlatokról szóló szóbeli vagy írásbeli beszámolókról van szó, vagy talán van felvételük, más bizonyítékuk is. A beutazás megtiltásához egyébként az amerikai hatóságoknak nem kell az illető ellen folyó nyomozásra vagy bírósági döntésre hivatkozniuk, elég ha "meggyőző erejű bizonyítékaik" vannak. A State Department az amerikai törvények értelmében ráadásul köteles titokban tartani a 7750-es proklamáció alapján kitiltottak ügyét, beleértve a neveket és a hátteret is. 

Ha olyan hiteles bizonyítékaik vannak, miért nem tettek feljelentést?

Feljelentést az az amerikai cég vagy intézmény tehetett volna, amelyik szembetalálkozott a magyarországi korrupcióval. Elképzelhető, hogy nem bíztak a magyar hatóságokban, ami a volt NAV-ellenőr által feltárt gigantikus áfacsalási ügy gyors lezárása, a következmények elmaradása fényében nem lett volna teljesen alaptalan. A magyar kormány közben úgy csinál, mintha a magyar igazságszolgáltatás mindent megtett volna eddig is a korrupció ellen. A külügyminisztérium arra szólította fel az USA-t, hogy ha hiteles információik vannak az itteni korrupcióról, akkor álljanak elő velük és a magyar hatóságok kivizsgálják az ügyet.

Van ennek bármi esélye?

Nincs. Az amerikaiak nem fogják kiadni a neveket, mert a törvényeik ezt tiltják. Egyébként minden országnak szuverén joga eldönteni, hogy kit enged be a területére, és ezt a döntését nem köteles indokolni. Sok emberrel előfordult, hogy nem kapott amerikai vízumot. Arra is volt példa, hogy valakit az érvényes vízuma ellenére nem engedtek be az USA-ba. Amikor a magyar kormány politikusai felszólítják Washingtont, hogy adják át a bizonyítékaikat, az csak porhintés: pontosan tudják, hogy ennek semmi esélye.

Ha egy kormánytisztviselőt kitiltanak Amerikából, miért kéne ezt jeleznie a kormánya felé?

Először is a kormány talán megkérdezhetné a tisztviselőket. Bár sok emberről van szó, elég egyszerű lenne emailen nyilatkozatot kérni minden kormánytisztviselőtől. A magasabb rangú kormánytisztviselők kitiltásáról (annak megalapozottságától függetlenül) azért is tudnia kell a feletteseknek, mert például egy NAV-vezető feladatainak ellátásával összefügghet, hogy hivatalos úton az USA-ba kell utaznia. Ezért egy kormánytisztviselőtől elvárható, hogy egy ilyen fejleményről értesítse a feletteseit.

Akkor mit kéne tennie a magyar kormánynak?

Ha a kormány a korrupcióellenes elkötelezettségét szeretné demonstrálni, nem a követséggel vagy a kitiltásokkal kéne foglalkoznia. Elsőként nyilatkoztatnia kéne a NAV vezetőit, hogy valóban kitiltották-e őket az USA-ból. Eddig ugyanis a NAV részéről senki sem reagált a lapok erre vonatkozó kérdéseire. Ha kitiltották őket, akkor a kormány – például a KEHI-n keresztül –elkezdhetné vizsgálni, mi áll az ügy hátterében, megalapozott-e az amerikai lépés. Akár kitiltották a NAV vezetőit, akár nem, a legjobb módja ennek az lenne, ha végre utána járnának, hogyan juthat el a nagyáruházak polcaira olyan cukor és étolaj, ami kevesebbe kerül a beszerzési árnál.

Ez politikai ügy?

Ez elég bonyolult kérdés. Maga a korrupció vagy annak kísérlete önmagában nem az. De nem mindegy, hogy milyen a korrupció gazdasági-politikai környezete. Ha a korrupciós pénzek tényleg egy kormányközeli alapítványnál landolnak, amely valóban adóhivatali vizsgálat elrendelésének vagy elkerülésének a kilátásba helyezésével tud zsarolni piaci szereplőket, akkor az már felveti a kormányzat felelősségét is. Különösen ha korábban az állami intézmények finoman szólva nem az elvárható szigorral jártak el az alapélelmiszerekkel kapcsolatos, sok százmilliárdosra becsült intézményes áfacsalásokról szóló állításoknak.

De ilyen ügyek nem csak Magyarországon vannak, nem? Románia és Bulgária szintén EU- és NATO-tagok, az uniós csatlakozásuk éveket csúszott a teljes államigazgatást átható korrupció miatt, mégsincs hír üzletemberek, tisztviselők amerikai kitiltásáról.

Egyrészt nem tudjuk, hogy történt-e kitiltás: lehet, hogy ott is előfordult, csak az ottani kormányok nem ügyetlenkedték el annyira a dolog kommunikációját, mint a magyar. Nálunk egy kormányközeli lap jött elő a történet kormánynak kedvező verziójával, az amerikai követség csak ezután lépett a nyilvánosság elé a sajátjával. Természetesen más országokban is van korrupció, és nem is biztos, hogy Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Abban, hogy ez az ügy ekkorára dagadt, az is szerepet játszhatott, hogy megromlott a magyar-amerikai viszony. Az USA egyik külügyi államtitkára október elején rendkívül kritikusan beszélt a magyar demokrácia lebontásáról és a közeledésről Oroszország felé. Pár héttel korábban pedig maga Obama elnök tért ki a civil szervezetek megfélemlítésére.

Miért kéne jobban hinni Washingtonnak, mint a magyar kormánynak?

Hogy ki kinek hisz, magánügy, és Szijjártó Péter nyilván nem téved nagyot, amikor Washington nyomásgyakorlása eszközeként is láttatja a kitiltásokat. Az igazi kérdés inkább az, hogy mi a kitiltások, a nyomásgyakorlás valódi oka. Némi támpontot adhat, ha végiggondoljuk, hogy az amerikaiak miért pont most hozták meg ezt az intézkedést. Ha az USA-nak valóban csak a korrupcióval lenne baja, már két éve léphettek volna, amikor az Ernst & Young elemzése feltárta a hazai étolajpiac anomáliáit, vagy amikor Horváth András a sajtóhoz fordult, de a Nemzeti Nyomozó Iroda mégse talált semmit.

Akkor mi a jelentősége az időzítésnek?

Az USA csak most lépett, miután a State Department és maga az elnök is nyilvánvalóvá tette: szerintük az Orbán-kormány letért a demokratikus útról. Hétfő este az amerikai nagykövetség sajtótájékoztatóján már az hangzott el, hogy a magyar-amerikai szövetség forog veszélyben, ha nem változik a helyzet Magyarországon. Teljesen kizárt, hogy ennek akár csak a felvetése is szóba jönne, ha pusztán a hazai korrupció állna az ügy hátterében.