Egy lista, amin az összes szomszédunk megelőz

Nem valami jó dolog most Magyarországon nőnek lenni, ha az ember szeretne egyenlő lenni a férfiakkal. Ami azt illeti, kicsivel rosszabb is, mint az iszonyatosan szegény dél-afrikai Szváziföldön és csak egy kicsivel jobb, mint Azerbajdzsánban – derült ki a nemek közti egyenlőséget felmérő Global Gender Gap (GGG) jelentésből.

A Világgazdasági Fórum által 2006 óta végzett felmérés idén összesen 142 országot vizsgált  a nemek közti egyenlőség szempontjából, Magyarország ezek közül a 93. helyen végzett. A GGG-index egy pontot ad azoknak az országoknak, ahol teljes az egyenlőség, a többi ország pedig ennél kisebb pontszámokat kap, Magyarország például 0,67 pontot ért el.

Ez a pontszám több faktorból áll össze, a GGG-index figyelembe veszi

• a nők gazdasági helyzetét,
• azt, hogy mennyire férnek hozzá az oktatáshoz,
• az egészségügyi szolgáltatásokhoz,
• azt, hogy mennyire vannak jelen a nők a politikában

Az oktatás még egész jó

A régió országai közül csak Csehországban rosszabb a nők helyzete, mint nálunk, de nem sokkal: a csehek csak néhány ezred pontkülönbséggel maradnak el mögöttünk. Azt, hogy ki van előttünk, kár is lenne felsorolni, de Csehországon, Máltán és Cipruson kívül lényegében csak az arab és más, többségében muszlim országok maradtak  mögöttünk.  

Ha komponenseire bontva is megnézzük, hogyan teljesítettünk a GGG-indexen, egy kicsit még szomorúbb képet kapunk. Az oktatás az egyetlen terület, ahol viszonylag jól teljesít Magyarország: a nők és a férfiak egyenlően kis mértékben írástudatlanok, és az oktatás szinte minden szintjén közel egyenlő számban vannak jelen.

Ezzel az eredménnyel ugyanakkor csak a 71. helyen állunk az oktatás szerinti listán, mert ebből a szempontból elég sok országban megvalósul  a teljes egyenlőség. A közép-kelet-európai és a balti régióból nagyobb az egyenlőség az oktatásban Szlovákiában, Csehországban, Lettországban és Észtországban is, de van pár afrikai ország is, amely ránk ver ebből szempontból, például Lesotho és Botswana. Ami vigasztalhat minket, hogy Svájc még nálunk is rosszabb helyen áll ezen a listán.

A hozzánk hasonló helyzetű országokhoz képest viszonylag jó a nők egészségügyi helyzete is Magyarországon, ami a GGG szerint azt jelenti, hogy nálunk nem szokás a lány magzatokat elvetetni, illetve hogy a férfiak és a nők körülbelül azonos hosszúságú egészséges életszakaszra számíthatnak, amibe beleszámít az is, hogy milyen valószínűséggel halnak erőszakos halált vagy halnak éhen a nők és a férfiak. Ebből a szempontból a minta első harmadába, a 31. helyre kerültünk, de Szváziföld még itt is beelőz.

Óriási különbség van a fizetések között

A nők gazdasági helyzetét a GGG-index négy szempontból vizsgálja:

• milyen arányban dolgoznak a nők (ebből a szempontból az 59. helyen állunk)
• milyen különbség van a nők és a férfiak fizetése között hasonló pozíciókban (127.-ek vagyunk)
• mennyit keresnek a nők és a férfiak átlagosan (71. hely)
• milyen a férfi-nő arány a magas presztízsű, jól fizetett munkakörökben (31. hely)
• milyen a férfi-nő arány az alacsonyabb presztízsű, technikai jellegű munkakörökben (ebből a szempontból teljes az egyenlőség Magyarországon

Összességében a gazdasági mutatókat nézve Magyarországon egy kicsivel jobb a helyzet, mint a hasonló jövedelmű országokban és a teljes minta átlagában, ugyanakkor az azonos beosztású nők és férfiak közötti különbség szempontjából nem sok ország marad el mögöttünk.  A nők férfiakhoz viszonyított gazdasági helyzete egyébként meglepő módon Burundiban a legjobb, ez az egyetlen ország, amely a teljes egyenlőséget jelentő egy pontot kapta az indexen.

Amiben majdnem a legutolsók vagyunk

A nők és férfiak közötti egyenlőség a legkevésbé a politikában valósul meg Magyarországon. Ebből a szempontból nemcsak a régió országainál teljesítünk jelentősen rosszabbul, de Japánon és az Arab-félsziget országain kívül lényegében minden államban nagyobb szerepet kapnak a nők, mint nálunk (128.-ak vagyunk a politikai részvétel szerinti listán).

A nők politikai részévételét ezekkel a mutatókkal méri a GGG:

• a női képviselők száma a parlamentben
• a női miniszterek száma
• azoknak az éveknek száma, amikor nő volt az ország vezetője

A GGG jelentés 2006 óta minden évben megjelent, de az elmúlt nyolc évben Magyarországon a nők helyzete nem sokat, mindössze néhány század pontot érő mértékben javult.

Mit tud Szváziföld?

A GGG-listán van jó néhány meglepetés: például az, hogy Ruanda, Nicaragua és a Fülöp-szigetek az élbolyban van, vagy az, hogy a kicsiny, dél-afrikai Szváziföld megelőz minket, mert egyik országról sem az él a köztudatban, hogy bármilyen szempontból hasonlóak lehetnének Norvégiához, Dániához vagy akár éppen Magyarországhoz. Mit csinálnak ők jobban, mint mi?

Nicaraguában például a nők szinte azonos arányban vannak jelen a törvényhozásban és az államigazgatásban, mint a férfiak, és egészségügyi szempontból is teljes az egyenlőség, viszont a munkaerőpiacon rosszabb a nicaraguai nők helyzete, mint a magyaroké. Ruanda viszont éppen ez utóbbi szempontból emelkedik ki, a nők és a férfiak ugyanolyan arányban dolgoznak és a fizetések között is kicsi a különbség. A Fülöp-szigetek pedig például azért is ért el magas helyezést, mert sok női közép- és felsővezető van az országban a férfiakhoz viszonyítva.

Szváziföld azért előzhetett be minket, mert a politikában kicsit több a nő, mint a nálunk, illetve mert a férfiak és a nők között a várható egészséges életszakasz alapján nincs különbség.

Mit jelent mindez?

A GGG-index nem azt méri, hogy egyes országok a különböző szempontok szerint milyen szinteken vannak, hanem azt, hogy a nők és a férfiak mennyire különböző mértékben férnek hozzá egyes szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez. Tehát, ha a GGG-indexen az egyik legszegényebb afrikai országban oktatás szempontjából jobb helyzetben vannak a nők, mint nálunk, nem azt jelenti, hogy ott jobb minőségű oktatást kapnak, csupán azt, hogy a nők és a férfiak egyenlő mértékben vesznek részt az oktatásban, és nincsenek olyan társadalmi, gazdasági folyamatok, amelyek a nők iskolába járása ellen hatnak.

Ehhez hasonlóan az, hogy Szváziföldön a nők és a férfiak egészségügyi szempontból egyenlőbbek, mint nálunk, leginkább azt jelenti, hogy mindkét nem ugyanolyan rossz (a várható élethossz 50 év körül van Szváziföldön), nem azt, hogy érdemes lenne odaköltöznünk, ha jó kórházi ellátást szeretnénk nőként.

A GGG egyébként nem veszi figyelembe a kulturális vagy szabályozásbeli különbségeket sem, azaz nem kap egy ország több pontot, ha például hosszú szülési szabadságot biztosít a nőnek, ahogy kevesebbet sem kap az az ország, amely a nőket bünteti például akkor is, ha megerőszakolták őket. A GGG-indexet csakis az „eredmények” érdeklik, azaz hogy egy ilyen országban milyen különbséget produkál a női-férfi egyenlőség terén az indexbe bevett szempontok szerint.

Az sem jelent előnyt, ha a vizsgált szempontok valamelyikében a nők kifejezetten jobb helyzetben vannak, mint a férfiak, ekkor ugyanúgy egy pont jár az országnak, mint a teljes egyenlőség esetén.