Auguszta
-3 °C
2 °C

Miért húzta csőbe a kormánypárti lap a NAV-elnököt?

2014.11.05. 13:45
Adóvizsgálatokról szóló, gyorsan hamisnak bizonyult állításokkal robbantotta ki a kitiltási botrányt a Századvég-közeli Napi Gazdaság. Az újság írt először arról, hogy „kitilthatják” a NAV vezető tisztviselőit az Egyesült Államokból. A nagy terelési akció hátteréről a mai napig titkolózik a lapvezetés.

A NAV elnöke, Vida Ildikó három héttel azután vallotta be, hogy persona non grata lett az Egyesült Államokban, hogy a Századvég-közeli Napi Gazdaság kirobbantotta a botrányt. A kormánypárti lap október 16-án számolt be arról, hogy korlátozhatják az adóhatóságok vezetőinek az Egyesült Államokba való beutazását.

A kitiltási lavinát elindító cikk azonban egészen másféle magyarázatot szállított a Magyarországon eddig példátlan történethez. A kormányközeli lap akkor azt írta, hogy az amerikaiak azért mentek neki a NAV-os vezetőknek, mert a magyar „adóhatóság vizsgálatot folytat Magyarországon több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben”. A lap egyébként „Amerikai cégek ellen vizsgálódik a NAV” címmel hozta le a sztorit, és hosszasan taglalta, hogy az ügy „szövevényes hátterét” a norvég alapos civil szervezetek ellen indított kormányzati vizsgálat szolgáltatta, mert a „vegzálás” és a szervezetek adószámának felfüggesztése nagy visszhangot váltott ki vezető amerikai politikusok körében.

Az még aznap egyértelművé vált, hogy az információk közül a kitiltásra vonatkozó rész igaz volt, azt viszont senki sem igazolta, hogy a NAV vizsgálatot folytatna amerikai érdekeltségek adó-visszaélési ügyeiben, azt meg pláne nem, hogy a két állítás okokozati viszonyban lenne. A másnap közzétett amerikai verzió szerint ugyanis a valódi ok az volt, hogy magyar üzletemberek próbáltak anyagi előnyöket szerezni amerikai cégeknél, és „korrupciós cselekményekben vettek részt”. Azóta kiderült, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége önmaga nem hozta nyilvánosságra a kitiltásokról szóló hírt, mert a döntésekről csak az érintett személyeket tájékoztatták.

A Napi Gazdaság akkor azt állította, hogy a cikk megjelenése előtt megkérdezte az adóhivatalt is a vizsgálatokról, de az „az adótitokra hivatkozva nem adhatott választ”. A Magyar Nemzetben megjelent interjújában Vida Ildikó sem tér ki a lap szerepére. A NAV-elnök csupán az Egyesült Államok eljárását minősíti, de arról nem beszél, hogy október 16-án tudott-e arról, hogy egy kormánypárti – bár nem Magyar Nemzettel azonos érdekkörbe tartozó – lapban nyilvánosságra fogják hozni az ügyet.

Az Index megkereste a Napi Gazdaság ügyvezető igazgatóját, hogy az eredeti cikk megjelenésének körülményeiről kérdezze. Keresztesi Péter csak annyit mondott, hogy az ügyről már mindent elmondtak, ami lehetséges.

Az Index információi szerint a Napi Gazdaság teregetése még a kormányzati szereplőket és a Fidesz-frakció tagjait is meglepte, és pontos magyarázatot azóta sem tud adni senki, mi volt a kormánypárti lap akciója mögötti szándék. Egyszerű kommunikációs terelésnek gyenge volt, hiszen Keresztesi Péternek – másik funkciójában – a Századvég-csoport marketing és kommunikációs igazgatójaként már másnap közleményt kellett kiadnia, amelyben azt kellett magyaráznia, hogy a NAV vezetésével ellentétben a Századvég vezetőit viszont nem érinti a kitiltás.

A Fideszben többen úgy vélekedtek, hogy a váratlanul leközölt cikk és az érintettek kilétének szivárogtatása valójában azt célozhatta, hogy a lépéskényszerbe hozza Orbán Viktor miniszterelnököt, és kikényszerítse, hogy teljes mellszéllességgel álljon bele az ügybe, és védje meg a magyar érdekeket, azaz a kitiltottakat. Orbán azonban napokig nem szólalt meg az ügyben. A fideszesek szerint ez lehet az oka annak is, hogy miután Orbán támogatását sem sikerült kicsikarni, hirtelen leállt a nevek nyilvánosságra hozatala, és mindenki tagadni kezdete érintettségét.