Keleten vagy Nyugaton legyen Magyarország? Válasszon!

Az elmúlt években nemezelt, sújtásos vízióból valóság lett a keleti nyitás. Amíg a Fidesz vezető politikusai egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy szerintük a Nyugat márpedig a liberalizmus mocsarában fuldoklik, addig az Orbán-kormány újabb és újabb keleti államokat emleget mintaországként Szingapúrtól Törökországig.

A hivatalos álláspont szerint a külpolitikai irányvonalunkat nem eszmék, hanem érdekek mentén határozzuk meg, ezért smúzolunk Iránnal, veszünk erőművet Oroszországtól, vagy ajándékozunk baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. És persze mindeközben még mindig NATO-tagként állomásozunk Afganisztánban, és uniós tagországként Deutsch Tamásokat és Szanyi Tiborokat küldünk az Európai Parlamentbe.

Mert Magyarország ajtó kíván lenni Kelet és Nyugat között. De az ajtók már csak olyanok, hogy nem a nagy büdös semmiben állnak, hanem a kintet és a bentet kötik össze, azt pedig egyelőre nem fejtette ki pontosan Orbán Viktor, hogy akkor mi most egy széles mozdulattal kitárjuk az ajtót kelet felé, vagy rögtön áttoljuk az egész házat is oda, és csak egy ajtót tartunk nyitva nyugatra.

De nem is az a kérdés, hogy hogyan tájolja be magát a kormány, hanem az, hogy mi, akik Magyarországon élünk, hova is szeretnénk tartozni. 

Ne fogja vissza magát, bökjön egy erőteljeset, lendületből, és ne aggódjon, bármikor meggondolhatja még magát: ha Putyin cuki medvekölyköt simogat, jöjjön vissza, és mondja azt, hogy ezért megéri átigazolni keletre, de ha rájön, hogy nem tud élni Miley Cyrus bikinivonala és sajtburger nélkül, akár Bocskaiban is visszanézhet leszavazni a Nyugatra.

Voksolni naponta egyszer lehet, szavazni szintén, Kelet–Nyugat-barométerünk így az ország mindig aktuális hovatartozását mutatja majd. Mert Magyarország mostanában forgóajtó Kelet és Nyugat között.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!