Meg se épült, már rettegnek a tatabányai via ferratától
További Belföld cikkek
- „A kind of magic” – átadták a Leader Of The Year elismeréseket
- Varga Judit Windisch László társaságában érkezett egy filmpremierre az Urániába
- Hódcsalád költözött a szegedi állatorvos szomszédságába, épülnek a gátak a Tiszánál
- Döntött az NVB, nem lesz népszavazás a kiemelt beruházásokról
- Új gyanúsítottja van az óbudai korrupciós botránynak
Tatabányán épül brutális módszerekkel, több, úgynevezett via ferrata (vasalt mászóút), írta olvasónk, aki levelében azt kifogásolta, hogy nem egyeztettek velük a 15 millió forintos beruházásról. Véleménye szerint az egész úgy néz ki, hogy
néhány hegymászószerűség leirtja a növényzetet, lekaparja a követ és a földet a sziklákról, a kövek egészen az aszfalt útig zuhannak, kontroll nélkül, ahol autók és emberek járnak.
Az olvasó nem érti, hogy lehetett a védett, Natura 2000-es területet átalakítani. Mint írja, inkább a Turul szobor előtti lánckorlátot kellene megerősíteni, ahol nemrég lezuhant egy nő. Ehelyett az önkormányzat inkább egy még veszélyesebb kalandparkot finanszíroz, adófizetői pénzekből, fejezi be a levelét.
Megkerestük Kovács Tamást, a pálya kiépítőjét, aki elmondta, hogy a via ferrata nem brutális módszerekkel épített mászóút. Összesen több mint 500 méternyi út várja majd a vállalkozó kedvűeket, ami európai szinten is a középmezőny tetejére teszi a mászóhelyet.
Közölte, hogy több mint harminc éve kezdte a sziklamászást, több mint 200 utat épített már Magyarországon. A Turul hegyoldalon az elmúlt húsz évben nem kalandparképítéséről álmodozott, hanem mászóutakat épített (nem drótköteles via ferrátát, hanem sima sziklamászóutat, a 60 útból 40-et). A projektben részt vevő sziklamászók a hazai mászóiskolák harmadát építették ki, ezen kívül a legjelentősebb első megmászásokat teljesítették külföldön.
Hozzátette, hogy a kivitelezésben részt vevő Kovács Tamás, Kovács Attila, Babcsán Gábor, Tiboldi András, Pál Vince, Suhajda Szilárd a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető „hegymászószerűségnek”. Fontos szerepet játszottak a hazai sportmászás létrehozásában, a mászóiskolák kiépítésében és a magashegyi mászásban egészen a legutóbbi 8000-es csúcs megmászásáig.
Az építésről Kovács elmondta, hogy
a kivitelezés során sok kerttulajdonossal beszéltünk, de senkinek sem volt kifogása a beruházással szemben.
Nem kaparták le a földet, nem irtották le a növényzetet a sziklaút megtisztításakor. A terület természetvédelmi szempontból a Natura 2000-nél most is nagyobb védettséget élvez és soha senki még csak meg sem kísérelte az átminősítését. Országosan védett terület. A pályaépítés rendelkezik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével.
A Turul szobor alatti via ferrata mászóút Magyarország második ilyen jellegű mászóútja. A Csesznek melletti Kőmosó-szurdokban kiépített, és tavaly nyáron átadott első pályát több mint tízezren próbálták ki, és csak egy, nem túl súlyos baleset történt. A drótkötéllel megerősített mászóutak Olaszországban terjedtek el néhány évtizede, és gyorsan meghódították Ausztriát és Németországot.
A cseszneki pályáról készített korábbi videónkból kiderül, hogy a via ferrata lényege, hogy ne csak a profi hegymászók, hanem az amatőrök is megtapasztalhassák, milyen biztonságosan a magas sziklafalakon mászni: