Közzétették a kitiltási botrányt magyarázó dokumentumot

2014.11.13. 19:22 Módosítva: 2014.11.13. 20:22

Csütörtökön a magyar kormány honlapján közzétették azt a levelet, amit a budapesti amerikai nagykövetség egyik diplomatája november 6-án, múlt héten adott át a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A kormány most csütörtökön megtárgyalta az elmúlt években az Egyesült Államok nagykövetsége és a kormányzat közötti találkozókról készített jelentést.

Ezután a dokumentumról Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy az abban foglaltak nem tartalmaznak elég konkrétumot az Egyesült Államokba való beutazási tilalmak hátteréről, holott a magyar kormány többször is kérte bizonyítékok átadását. Érdekes ugyanakkor, hogy az amerikai jelentéshez kapcsolódó magyar levélben azt írják, hogy „egyes, a magyar hatóságok tudomására jutott bűncselekmények ügyében ugyanakkor vizsgálat, illetve nyomozás folyik.”

A most közzétett angol nyelvű dokumentum (pdf) kivonatolva az alábbiakat tartalmazza:

A nagykövetség képviselői 2013 októberében

  • a mezőgazdasági áfacsalások és
  • a trafikrendszer átalakítása

miatt találkoztak a NAV képviselőivel. A NAV képviselői nem tudtak kielégítő választ adni a nagykövetség által felvetett kérdésekre, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli emberek és cégek kaptak-e trafikokat.

Decemberben a nagykövetség képviselői

  • egy amerikai mezőgazdasági cég által felvetett korrupciós gyanúra

kérdeztek rá. A cég már 2012-ben jelezte a problémáit a NAV-nak, de a helyzet nem változott. A nagykövetségnek ez a vállalat – és egy másik is – már korábban jelezte, hogy több tízmillió dollárt buknak évente azon, hogy a versenytársaik áfát csalnak. Az amerikai cég áfacsalásokkal kapcsolatos állításait egy könyvelőcég elemzésével tudta alátámasztani. A nagykövetség azt is megemlíti, hogy

  • a NAV inkább az áfacsalási botrány kirobbantó Horváth Andrást vizsgáltatta,

ahelyett, hogy az általa megjelölt cégek áfacsalásaival foglalkozott volna.

Idén januárban a nagykövetség munkatársai találkoztak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársaival, és aggodalmuknak adtak hangot

  • a mezőgazdasági áfacsalás,
  • az intézményesült korrupció,
  • a közérdekű bejelentők védelme és
  • a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása

ügyében. A minisztériumban azt mondták nekik, hogy

forduljanak az adóhatósághoz és a belügyminisztériumhoz, illetve rendőrséghez.

Az amerikai jelentés hozzáteszi, hogy voltak törekvések a minisztériumban, hogy javítsák a korrupcióellenes és etikai képzést a kormányzaton belül, valamint javítsanak a korrupcióra vonatkozó szabályozáson. Az ezzel foglalkozó osztályt azonban kettéválasztották, amikor a tárcát két külön minisztériumra választották szét.

Februárban találkoztak a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának illetékeseivel, ezen az amerikai cégek aggodalmát tolmácsolták az áfacsalás miatt. A NAV egyik tisztviselője azt mondta, nem voltak hivatalos panaszok, enélkül pedig nem tudnak lépni. Kifogásként jegyzik meg az amerikaiak, hogy a korábban a legnagyobb adózók vizsgálatára létrehozott és a hálózatos áfacsalások feltárására elvileg leginkább alkalmas

  • Kiemelt Adózók Igazgatóságát, a KAIG-ot megszüntették 2013 januárjában („módszeresen ellehetetlenítették és feloszlatták″ – írja a dokumentum egy forrásra hivatkozva).

Júniusban a nagykövetség a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számolt be áfacsalásra vonatkozó aggályairól, jelezve, hogy az ügy komoly, és mivel korrupció gyanúja merült fel, lépéseket kell tenni. Mint írják, a minisztérium későbbi telefonbeszélgetések alapján megosztotta az intézményen belül az információt, de más visszajelzést nem kaptak.

Végül októberben értesítették a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a kitiltásokról – zárul a jelentés.

A már említett sajtótájékoztatón Magyar Levente államtitkár azt mondta, a követségnek ebben a dokumentumában – amely szerinte formailag is elfogadhatatlan – nincsenek olyan hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a magyar kormány meg tudná vizsgálni „az állítólagos korrupciós ügyeket”. Érdekes, hogy a kabinet csak azután lépett nyilvánosság elé a birtokába került levéllel, miután Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció politikusa – szintén most csütörtökön – nyilvánosságra hozta pártja információit, miszerint múlt csütörtökön átadtak egy ilyen dokumentumot az amerikaiak a külügyi tárcának. Kerék-Bárczy szerint ebben a levélben – amelyről állítólag magyar külügyi forrásból értesültek – szerepelnek azok az információk, amelyek alapján beutazási tilalmi listára tettek hat vezető magyar kormánytisztviselőt.

Szintén csütörtökön a Legfőbb Ügyészség ismét az amerikaiakhoz fordult. Polt Péterék most André Goodfriend ügyvivőnek írtak levelet, amiben kérték az ideiglenes ügyvivőt arra, hogy a beutazási korlátozásokra alapot adó bűncselekményre utaló konkrét adatokat bocsássa a magyar ügyészség rendelkezésére.

És csütörtöki fejleménye a kitiltási botránynak az is, hogy a kormánytól igen jól láthatóan független CÖF bejelentette : békemenet nem lesz az amerikaiak ellen, de André Goodfriendet feljelentik. A rettentően civil szervezet fantasztikus bibliai idézetekkel és figyelemreméltó jogtechnikai érveléssel vezette le, hogy az amerikai ügyvivő a botrány kirobbanása óta többször kilépett az amerikai nagykövetség épületéből, tehát belépett Magyarország területére, így pedig a magyar törvények szerint feljelentési kötelezettsége volt.

A kitiltási botrány eddigi eseményeit az alábbi timeline-on követheti nyomon.