Ez a tíz legfontosabb dolog, amit a főváros a Vitézy-érában kapott

D KOS20111020010
2014.11.26. 12:13
A fővárosi közgyűlés november 26-án dönthet a BKK feldarabolásáról, majd rövid időn belül vezetőjének leváltásáról. Ritka jelenség, de független civil szervezetek állnak ki most az egyik legbefolyásosabb fideszes családból érkező Vitézy Dávid mellett: a Kerékpárosklub, a Critical Mass Budapest és a Levegő Munkacsoport nyílt levelükben hosszan sorolják, hogy miket köszönhetünk a Vitézy-érának. A kiállás ugyanakkor nagyon is érthető: négy év alatt óriási változások történtek a budapesti közlekedésben, melyek nagy részét igazán csak a jövőben fogják érezni a budapestiek. Már ha marad belőlük valami. De miből is? Összeszedtük a Vitézy-féle BKK tíz talán legfontosabb vívmányát, a cikk végén pedig szavazhat, melyik hiányozna önnek a legjobban!

A napokban három független civil szervezet körlevelet küldött Tarlós István főpolgármesternek és a teljes fővárosi közgyűlésnek, arra kérve őket, hogy a november 26-i szavazásnál ne fogadják el Tarlós és Kocsis Máté közös indítványát, azaz ne csökkentsék a BKK hatásköreit, mert a létrehozását követő nehézségek után végre kezd beérni a közlekedési szolgáltatások fejlesztése és összehangolása. A civilek nemcsak a BKK-t, hanem vezetőjét, Vitézy Dávidot is meg akarják védeni.

Nyilvánvalóan nem volt tökéletes a Vitézy-éra, akadt bőven bénázás és ellentmondásos intézkedés − a mai napig ellenőrhordák állnak a metró bejáratánál az időtlen idők óta ígérgetett beléptetőkapuk helyett −, de tagadhatatlan, hogy számos pozitív és rendkívül előremutató változás indult meg Budapest kerékpáros és tömegközlekedésében az elmúlt négy évben. A megvalósult beruházásokból persze van olyan, ami már 2010 előtt elkezdődött.

Mit adott nekünk a BKK?

Az Index tízes listája előtt azonban álljon itt az a mindent felülíró és vitathatatlan eredmény, amit Demszky Gábor és Hagyó Miklós valószínűleg egyszerre tetováltatott volna a hátára, ha ezt sikerült volna elérniük:

Annak ellenére nőtt a BKK jegy- és bérleteladásokból befolyó bevétele az elmúlt négy évben, hogy a bérletárak még 10 százalékkal olcsóbbak is lettek.

És akkor nézzük a listát!

1. Integrált rendszer: minden mindennel össze van hangolva

A BKK már eleve létezésével, az integrált megközelítéssel újat hozott a budapesti városfejlesztésbe. Azzal, hogy már nem különálló főosztályok foglalkoztak a közlekedési lámpák szabályozásával, az útfelújításokkal, a villamoshálózat fejlesztésével vagy éppen a biciklis infrastruktúrával, hanem ezek a szálak egyetlen központban futottak össze, rugalmasabb és életszerűbb megoldásokat lehetett megvalósítani. Hiszen Budapest is egyetlen egység, ahol autós és biciklis, buszozó és gyalogos minden sarkon keresztezi egymás útját, és a rendszer bármelyik elemének a megváltoztatása kihat a többire. Ahogy Vitézy az Indexnek adott interjújában fogalmazott, korábban a különböző lobbik kioltották egymást. A BKK szétszedése után várhatóan ez tér majd vissza.

2. Bubi

Régóta tervezett projekt valósult meg a fővárosi közbringarendszerrel. Jelenleg 76 állomáson összesen 1100 kerékpár érhető el, és hamarosan érkezik majd a rendszer első nagy bővítése is. A Bubit éves bérlettel vagy egyszeri befizetéssel is igénybe lehet venni, a cél, hogy a belváros nagy részén kiváltható legyen az autós közlekedés. A Bubi nem olcsó, és még nincs kiforrva, de legalább létezik, és nagy lehetőségek vannak benne.

3. Biciklisbarát közlekedés

A BKK számtalan kerékpárosbarát újítást is bevezetett, nem véletlenül éppen a biciklisek szervezetei állnak ki Vitézy mellett a leghangosabban. A BKK lehetővé tette szinte minden tömegközlekedési eszközön a kerékpárok szállítását, kerékpárutakat, sávokat jelöltek ki, több belvárosi egyirányú utcában tették lehetővé biciklivel a kétirányú közlekedést, számos bringatárolót alakítottak ki. 2010 óta így látványosan nőtt a kerékpárt használók száma a városban.

4. Dunai hajózás

2012 óta ismét van rendszeres menetrend szerinti hajóközlekedés a Duna budapesti szakaszán, amit – igaz, hétvégén csak külön jeggyel – hétköznap a sima bérlettel is igénybe lehet venni. A tervek szerint ezt is folyamatosan fejlesztenék, a hajók számát bővítenék. Kevés menőbb dolog van, mint visszaadni a folyót a budapesti lakosoknak: teljesen érthetetlen, miért kellett erre évtizedeket várni.

5. Villamoshálózat-fejlesztés

Az már nagyon hamar kiderült, hogy a BKK-nak (az elmúlt évtized után) meglepő módon vannak valódi szakmai koncepciói. Például azzal kapcsolatban, hogy milyen villamosvonalakat érdemes összekötni, és melyeket érdemes meghosszabbítani vagy minimum felújítani. Esetleg füvesíteni. Ennek eredményeképpen épül például a budai fonódó villamoshálózat, amelynek elkészülésével átszállásmentes kapcsolatok jönnek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. Felújítják a teljes 1-es és 3-es villamosvonalat teljesen új járművekkel, vágányokkal, akadálymentes megállókkal. A Vörösvári úton és Újbudán füves villamospályát csinálnak. Ráadásul közel száz új villamos érkezik a városba 2015-től.

6. A kigyulladós buszok és rázós trolik lecserélése

A jövő évi tervekben 24 új trolibuszról van szó, miközben a buszok negyven százalékát a BKK már az elmúlt négy évben lecserélte, a maradékot pedig folyamatosan cseréli. Összesen több mint 500 elég jó minőségű és modern busz érkezett a fővárosba, ennek több mint a fele vadonatúj. 

7. Sárga taxik

Az új taxirendelet kidolgozását szintén a BKK végezte. Ennek köszönhetően lett egységes a taxik sárga színe, a tarifák, a bankkártyás fizetés lehetősége vagy éppen a kötelező téligumi-használat bizonyos időszakokban. Ha valaki ma Budapesten taxiba ül, az élmény lassan már nem sokban különbözik attól, mintha Bécsben tenné.

8. Ügyfélközpontok, társadalmi egyeztetés, akadálymentesítés

A négyes metró megépülésével párhuzamosan, azok végállomásain új ügyfélközpontokat hozott létre a BKK. De nyílt egy a Rumbach Sebestyén utcában, a Deák Ferenc téri aluljárónál, a Kelenföld vasútállomásnál, a Móricz Zsigmond körtéren és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2A és 2B termináljának érkezési szintjén is. A reptéren lehet bérletet és jegyet venni végre, miközben a fogyatékkal élők, kerekes székesek a tömegközlelekedési hálózat egyre nagyobb részét tudják igénybe venni.  Az alacsonypadlós buszok arányát 2010 óta megduplázták, az új metrómegállókban pedig lifteket is lehet használni.

9. Jegyautomaták

Egy álom valósult meg azzal, hogy a BKK jegyautomatákat állított először a legforgalmasabb csomópontokra, de lassan szinte minden állomásra és megállóhelyre. Bármikor, bárhol, kényelmesen lehet jegyet vagy bérletet venni készpénzzel vagy kártyával. A nem is annyira távoli jövőben pedig jön az elektronikus jegyrendszer, ami valami olyasféle változást fog jelenteni, amit az agresszív BKV-ellenőrökhöz és működésképtelen lyukasztókhoz szokott utasként szinte fel sem tudunk még fogni.

10. Futár, mobilalkalmazás és menetrendek, amiket a járművek be is tartanak

Ha valamiben tényleg szánalmas volt a fővárosi tömegközlekedés, akkor az az utastájékoztatás. Gyakorlatilag nem létezett. A BKK most bevezette a Futárt (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer), bár egyelőre csak a busz-, troli- és villamoshálózatban. Ez műholdas járműkövetésen alapul, így bármelyik megállóban láthatjuk, az ott közlekedő járművek pontosan mikor érkeznek, de azt is, ha valamilyen okból nem járnak. Egy utas pedig körülbelül erre kíváncsi egy megállóban.

892788 624387894286369 143551721 o
Fotó: Facebook / BKK

Mindezt kiegészíti egy mobilalkalmazás is, ami információkat ad a járatok pontos helyéről, indulási időpontokról, aktuális közlekedési hírekről és járatváltozásokról. De idetartozik a BKK Facebook-oldala is, ami nagyjából a BKK alakulásával egy időben indult. Itt is folyamatosan frissülő információk vannak a tömegközlekedéssel kapcsolatban. Ha valami leáll, kiég vagy felrobban, és pótlóbuszra kell átszállni, azt is azonnal megtudhatjuk. És a menetrendek: elképesztő, de a járművek annyi év után mintha végre be is tartanák!

A Vitézy-éra melyik fejlesztése hiányozna a legjobban Budapestről?