Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Nem ő lesz az új Sólyom László

2014.12.01. 15:28
Kövér László indítványára Lenkovics Barnabást választotta Paczolay Péter utódjául az Országgyűlés az Alkotmánybíróság élére. A szabolcsi születésű jogtudós volt már alapjogi biztos, 2007 óta alkotmánybíró. Mindannyiszor a Fidesz jelölte, 2010 óta nem sokat aggályoskodott a kényes döntéseknél.

Lenkovics Barnabás a Nyíregyháza közelében lévő Rakamazon született 1950. július 26-án. Egyetemre az ELTE-re járt; 1974-es lediplomázása után fokozatosan lépdelt felfelé a jogtudományi ranglétrán: 1983-ban adjunktus lett, 1992-ben egyetemi docens, 2000-től pedig egyetemi tanár. 1996-ban az ELTE ÁJK győri kihelyezett tagozatán a polgári jogi tanszék vezetője lett. Termékeny tankönyv- és jegyzetírónak tartják, impresszív terjedelmű publikációs listával rendelkezik.

Az ezredforduló után fontos közéleti pozíciót is elvállalt: a fideszes többségű Országgyűlés 2001-ben őt választotta meg – Gönczöl Katalin utódjaként – az állampolgári jogok országgyűlési biztosává; a kétharmadhoz akkor még elengedhetetlen Fidesz–MSZP-alkunak megfelelően helyettese a későbbi igazságügy-miniszter, Takács Albert lett. 2007-ben pedig – szintén az akkori ellenzék jelöltjeként – alkotmánybíróvá választották.

Ahogy 2003-ban a Magyar Narancs megírta, Lenkovics ombudsmani tevékenységével szemben komoly szakmai és politikai kifogások merültek fel. A kifogás a hatáskörnövelésre vonatkozott; ideiglenesen magához akarta vonni a Majtényi László távozása után betöltetlenül hagyott adatvédelmi biztos jogköreit is – többek között ezért is romlott meg viszonya helyettesével is. A másik pedig az volt, hogy elődjéhez, Gönczöl Katalinhoz képest töredékére csökkent a hivatal nyilvánosság előtti aktivitása, amit Lenkovics a sajtókapcsolatokban való járatlansága mellett a rengeteg lezáratlan üggyel is indokolt.

Szociális népszavazás, kommentháború

Lenkovics Gönczöllel szemben nem nagyon bátorította az állampolgárokat, hogy a legproblémásabb intézményekkel – a rendőrséggel, börtönökkel, menekülttáborokkal és bentlakásos intézményekkel – kapcsolatban is merjenek vizsgálatokat kezdeményezni.

Hivatali ideje végén a Gyurcsány-kormánnyal is összeütközésbe került; persze önmagában nem az volt a furcsaság, hogy egy ombudsman szembemegy a kormánnyal, hanem az, hogy milyen nyakatekert érvekkel. A veszteséges, alig használt vasúti szárnyvonalak bezárása ugyanis szerinte

sértette a közlekedési szabadsághoz (szabad mozgáshoz) és a diszkrimináció tilalmához kapcsolódó jogot

Alkotmánybíróként részt vett az elmúlt évtized egyik legfontosabb döntésében: a Fidesz 2007-es „szociális” népszavazásának engedélyezésében. Az Országos Választási Bizottság ugyanis azzal utasította el az akkori ellenzéki párt kezdeményezését, hogy az (akkori) alkotmány kimondta: költségvetési kihatásai és „a burkolt alkotmánymódosítás” miatt nem lehet népszavazást tartani a tandíjról, a vizitdíjról, illetve a kórházi napidíjról.

Lenkovics a Fidesz 2010-es választási győzelme után sem tűnt ki aktivizmusával a testületből, lényegében végigasszisztál a jogállami garanciák – köztük magának az Alkotmánybíróság jogköreinek – a megnyirbálását.

Gesztust gyakorolt

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Rogán Antal szerint Lenkovics Barnabás „olyan nagytekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak megfelel″, írja az MTI.

„Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára. Olyan alkotmánybíró elnökké választását nem tudjuk támogatni, aki az egyházak diszkriminálását, a bírák kényszernyugdíjazását, a fővárosi választás elcsalását lehetővé tévő törvények alkotmányossága mellett foglalt állást” – írta közleményében az MSZP.

„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a parlament szocialista frakciója bojkottálta megválasztását. Egy olyan alkotmánybíró elnökké választásában nem kívántak részt venni, akit az MSZP kormányzása idején, 2007-ben választottak a testületbe. A kormányoldal gesztust gyakorolt mostani jelölésével az ellenzék irányába, de az süket fülekre talált” – közölte a KDNP.

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy ő legyen az Alkotmánybíróság elnöke – írta a párt hétfőn az MTI-nek.

A Jobbik képviselői a szavazólapot sem vették fel Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnökké választása során, mert nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert – mondta Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján.

Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta, frakciója nemmel szavazott az elnöki kinevezésre az alkotmánybírónak a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos nézete miatt.

A Demokratikus Koalíció azzal indokolta távolmaradását: „Lenkovics Barnabás korábban kiváló jogász volt, de az utóbbi években sajnálatos és érthetetlen okból sokat tett a jogállamot lebontó Orbán-kormányok hatalmának bebetonozásáért″.