Gerzson
-3 °C
3 °C

Pedig csak most jönnek az igazán népszerűtlen dolgok

IMG 8993
Egy hónap alatt majdnem egymillió szavazót veszített a Fidesz, amit a kormánypárti képviselők nem tartanak végzetesnek. De aggódnak a helyzet miatt, ugyanis a nagy népszerűségvesztést nem most és nem olyan ügyektől várták, mint a kitiltási botrány vagy a netadó terve. Egy kormánytag szerint csak most jön például a MÁV és az egész országos tömegközlekedés átszervezése, ami igazán sok érdeksérelemmel fog járni.

Nincs pánik a kormánypártoknál a legújabb közvélemény-kutatások miatt, bár több megkérdezett fideszes és KDNP-s is elismerte, hogy nyugtalanítónak tartja a jobboldal gyors és váratlanul nagy népszerűségvesztését. A Medián után az Ipsos is azt jelezte, hogy egy hónap alatt majdnem egymillióan fordultak el a Fidesztől.  Árulkodó, hogy a Századvég legfrissebb, decemberi felmérése a teljes népességre vonatkozó adatokat nem közölte.

 

A Fideszben már a nyáron felkészültek arra, hogy az önkormányzati választások után csökkenni fog a népszerűség. Egy képviselő szerint Orbán Viktor szűkebb körben is beszélt arról, hogy senki ne számítson arra, hogy a 2014-ben látott nagy előnyt négy évig fent lehet tartani, a Fidesz vezetése szerint az a lényeg, hogy 2017 végén, majd a választások évében hogy állnak.

Egyre több a belső kritika

A népszerűségvesztésben szerepet játszó intézkedéseknél új jelenség volt, hogy ezekre a semmiből bedobott, nem előkészített és még házon belül sem egyeztetett ötletekre a kormánypárton belül is több kritikus hang érkezett.

Fideszes képviselők könyörögtek Orbánnak a netadó visszavonásáért, fideszes képviselők puhították fel a vasárnapi boltbezárást, a drogteszt kérdésében nyíltan szembement a Fidesszel a KDNP, sőt, maga a kormányzat is.

A legfrissebb hír, hogy csütörtökön Óbuda fideszes polgármestere kelt ki a Facebookon az M0-s fizetőssé tétele ellen. Bús Balázs szerint a Megyeri híd fizetőssé tétele újabb közlekedési problémákat fog okozni a III. kerületben , ami egyszer már javult, éppen a híd átadása után.

A fideszesek azonban arra számítottak, hogy a súlyosabb, nagy érdeksérelemmel járó kormányzati reformok miatt veszítenek majd átmenetileg szavazókat, például a várható egészségügyi, felsőoktatási vagy közlekedési átalakítások miatt. Egy kormánytag azt mondta:

Nem húsba vágó dolgok miatt fordulnak most sokan ellenünk, az internetadó például messze nem egy fajsúlyos kormányzati lépés.

Más képviselők a népszerűségcsökkenés indokai között említették a kitiltási ügyben játszott defenzív szerepet, a vasárnapi boltbezárás rossz kommunikációját, illetve a fideszes vezetők vagyonosodásáról szóló cikkeket, riportokat. 

Pedig csak most jön a java

A kormánytag szerint szerint azért probléma, hogy a legfrissebb kutatások szerint ez év végére majdnem egymillió ember elfordult a Fidesztől, 

mert a kormány csak most készül a szerinte is népszerűtlennek ígérkező intézkedésekre.

A kormánytag a tömegközlekedés országos átszervezését, a MÁV teljes átalakítását említette példaként, de részleteket nem árult el.

Több kormánypárti képviselő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó „jobban felfújja” a problémákat, mint az a valóságban látszik. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a Fidesz őszi lejtmenetét nem tartja tragikusnak, a kormányzás – sok jobboldali lap által is osztott – válsága szerinte csak „az online újságírás egy szűk szektájának a hittétele”. 

Egy KDNP-s képviselő azt mondta az Indexnek, hogy semmi végezetes nem történik,  a következő választásokig hátralévő három és fél évben még százszor nőhet és csökkenhet a Fidesz–KDNP népszerűsége. Egy fideszes pedig szintén utalt arra, hogy 2012-ben is lejtmenetben volt a Fidesz például a fegyveres dolgozók korai nyugdíjazásának megszüntetése, illetve a felsőoktatási változtatások miatt, ekkor alacsonyabb is volt a népszerűsége, aztán 2014-re mégis kétharmad lett belőle.

Nyernek, aztán népszerűtlenek lesznek

Több kormánypárti utalt arra, hogy nem egyedülálló, sőt szinte törvényszerű, hogy egy kormány népszerűsége nagyot csökken abban az évben, amelyben nyer. A korábbi ciklusokban valóban volt rá több példa, hogy a  választásokon győztes pártok és a kinevezett kormányfők népszerűsége a választás után egy-két hónapig még emelkedik, az őszi önkormányzati választáson azonban már komoly harcot kell folytatniuk a pozíció megtartásáért. 

 

Ebből a szempontból a legérzékenyebb veszteségeket  Antall József kormánya szenvedte el, amelynek támogatottsága már az 1990-es helyhatósági választásokon komoly esést mutatott (abban az időben még nem készültek rendszeres közvélemény-kutatások, így ez grafikonunkon nem szerepel). A másik nagy vesztes a reformokba kezdő 2006-os Gyurcsány-kormány volt a megnyert választás évében. Gyurcsány és az MSZP támogatottsága már a kormányzás második hónapjától esett.

A 2006-os parlamenti választások idején még 30-34 százalékos párt az év végére 10 százalékot vesztett népszerűségéből (annyit, mint most a Fidesz). Bár sokan az  őszödi beszédnek tulajdonítják a zuhanást, ezt az akkori felmérések nem igazolták. A szocialisták támogatottsága már 2006 szeptemberére elérte a mélypontot, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezen érdemben már nem változtatott.   

1998-ban is esett a Fidesz támogatottsága. Bár a párt az októberi önkormányzati választásokra még egy kis emelkedést is tudott produkálni, az év végére akkor is csökkent a népszerűsége. Az önkormányzati választásokon például a fővárost nem tudta bevenni, és a fővárosi önkormányzatban sem sikerült megtörni a baloldal fölényét.

Választási évben három kormánynak sikerült valamennyire megtartani vagy növelni támogatottságát:

  • Az Antall József hibájából tanuló Horn Gyulának, aki a helyhatósági választásokig nem kezdett gyökeres változásokba (a Bokros-csomag csak 1995 márciusában jött)
  • 2002-ben az 50 százalékos közalkalmazotti béremeléssel kampányoló Medgyessy-kormánynak
  • 2010-ben a második Orbán-kormánynak.