Stratfor: Nehéz idők várnak jövőre Orbánra

Külpolitikai és belpolitikai téren is nagyon nehéz feladatokkal találja magát szembe Orbán Viktor 2015-ben - írja az amerikai Stratfor intézet. A Stratfor elemzésében részletezi azokat az eseményeket, amelyekkel az Orbán-kormány most kénytelen szembenézni: a véget nem érő utcai tüntetéseket, tiltakozásokat, külön hangsúlyozva, hogy ezúttal a kormányokkal szemben kevésbé harcias szakszervezetek is szervezkednek. 

A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz népszerűsége esett, és különböző csoportok nyíltan szembeálltak a kormánnyal. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy Orbán kormányát nem fenyegeti az összeomlás veszélye, a felmérésekben mutatott visszaesés ellenére még mindig messze a Fidesz a legnépszerűbb párt, és biztos többségük van a Parlamentben is.

A Stratfor arról is ír, hogy jövőre lassulni fog a gazdaság, a kormány pedig újabb különadókat vethet ki, például a dohányipari cégekre, a főleg brit, német, francia kiskereskedelmi láncokra, ezen kívül a kiadásokat is kénytelenek lesznek leszorítani. Ez pedig további tiltakozásokhoz vezethet. 

Külpolitikai fronton sem könnyű Orbánéknak. A Stratfor kitért a kitiltási botrányra is: az állítólagos korrupcióra, az áfacsalások miatt hátrányokat szenvedő amerikai agrárcégekre és arra, hogy mindezt az USA fel is használja Magyarország ellen, amiért Budapest az oroszokhoz közeledik, a paksi bővítést az oroszoknak adta, valamint nem ad már földgázt az ukránoknak. De a nyugat-európai kormányokkal sem jó Orbánék kapcsolata. A Stratfor szerint sok múlik majd Angela Merkel februári budapesti látogatásán, ahol biztosan szóba kerülnek majd azok a kormányzati intézkedések, amelyek hátrányosan érintették a német vállalatokat. Ahogy az oroszokhoz való közeledés is téma lesz, amikor Merkel idelátogat. 

Az elemzés szerint a tüntető csoportok jövőre is aktívak maradnak majd, de még nem tudtak egy koherens ellenzékké összeállni. A különböző ügyek és témák miatt nehéz lesz a társadalmi elégedetlenségre építve egyetlen nagy csoportnak létrejönnie, ráadásul 2015-ben nem tartanak országos választásokat Magyarországon. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a kormánnyal szembeni elégedetlenség továbbra is lehetőséget ad tüntető csoportok megjelenésére.

Nemzetközi szinten szerintük a kormány próbálja majd tartani magát a mostani politikájához, anélkül, hogy teljesen elidegenítené külföldi partnereit. Magyarország megengedheti magának, hogy bizonyos távolságban maradjon az Európai Uniótól, írják. Azt azonban nem, hogy teljesen elvágja a Brüsszelhez fűződő szálakat, mivel Magyarországnak szüksége van az EU és annak legfontosabb tagállamainak befeketetéseire és finanszírozására. A Déli Áramlat felfüggesztése afelé tereli Magyarországot, hogy más regionális szereplőkkel keresse az együttműködést energiaellátásának diverzifikálásához, habár a legtöbb projekt még csak kezdeti szakaszában van, teszik hozzá.

A Stratfor szerint a kormány nem érdekelt egy állandó konfliktus fenntartásában az Egyesült Államokkal. Miközben Magyarország belpolitikai lépései továbbra is bosszantani fogják az Egyesült Államokat és Európát, Orbán kormánya ügyel majd arra, hogy ne idegenítse el teljesen Washingtont. Szerintük a kormány továbbra is folytatni fogja az Amerika-ellenes retorikát, mivel ez jól jön ki a választóknál, de ez nem vezet majd konkrét lépésekhez. Ahogy azt az Egyesült Államok szeretné, Budapest továbbra is támogatni fogja az Oroszország elleni szankciókat, azzal számolva, hogy az Európai Unió enyhít majd a hozzáállásán Moszkva felé év közepén, amikor a szankciók elkezdenek lejárni, és egyetértésre lesz szükség a megújításukhoz.

Az ukrán válság mentén Magyarország próbált egyensúlyozni egy látszólag újra előtérbe kerülő Oroszország és egy gyengülő NATO között, írják. Ez szerintük része volt egy széleskörűbb egyensúlyozási stratégiának nyugatra a töredező Európai Unió, keletre az öntudatos Oroszország között, miközben egyre inkább hazai kézben tartják a magyar gazdaságot. Azonban a Magyarországra nehezedő amerikai nyomás, Németország döntése az Oroszország elleni szankciók támogatásáról, valamint Moszkva döntése a Déli Áramlat elvetéséről már kezdték megmutatni a kormány stratégiájának határait. 2015-ben a magyar kormány legnagyobb kihívása az lesz, hogy lecsillapítsa az elégedetlenséget és megelőzze saját nemzetközi elszigetelődését.