Aliz
6 °C
14 °C

Keveseket ment meg a Diplomamentő

2014.12.23. 15:03
Ötvenezren lehetnek, akik a diplomájukat nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni. Egyelőre azonban hiába a négymilliárd forintos kerettel elindított Diplomamentő, eddig legfeljebb minden tizenkettedik nyelvvizsga nélküli „majdnem diplomást” sikerül bevonni a programba, amelyet váratlan gyorsasággal lezárna a lebonyolítással megbízott Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit (OFA) Kht.

Hasznos kezdeményezés volna, pénz is van rá, ám a rosszul végzett felmérés, rugalmatlan szervezés miatt sokkal kevesebb embert segít diplomához a Diplomamentő program, mint lehetne – állítják nyelvoktatás szakmai szervezetei. Az OFA túl aprólékosan akarta szabályozni a tanfolyamok országos elosztását, olyan adatokra építve, amelyek pontatlan képet nyújtanak a képzőhelyek és a hallgatók igényeiről. A múlt héten már az is felmerült, hogy a program előbb lezárul, mint tervezték.

Ön mennyire beszéli a nyelvet?

A program angol, német, francia nyelvtanfolyamokat kínál, 120, 180 és 240 órás csomagban. Előfeltétel, hogy a jelentkezőnek már csak a nyelvvizsga hiányozzon a diplomájához, jelenleg ne legyen tanulói jogviszonya, és B1-es, alapfokú nyelvtudással rendelkezzen. Ennél alacsonyabb szintről ugyanis 240 óra alatt nem lehet eljutni a diplomához szükséges középfokú szintre.

Az OFA a 30 ezer regisztrált érdeklődő tudását sajátosan mérte fel: egy e-mailben megkérdezte tőlük, hogy szerintük beszélik-e alapfokú szinten az adott nyelvet.

Az önbevallásra építve osztották fel a jelentkezőket a három nyelv különböző hosszúságú tanfolyamaira.

A nyelviskoláknál végül meg is jelent hatezer diák fele azonban az iskolák saját – teszten alapuló – felmérésén már nem érte el a minimális tudásszintet. Így csupán háromezren tudtak beiratkozni.

A problémát fokozta, hogy a tanfolyamok földrajzi kiosztását is az OFA alakította ki, állítólag a jelentkezők állandó lakcíme alapján. Arra azonban nem gondoltak, hogy sokan közülük egészen máshol élnek, dolgoznak, mint ahová be vannak jelentve, így nem feltétlenül tudnak részt venni a városukban meghirdetett tanfolyamokon.

„Az OFA állítása szerint a hallgatók maguk jelölhették meg, hogy melyik városban tudnának részt venni a tanfolyamokon, azt nem az állandó lakcímek alapján határozták meg” – mondta ugyanakkor a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) vezetője, aki a szervezet képviseletében októberben és a múlt héten is találkozott az OFA-t vezető Pákozdi Szabolccsal.

Megmentésre vár a diplomája?

Ha ön regisztrált a Diplomamentő programba, írja meg tapasztalatait! erre az e-mail címre. Olyanok leveleit is várjuk, akik érintett lennének, de mégsem kívánnak élni az ingyenes nyelvtanfolyamok lehetőségével. Adataikat bizalmasan kezeljük.

Gigantikus call-center

Ha ez így van, akkor a képzőknek valamivel könnyebb dolguk lehet a tanfolyamok megszervezésénél, bár Légrádi Tamás szerint így is talán túlzott optimizmusra vall az OFA részéről, hogy december 31-ig tízezer, tanfolyamra eredményesen bejelentkezett hallgatót várnak. 

„Viszek egy pezsgőt Pákozdinak, ha ez sikerül”

– mondta a NYESZE vezetője, aki meglepve, de örömmel hallotta azt is az OFA vezetőjétől, hogy a szervezet végigtelefonálta mind a 25 ezer diákot, akik már regisztráltak a Diplomamentőbe, de még nem vesznek részt a tanfolyamokon.

„Lehet, hogy az OFA-nak megvannak azok az erőforrásai, amelyekkel ilyen gyorsan elvégezhető egy call-centeres feladat” – kommentálta mindezt Légrádi, megjegyezve, hogy az OFA munkatársaival kapcsolatban, akik a program koordinálásáért felelnek,  a képzőknek nagyon jó tapasztalataik vannak, értik a feladatukat, és jól végzik a rájuk bízott munkát.

A nyertesek is panaszkodnak

Ingyen is van kockázat

A Diplomamentő programban azok vehetnek részt, akiknek kizárólag a nyelvvizsga az akadálya a diplomájuk átvételének, és jelenleg nincsen tanulói jogviszonyuk.

Bár a tanfolyamok ingyenesek, a jelentkezők bukhatnak vele: a hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy a tanfolyam után 2015 végéig leteszi a középfokú komplex nyelvvizsgát. Erre három lehetősége van, de minden próbálkozást a hallgatónak kell fizetnie. (Kivéve a regisztrált munkanélkülieket, akiknek az első nyelvvizsgadíját a program állja.) Ha harmadszorra sem sikerül letenni a nyelvvizsgát, úgy a program díjának felét a hallgató köteles befizetni.

„Angolból 50 százalékos a feltöltöttségünk Budapesten, Pest megyében 20. Németből 20 százalék a fővárosban, míg a megyében jelentkezők híján egy tanfolyam sem indulhatott el ” – mondta névtelenséget kérve a programban szereplő egyik fővárosi képző. A néhány száz, majdnem diplomás hallgató képzését vállaló intézetnél úgy vélik, emiatt csak kisebb részben okolható az előírt alapfokú nyelvtudás. A jelentkezők 80 százaléka ugyanis ennek a követelménynek megfelelt.

„Egyszerűen nincs elég jelentkező a programra. Akik mégis eljönnek, azok közül sokan pedig végül azért állnak el a tanfolyamtól, mert úgy érzik, az órákat nem tudják összeegyeztetni munkaidejükkel”. A szakember azonban az OFA-t nem vádolja rugalmatlan szervezéssel, ellenkezőleg, készséges együttműködést tapasztalt vele kapcsolatban.

Igaz, az kissé váratlanul érte a képzőket, hogy minden jövőre induló programot még idén kell meghirdetni és a diákok számára is december 31-re húzták meg a jelentkezési határidőt. Az iskolák egy hét alatt végül le tudták adni a jövő évi programtervet – a hirdetés ütemezése már az OFA feladata –, de üdvözölnék, ha legalább a jelentkezési határidőt későbbre tolnák az év végénél.

Ugyanakkor az OFA lassabban utalja át a pénzt a képzőknek az elgondoltnál. A megkérdezett iskola kifizetési kérelméből még a jóváhagyottakat sem teljesítették, és úgy tűnik, idén erre már nem is kerül sor.

A képzők szerint meg kellene fontolni, hogy alacsonyabb szintű nyelvtudással is engedjenek hallgatókat a programba. Igaz, ez 240 óránál jóval hosszabb tanfolyamokat tenne indokolttá, viszont növelhetné a „megmentett diplomák” számát.

A NYESZE vezetője szerint is a hosszabb,

360 órás tanfolyamok indítása lehetne az egyik megoldás.

Ez a kvóták megőrzésével lehetséges is lenne, például a végül el nem indult német, francia és 120 órás angol tanfolyamok rovására. Légrádi ezen kívül hasznosnak tartaná, ha érdemben erősödne a kampány a Diplomamentő körül. Nem csak PR-cikkekre és hirdetésekre volna szükség, hanem arra, hogy a bejelentkezett, de tanfolyamon még nem résztvevő 25 ezer embert – akiket az OFA körbetelefonált – célirányosan informálnának arról, hogy lakhelye – vagy a jelentkező által megadott település – közelében hol, mikor indulnak tanfolyamok. „Adatbázisban vannak a hallgatók, jól körbehatárolható célcsoportról van szó."

Az OFA vigyáz az A4-esekre

„Utólag már nem is bánom, hogy nem nyertünk” – vallotta meg a szegedi Matrix CBS Kft. tulajdonosa, a program körüli bizonytalanságra utalva. Balogh Mónika a 2006 óta működő, nyelvvizsgahelyként is akkreditált iskola pályázatára hivatalosan csak elutasító választ kapott, részletes indoklást nem. „Kértük a részletes értékelést, de 25 nap múlva csak azt a választ kaptuk az OFA-tól, hogy azt nem áll módjukban elküldeni, de személyesen megnézhetem Budapesten. Rutinos pályázóként nem akartam további költségekbe verni magam, bár nem értem, miért nem lehet elküldeni fénymásolatban néhány A4-es lapot” – mondta Balogh.

A pályázatnak nem voltak megkerülhetetlen, nyelviskolákra vonatkozó szakmai szempontjai, azok csupán az értékelést befolyásoló elemek voltak. Ugyanakkor mínusz pontot jelentett, ha a pályázó nem végez OKJ-s képzést, noha nem világos, hogy a nyelvoktatásnál ez miért volt szempont. Az keveset nyomhatott a latban, hogy Balogh iskolája nyelvvizsgahelyként is akkreditálva van.

Szegeden többek között két budapesti iskola is nyert, egyikük egy helyi, nem túl ismert nyelviskolával állt össze a programok lebonyolítására, onnan érkeznek az oktatók is. „Korábban nálam egy kaposvári nyelviskolából érdeklődtek, hogy bérbe adnám-e a termet, de nem tudom, hogy végül nyertek-e”.

Volt már rosszabb is

A sok vitát kiváltó TÁMOP 2.1.2-es pályázatok után a kiíró úgy döntött, ezúttal nem lehet alvállalkozókat alkalmazni. „Akkor ugyanis sok olyan nyertes volt, amelyiknek szakmai tapasztalata nem volt, csak kapcsolatai. Egyszerűen zsebre tették a megnyert pénz harmadát-felét, és a maradékból elvégeztették a munkát más nyelviskolával” – emlékeztetett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint azonban a gyakorlatban – mint a szegedi példa is mutatja – most is vannak alvállalkozók a láncban. Csak ezúttal a fővállalkozó közvetlenül fizeti a partner nyelviskola oktatóit, míg magának a szervezésben részt vevő nyelviskolának más címen ad pénzt az együttműködésért.

Ennek ellenére a Rozgonyi úgy véli, hogy a TÁMOP 2.1.2-höz képest ezúttal szakmailag megfelelőbb képzők nyertek a pályázatokon, bár így is nagy eltérések lehettek a nyertesek között a megszerzett lehetőségek között. „Volt, aki megyeszékhelyeken és a fővárosban kapott jogot tanfolyam indítására néhány száz fő részére, míg más, akár budapesti képző csak az országban szétszórva kapott erre módot, olyan helyeken, ahol kicsi az esély a kapacitás feltöltésére” – mondta a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.

Így látja a NYESZE vezetője is. A programban részt vevő 43 iskola fele képviselteti magát az érdekvédelmi szervezetben, de Légrádi szerint a NYESZE-n kívüliek között is vannak megbízható, komoly képzők. Ugyanakkor elmondta, így is akadt a Diplomamentőben olyan képző, amellyel szemben vannak a szakmán belül kifogások.

Légrádi szerint ezek az iskolák kevésbé komolyan mérik fel a potenciális hallgatók tudásszintjét, mert sokkal fontosabb a kvótájuk feltöltése, mint az, hogy a kimenetnél a résztvevők valóban megtanuljanak középfokon az adott nyelven. Igaz, ha 20 százaléknál magasabb lesz a sikertelenül vizsgázók aránya, az OFA visszatartja a kifizetendő összeg utolsó részét, de egy ilyen képzőnek

jobban megéri 12 fővel tanfolyamot indítani a pénz 80 százalékáért, mint hat fővel a száz százalékért.

Az alacsonyabb szintről indulók bevonása azonban hátrányosan érinti azokat a velük tanulókat, akik valóban megütik a Diplomamentő által elvárt bemeneti szintet, hiszen így a tanfolyam lassabban halad. Emellett ezzel a hallgatókat nem jól felmérő iskolák

nagy gondot akasztanak az OFA nyakába, hiszen a sikertelenül vizsgázóktól később neki kell behajtania a rájuk fordított pénz felét.

Júniusban újrakezdjük?

Légrádi bízik benne, hogy az OFA végül kitolja a december 31-re meghúzott jelentkezési határidőt. Elvégre a szervezet 13 ezer hallgató képzésére kapott keret felett rendelkezik. Így, ha az év végéig sikerül is a tanfolyamokra beszervezni az OFA által áhított 10 ezer embert, még mindig van háromezer, akire eredetileg az OFA számított.

A NYESZE vezetője arra is felhívta figyelmet, hogy a nyáron

a felsőoktatásból újabb ezrek kerülnek ki, akik nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg a diplomájukat, a probléma így újratermelődik.

Az OFA az írásban elküldött kérdéseinkre az ígéret ellenére mindeddig nem válaszolt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?