Ábrahám
17 °C
29 °C

Szijjártó még csak a felénél tart

2014.12.30. 07:31
A felénél tart a magyar külpolitika átalakítása; a fő feladat a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesítése - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban. Szerinte minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el. Szijjártó beszél az Egyesült Államokról, Oroszországról és a keleti nyitásról is.

A világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban - hangsúlyozta Szijjártó Péter. A legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel - jelentette ki.

A külgazdasági és külügyminiszter az év végi terjedelmes interjúban rengeteg témakört érintett, a legérdekesebb természetesen az, amit az Egyesült Államokról, Oroszországról, illetve a keleti nyitásról mond.

  • Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó Péter rossz hírnek nevezte, hogy nem lesz Déli Áramlat, most más beszerzési útvonalak után kell nézni. Véleménye szerint a Paks 2-megállapodás minden elemében megfelel az uniós jogszabályoknak, nincs ok az EU közbeavatkozására.
  • A magyar-amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló - hangsúlyozta. A politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell - emelte ki egyetlen szóval sem utalva a kitiltási ügyre. 
  • A miniszter a keleti nyitásról azt mondta, nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A sikerek között említette, hogy nőtt a magyar export Kínába, Japánba, Dél-Koreába, Vietnamba, Törökországba, Macedóniába, Szerbiába, Egyiptomba és Marokkóba. 
  • Magyarországnak is pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják a Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz-kínai forgalmat. 

Akit a további témák is érdekelnek, íme:

  • "Az új, pragmatikus magyar külpolitikának a nemzetgazdasági érdekek képviseletére kell összpontosítania." Továbbra is a legjobb színvonalon el kell végezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához. Ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik.
  • Úgy látja, a szomszédos országokban élő magyaroknak az az érdekük, hogy zökkenőmentes legyen a viszony Magyarország és az adott ország között. Ehhez az kell, hogy közös sikerek kössék össze az országokat, így olyan bizalom alakulhat ki, amely lehetővé teszi a nehéznek tűnő kérdések rendezését - mondta. Példaként említette, hogy Szlovákiával határátkelőket építenek, és szorosra fűzik a határ menti gazdasági együttműködést. Románia stratégiai partner, Németország után a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, de nagy munkát kell végezni azért, hogy az ottani magyar közösség élete szempontjából érezhető javulást érjenek el. A magyar-szerb kapcsolatokat harmonikusnak nevezte, kiemelve: a történelmi megbékélés az együttműködés minden területének kedvez.
  • A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnehezebb a helyzet - mondta. Magyarország érdeke, hogy mielőbb, tárgyalásokkal lezárják a konfliktust. A gyors, tárgyalásos megoldás egész Európa érdeke, mert hosszú távon szüksége van "korrekt, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló" együttműködésre Oroszországgal - mutatott rá.
  • Szijjártó Péter a visegrádi négyekről (V4) kifejtette: ez "az egyik legfontosabb külügyi és külgazdasági erőforrásunk", mert Közép-Európa biztosan az európai növekedés motorja marad, gazdasági súlya és politikai jelentősége folyamatosan nő Európában.
  • Szerinte legfeljebb hangsúlybeli eltérések vannak az ukrán helyzet megközelítésében Magyarország és Lengyelország között. Arról van szó, hogy Magyarország és Szlovákia helyzete különleges a jelentős energiafüggőség és "az Oroszország és Európa közötti kölcsönös korlátozó intézkedések" okozta károk miatt - mondta.
  • Az új EU-vezetésről azt mondta, végre nagy esély van a hosszú távú munkára koncentrálni, elsősorban azért, hogy Európa visszaszerezze elvesztett versenyképességét. Az EU-nak készen kell állnia a bővítés felgyorsítására és arra, hogy a világ leggyorsabban növekvő régióival stratégiai együttműködést építsen ki - emelte ki. A miniszter szerint a nyugat-balkáni régió stabilitásának záloga az uniós tagság lehetősége.