Gerzson
-3 °C
2 °C

„Sötét bűnként nyomasztja az évfolyamot" – A szexuális visszaélések rendszeresek a gólyatáborokban az ombudsman szerint

2015.01.08. 22:11
Megrendült az egyetemi szférába vetett bizalom Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint, aki nyilvánosságra hozta a gólyatábori erőszakról szóló jelentését. A keményen fogalmazó dokumentum szerint kifejezett cél egyes rendezvényeken a gólyák leitatása és szexuális tartalmú cselekményekre rábírása: a feladatokat fiúk találják ki lányoknak, akik kiszolgáltatottak és más egyetemi rendezvényeken is erőszak áldozatai lehetnek. A jelentésből az is kiderül, az intézmények vezetőihez alig érkezik panasz. A HÖK eközben önmaga fényezésével volt elfoglalva ahelyett, hogy segítette volna a vizsgálatot.

Láttam egy lányt, akit jóformán eszméletlenül az egyik HÖK-ös szervező támogatott fel a szobájába. Másnap hallottam, ahogy a lány a szobatársait kérdezgeti, hogy nem tudják-e, mi történt az éjjel, mert mikor reggel találkozott a HÖK-össel, az azt mondta, hogy lefeküdtek, de ő semmire nem emlékszik az egész éjszakából és nem tudja, igazat mond-e a srác, és fél, hogy terhes lesz. 

A fenti történet – melyről nagyon úgy tűnik, hogy az eddig ismertekhez képest egy még újabb gólyatábori szexuális bűncselekményről szól – minden bizonnyal a legsúlyosabb az Aáry-Tamás Lajoshoz közvetlenül beérkező beszámolók közül. Az oktatási jogok biztosa azután indított vizsgálatot, hogy az ELTE TÓK 2014-es gólyatáborában az egyik szervező megerőszakolt egy lányt, illetve hogy ezt követően több hasonló eset is napvilágot látott. (Két áldozat az Indexen mesélte el történetét: Mira az ELTE ÁJK 2013-as, Réka pedig egy magyarországi főiskola elmúlt évekbeli gólyatáborában vált szexuális erőszak áldozatává.) 

Az oktatási biztosi jelentés a gólyatábori erőszakról

A teljes jelentés ide kattintva tölthető le.

Aáry-Tamás a decemberre elkészült, 41 oldalas jelentését csütörtökön mutatta be a nyilvánosságnak Balog Zoltán miniszterrel közös sajtótájékoztatóján. A többször szexuális bűncselekményekre is félreérthetetlenül utaló gólyatábori beszámolókat is tartalmazó, valamint a nők elleni erőszak elleni fellépést sürgető dokumentum megállapítja: rendszerszintű probléma áll a sorozatos gólyatábori bűncselekmények mögött, ezért jogszabályi változtatások is kellenek. 

Az ombudsman jelentésében kezdeményezi, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást is alkothassanak a felsőoktatási intézmények, valamint azt javasolja az emberi erőforrások miniszterének, hogy a felsőoktatási törvénybe kerüljön be egy rendelkezés az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásáról.

Megrendült az egyetemi szférába vetett bizalom

Fiúkat-lányokat is leitattak, ágyba vittek

Aáry-Tamás Lajos jelentésében szerepel több tucatnyi szemelvény a hozzá különböző csatornákon érkező panaszokból, negatív gólyatábori beszámolókból. Ezek forrásai egykori vagy jelenlegi hallgatók, az ő rokonaik, esetleg a rendezvények környékén élők. A beszámolók anonimizáltak, eredetileg tíz felsőoktatási intézmény vagy annak valamely szervezeti egysége volt nevesítve. A jelentés egy más részében az ombudsman azt írja, hat intézmény különböző karainak gólyatáborairól van szó.

Ezekből közlünk most egy válogatást.

„Egy önként jelentkező lánynak le kell vetkőznie és felfeküdnie az asztal tetejére. Ezután whiskyt öntenek rá, a fiúknak pedig le kell azt nyalogatnia (legnagyobb meglepetésemre volt önként jelentkező, aki meztelenre vetkőzött, aztán hagyta, hogy leöntsék és lenyalogassák, sőt, látszólag még élvezte is a műsort. A többiek közben körben álltak és mobiltelefonokkal filmeztek).”

„A szervezők alapelve szerint a gólyákat úgy tudják legjobban csapattá formálni, ha közösen érik nehézségek vagy megaláztatások őket. Ami nehezebbé tette ennek az elviselését, hogy a szervezők is, és néhány tanár is, akik meglátogatták a gólyatábort, jelezték, hogy ne is álmodjon senki úgy az egyetem elvégzéséről, ha nem áll be az általuk sokra becsült hagyományok tisztelete és megőrzése mögé.”

„Láttam egy lányt, akit jóformán eszméletlenül az egyik HÖK-ös szervező támogatott fel a szobájába. Másnap hallottam, ahogy a lány a szobatársait kérdezgeti, hogy nem tudják-e, mi történt az éjjel, mert mikor reggel találkozott a HÖK-össel, az azt mondta, hogy lefeküdtek, de ő semmire nem emlékszik az egész éjszakából és nem tudja, igazat mond-e a srác, és fél, hogy terhes lesz."  

„Minden csapatból önként kell jelentkeznie egy fiúnak és négy lánynak, a fiúkra feltesznek egy-egy vérnyomásmérőt, és az a csapat nyer, ahol a lányoknak adott idő alatt a legmagasabbra sikerül felvinnie a fiú pulzusát/vérnyomását, ekkor az összes lány rögtön nekiállt levetkőzni, nyílt színi gruppen szex kezdődött, aki odafért, mobiltelefonnal videózott.”

„A Keleti pályaudvaron találkoztunk, másfél órával a vonat indulása előtt. Üdvözlésképpen minden érkező kapott egy papírpohárnyi vodkát, aztán egy pohár bort, aztán bármit, ami kéznél volt. Mire nagyjából mindenki megérkezett, a csapatok körbeálltak és az instruktorok vezetésével megtanulták a gólyatábori indulót és a saját csapatuk indulóját (ezek valamilyen közismert dal dallamára irt disznó szövegek voltak), majd utána jöttek az ismerkedős játékok. Első körben az volt a feladat, hogy mindenki mondja el a nevét, a várost, ahonnan jött és a kedvenc szexpózát.”

„Mindig is voltak olyan esetek, hogy valakit leitattak és ezt kihasználva ágyba vitték. Fiúkkal-lányokkal egyaránt megtörtént. Minden gólyatábor után jöttek panaszok a rektori hivatalból. Általában szülői megkeresések történtek, érthető módon diákok csak ritkán tettek panaszt. Ezek a panaszok aztán rövidre lettek zárva. Mindig több volt a tanú az ellenkező oldalról, a szülők és a rektor pedig nem voltak jelen. Az egészet elintézték azzal, hogy a panaszos is tök részeg volt, ő akarta.”

„Ez csak egy enyhe kezdés volt, innentől kezdve az opcionális csoportfeladatokon keresztül, (mint pl.: hogy minél több lány vegye le a melltartóját az egyik szervező előtt, annál több pontot kap a csapat) mindenki leszűrhette, hogy mi az elvárás. Vetkőzni és inni.”

„A szervezők többször nyomatékosan felszólították a résztvevőket, hogy mobilt és kamerát tilos behozni a terembe. Persze ők mindent felvettek, és később a táborban nem jelenlevő szervezőknek előszeretettel mutogatták.”

„Sokan vannak - még a résztvevők közül is -, akik azt gondolják, hogy azokat a lányokat és fiúkat, akik valamilyen határt átléptek, saját döntésük, vagy esetleg gyengeségük hozta ilyen helyzetbe és azok akik ebből kimaradtak, azok nem véletlenül maradtak ki. De csak kevesen tudják elképzelni, hogy milyen erővel bír az, ha 150 ember ordít neki, hogy vegye le csak a pólóját, vagy na, ez nem elég erotikus, vagy csak hogy többet és még.”

„Aztán minden lánynak be kellett kennie a száját rúzzsal, és a feladat az volt, hogy minél erotikusabban csókolgassa a kiállított fiú testét. Ezek után a főszervező (akinek a többi szervezőnek is engedelmeskednie kellett) elindult a csoportok között pontozni, miközben buzdította a lányokat, hogy még erotikusabban csinálják. Az első csoportban valaki e felhívásnak eleget téve, orális kényeztetésben részesítette a székre állított fiút. Természetesen a csoport azonnal tízből 10 pontot kapott. A szervező ezek után tovább ment, és majdnem az összes csapatnál, néhol több lányt is érintve, elérte ugyanezt az eredményt.”

„Az hogy ezen gólyatábor így alakult, az nem volt véletlen. Már nagyon régóta ugyanazok a feladatok, efelől, mikor az egyik szervezővel utólag megpróbáltam értelmezni az eseményeket, maga a szervező még biztosított is, hogy ezen nem is fognak változtatni.”

„Ugyanakkor nagyon nyomasztott és a mai napig nyomaszt az eset, mint ahogy nyomasztja az egész évfolyamot, akik, mint egy sötét bűnt hordozva, egyáltalán nem beszélnek erről. […] bárkivel beszéltem, nem szeretné senki, hogy nyilvánosságot kapjon ez a dolog. Így viszont egyedül maradva a végén még én lehetek az, aki veszélybe kerül és általánosan kiközösítik.”

 „Ráadásul az igazán aljas dolog, amikor olyan körülményeket teremtenek (alkohol itatásával, fotózással és ráutalással), hogy a tapasztalatlan elsősök maguk hajtják végre, amit nem kellene és utána ők azok, akik nem mernek erről beszélni.”

Aáry-Tamás a jelentés szerint a nemzetközi és a hazai jogi szabályozás, valamint egy átfogó európai kutatás és amerikai példák tanulmányozásával fogott hozzá annak kivizsgálásához, hogyan is működnek Magyarországon a gólyatáborok. Célja egészen pontosan annak megállapítása volt, 

  • hogyan biztosítják a gólyatáborban a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait,
  • ki szervezi a táborokat,
  • milyen szabályzat alapján,
  • illetve ki viseli az ott történtekért a felelősséget.

Ennek érdekében közvetlen gólyatábori élménybeszámolókat gyűjtött, illetve kérdéseket küldött el a magyarországi felsőoktatási intézmények vezetőinek, valamint az intézményi, kari és országos HÖK-vezetőknek.

A vizsgálat eredménye röviden: a gólyatáborokban rendszeresek a megalázások és jogsértések, melyeket különösen a nők sérelmére követnek el – a következtetés, amire Aáry-Tamás jut, hasonló ahhoz, amiről egy korábbi cikkünkben (Üdv a Macsótudományi Egyetem gólyatáborában, vetkőzzetek bugyira!) írtunk. 

A szexuális töltetű feladatokat fiúk találják ki, lányoknak.

 A gólyák jogi státusza rendezetlen, a táborok szervezését jórészt hallgatókra bízzák. Bármiféle szabályzat, előírások nélkül. A megállapítások egy kicsit bővebben:

  • „Az egyetemi környezetben bekövetkezett erőszakos cselekmények kihatnak a felsőoktatási élet egészére, hatása azonban túlmutat azon. Megrendült az egyetemi szférába vetett bizalom, amelyet nem lehet csak egy eszközzel, döntéssel rövid távon helyreállítani."
  • „A sajtóban nyilvánosságot látott ügyek és a hozzánk érkezett jelzések, panaszok alapján kijelenthető, hogy nem egyszeri hibáról vagy véletlenszerű eseményről van szó."
  • A táborokban gyakoriak a szexuális tartalmú feladatok, ehhez mindig hozzátartozik az alkohol kínálása, a gólyák itatása. A jelentés megfogalmazása szerint:

    Ezen gólyatáborokban kifejezett cél volt a gólyák leitatása és szexuális tartalmú cselekményekre rábírása, illetve olyan helyzetek teremtése, amikor bármi megtörténhet.

    Ezekről a feladatokról könnyen megállapítható, hogy fiúk találták ki lányoknak. A szexuális tartalmú feladatokat végző bódult vagy később védekezésre képtelen állapotba kerülő fiatalok alapvető jogainak sérelmét tetézi a róluk készített sok-sok ezer kép és filmfelvétel." 
  • A Google képkeresője ugyanis több ezer fotót ad ki a „gólyatábor" szóra rákeresve. Ezek jó részén fürdőruhás testek, fenekek, mellek, meztelen, nemi szervüket takaró gólyák, vízespóló-versenyek és egyéb, erotikus töltetű sorversenyek szerepelnek. A hallgatók ezeken a képeken hozzájárulások nélkül szerepelhetnek – az ombudsman szerint fontos tudni, hogy a sértő képek bejelentésére van mód. 
  • A gólyatáborok szervezői jellemzően a hallgatók: nem kizárólag, de a legtöbb esetben a kari HÖK.
  • A gólyák nem rendelkeznek még hallgatói jogviszonnyal. Hiányosság, hogy nincsenek a felsőoktatási jogszabályokban rájuk is kiterjedő rendelkezések.
  • „Hiányzik továbbá olyan felsőoktatási szabály, amely tartalmazna a nemi hovatartozást is magában foglaló antidiszkriminációs rendelkezést, amelynek meg kell felelnie minden olyan felsőoktatási intézmény minden olyan szabályozásának és gyakorlatának, amelyik intézményt az állam tartja fenn, vagy állami költségvetési hozzájárulásban részesül.″
  • Más egyetemi rendezvényeken is előfordulhatnak erőszakos cselekmények, mert

    közös jellemző a nők/lányok kiszolgáltatott helyzete, a nők elleni erőszak,

    az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, valamint az erőszakos cselekmények eltussolása".

A rektorok azt sem tudják, mi folyik náluk

Szemben az ombudsmanhoz érkező beszámolókkal, az intézményvezetőktől érkező válaszok meglehetősen semmitmondóak. Hivatalosan alig tesz náluk bárki is panaszt gólyatábori történések miatt, komolyabb ügyei pedig eddig kizárólag csak az ELTE-nek voltak. A jelentésből egyértelműnek tűnik, hogy az egyetemek és főiskolák élén álló rektorok a legtöbbször nem is érzékelik a problémát, így természetesen sokan azt sem látják szükségesnek, hogy változtassanak a rendezvények szervezésén. Amit egyébként egyetlen intézmény szabályoz csak normálisan.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Joe Raedle
  • 2014-ben 67 felsőoktatási intézményből 45 szervezett gólyatábort, 21 nem (az Esterházy Károly Főiskola nem reagált az ombudsman kérdéseire). A 45-ből 36 intézményben nem érkezett hivatalos panasz a gólyatáborokra az elmúlt években.
  • A 45 intézményből 22-ben tervezik valamilyen formában felülvizsgálni a gólyatáborok szabályozását. 2 ezen már túl van, 2 nem nyilatkozott. 19 egyáltalán nem tervezi.
  • „Azon felsőoktatási intézmények, amelyek rendeztek gólyatábort, egy kivétellel nem rendelkeznek a gólyatáborok szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban szabályzattal."
  • Az intézmények gólyatábori szabályzat híján „nem tudták hitelt érdemlően bemutatni, hogy az általuk szervezett gólyatáboroknak mi a célja, mit kívánnak elérni vele vagy általa."
  • „Egyes egyetemek és főiskolák a szervezésnél a szokásjogot, a hagyományokat, az intézmény vezetése és a hallgatói önkormányzat közötti hallgatólagos megállapodást, valamint a „jól bevált sémákat” említik, vagy abban az elmúlt évek tapasztalatai játszanak szerepet."
  • Öt megkérdezett intézményvezető sorolt konkrét panaszokat, ezek közül négy jelentéktelen ügyekről számolt be. Súlyos panaszok itt egyedül az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) voltak: öt eljárás is indult az elmúlt időszakban. Az ELTE BTK-s listabotrány miatt 2013-ban (nem lettek felelősök), az ELTE ÁJK-n a 2013-as tábori károkozás miatt (nem lettek felelősök), illetve az ugyancsak ebben a táborban elkövetett szexuális erőszak miatt (két hallgatót kirúgtak, egyet megrovásban részesítettek, egyet egy érvre eltiltottak), az ELTE ÁJK-n 2014-ben skandáltatott dalok miatt (három hallgató egyéves, egy hallgató fél éves eltiltást kapott), végezetül az ELTE TÓK 2014-es táborában történt erőszak miatt (a HÖK-elnököt két félévre eltiltották). Az ELTE BTK-s és ÁJK-s erőszakolók ellen büntetőeljárás folyik.
  • Aáry-Tamás azt is megállapítja, nem teljes az átfedés az intézmények vezetőihez, illetve a hozzá közvetlenül eljutó panaszok között. Az ombudsmanhoz ugyanis hat intézmény karainak gólyatáborai miatt érkezett bejelentés: az ELTE karai mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több kara; a Pécsi Tudományegyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola táborai miatt.
  • „Az egyes hallgatói önkormányzatok arról tájékoztattak, hogy panasz nem érkezett hozzájuk, azonban a gólyák köszönőlevelet küldtek nekik a szervezéssel kapcsolatban."
  • A HÖOK 2014 augusztusában hivatalban lévő elnöke (Körösparti Péter) az ombudsmannak szintén azt állította, az elnökségben betöltött 8 éve alatt nem tud a HÖOK-hoz gólyatáborral kapcsolatban beérkezett panaszról. Szerinte a gólyatáborok egy része jól működik, az intézmény vezetése és a szervező hallgatók között harmonikus a kapcsolat. 

A HÖK valódi célja a botrányok elsimítása?

A jelentésből tehát az is kiderül, hogy a hallgatói érdekképviseletek gyakorlatilag semmilyen használható információt nem szolgáltattak a biztosnak semmiféle visszaélésről, jogsértésről –miközben többnyire ők felelnek a szervezésért, vagyis mindenről tudniuk kell.

A legmegdöbbentőbb azonban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) előző elnökének hozzáállása, aki egyenesen arra figyelmeztette Aáry-Tamást: kezelje fenntartásokkal az ilyesmiről szóló „névtelen panaszokat", mert szerinte azok valóságtartalma nem mindig ellenőrizhető, vagy egyenesen rosszindulatból írják őket. Beszédes ugyanakkor, hogy

az ombudsmani jelentésben szerepelnek olyan beszámolók is, melyek éppen arról szólnak, hogy a HÖOK a botrányok eltussolásában érdekelt.

Aáry-Tamás jelentésének egyik anonimizált beszámolója így szól: „A HÖOK-hoz rengeteg megkeresés érkezett mindenféle üggyel kapcsolatban. A levelek nagy része olvasatlan maradt, mivel nem volt aki foglalkozzon velük. Amit elolvastak arra sem reagált senki, szerintem nem is akartak azokra reagálni, én pedig meg nem tehettem. Volt itt panasz mindenre: gólyatáborra, kari HÖK viselkedésére, tanárokra, vizsgákra, nyelvvizsgára, bizonyítványokra.”

Egy másik szemelvényben pedig a következő állítások olvashatóak az országos hallgatói önkormányzatról:

Ha valami botránygyanús volt – olyan, ami a HÖOK-ra terhelő lett volna –, arra egyből „rárepültek”, így ilyen volt a listabotrány is. Azonban nem a felelősök felkutatása volt a cél, hanem az elsimítás.

A cikkben szereplő képek amerikai egyetemek rendezvényein készültek, ahol szintén súlyos probléma a leitatás és a szexuális erőszak kultúrája.