Orbán korábbi államtitkára is kiakadt

2015.01.13. 14:20
Alapvetően hibás szemlélet és a gazdasági növekedés gátja, ha a kormányzat a gazdaság kerékkötőjének tartja a környezetvédelmet. Ezt állítja Illés Zoltán, az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára.

Illés Zoltán a Professzorok Batthyány Köre által decemberben kiadott „Gondolatok az ország állapotáról” című állásfoglalására írt reflexiójában – mely hamarosan nyilvános lesz – reagált a legújabb kormányzati döntésekre. 

Csak két napja derül ki, hogy egy törvénymódosítással 2015-től környezetvédelmi termékdíjat rónak a napelemekre is. Január 1-jétől minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Ez mintegy 2000-2500 forintos modul áremelést jelent.

A volt államtitkár szerint a sikeres gazdaságokban a fenntartható fejlődésre, a zöld technológiákra úgy tekintenek, mint a gazdasági válságból való kilábalás hatékony eszközére.

Magyarország is a biztonságos energiaellátásának egyik sarokköve lehetne a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése, amellyel ellensúlyozható lenne a külföldről vásárolt fosszilis energiák bizonytalansága és a nukleáris energia hosszú távú veszélyessége.

Ezzel – és a világ minden részén tapasztalható folyamatokkal – ellentétes a termékdíjtörvény 2015 januárjától hatályba lépett módosítása, amely szerint környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki a napelemekre – ráadásul a savas akkumulátorok termékdíjának a dupláját. A termékdíj elvileg az adott termék környezetkárosító hatása miatt kiszabott „zöldadó”, amely így – a termékdíj törvény eredeti céljával ellentétesen – egy környezetkímélő, megújuló erőforrást sújt, jelentősen megdrágítva a napenergia használatát, gátolva elterjedését.

Már a Professzorok Batthyány Köre állásfoglalása is kiemelte a környezettudatosság, a környezetvédelem fontosságát. Arra hívták fel a figyelmet, hogy számos érdekcsoport kíván a természetvédelem rovására terjeszkedni, és „nem biztos, hogy a polgárok akarata az ilyesmivel szemben érvényesülni tud.”

Illés a kritikát kibővítve hozzátette, hogy a természeti értékek védelmét a gazdasági érdekcsoportokkal szemben az is nehezíti, hogy a környezet- és természetvédelem gyakorlatilag teljesen eltűnt a kormányzati struktúrából, vagyis ennek a szakterületnek nincs önálló képviselete a kormányzatban, ezért csúszhatott át minden visszhang nélkül a napelemeket büntető termékdíj is.